Egyetemünk ELTE Sport arca elismerést adományoz a kiemelkedő sportteljesítményekért. Az elismerés olyan ELTE polgár számára adható, aki elkötelezetten végzett egyetemi tanulmányai vagy egyetemi munkája mellett hosszú ideje kiemelkedő teljesítményt nyújt a versenysportban, ezáltal példaképként szolgálhat egyetemi társai számára. Radnóti István | ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar. Az Egyetem a 2021/2022-es tanévben az ELTE Sport arca kitüntető címet adományozza a Pedagógiai és Pszichológai Karon Leimeter Dóra olimpikon vízilabdázónak. Felterjesztés alapján vagy saját hatáskörben az Egyetem Kancellárja Kancellári Dicséretben részesítheti azokat, akik az Egyetem érdekében vállalt feladatukat kiemelkedő eredményességgel teljesítették és ezáltal a tevékenységükkel hozzájárultak az Egyetem sikeres működéséhez.
(Filmtudományi Szemle 25. különszám) pp. 5-189. Lukács György és a film. In: Kardos András és Radnóti Sándor szerkesztésében: Iskolák után, T-Twins Kiadó, Budapest, 1992. pp. 50-61. Az attrakciók montázsától az intellektuális film elméletéig. Metropolis, 1998/3. 64-76. Eisenstein – művészet és elmélet. In: Eisenstein: Válogatott tanulmányok, Áron Kiadó, Budapest, 1998. 7-31. A belső monológ a filmben – Eisenstein kapcsolata Joyce-szal és Dreiserrel. Összefoglaló és aktualitások | ELTE Radnóti Diákönkormányzat. In: Bárdos Judit szerkesztésében: Dombormű, Esszék, tanulmányok Poszler György 70. születésnapjára, Liget Műhely Alapítvány, Budapest, 2001. 145-161. Kép, esemény, kép-esemény – az olasz neorealizmus filmnyelve. Világosság, 2002/4-5-6-7. 125-129. Történelem és erkölcs Ettore Scola filmjeiben. Filmkultúra 2002. Tamino és Pamina találkozása filmen. In: Bárdos Judit szerkesztésében: Parlando, Tanulmányok Zoltai Dénes tiszteletére, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2005. 51-58. Irónia és történelem Eisenstein Októberében. Világosság, 2006/3. 91-95.
12/07 2018. december 07. ELTE Társadalomtudományi Kar (1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/a) 2018. december 07. Canvas radnoti elte hu 4. - "A modernitás paradoxonai" címmel rendez konferenciát az ELTE Társadalomtudományi Kar Társadalomelmélet Tanszék Simmel halálának 100. évfordulóján. Simmel besorolhatatlan klasszikusa a modern szellem- és társadalomtudományoknak. Gazdag és sokszínű örökségén osztozik a filozófia, a szociológia, a szociálpszichológia, a művészettörténet, a városkutatás, hogy csak néhányat említsünk a simmeli gondolatok iránt fogékony kutatási területek közül. A szociológián belül a legkülönbözőbb szakterületekre hatott megtermékenyítően. A teljesség igénye nélkül: az individualizálódás paradoxonjait a késő modernitás elméletei gondolják tovább; a divatra vonatkozó meglátásait a fogyasztás és életmódszociológia; a társadalmasodási formákra és társadalmi távolságra vonatkozó belátásait a szociálpszichológia, az analitikus szociológia és a hálózatkutatások; a pénz filozófiájában kidolgozott diagnózisokat a kritikai elméletek; a nagyvárosi élet elemzését a városszociológia hasznosítja.
Bemutatkozás Bárdos Judit 1973-ban magyar-orosz szakos középiskolai tanári diplomát, 1980-ban pedig filozófia szakos diplomát szerzett az ELTE Bölcsészettudományi Karán. 1978-ban egyetemi bölcsészdoktori diplomát, 1996-ban PhD fokozatot szerzett esztétikából. 1973 óta az ELTE Bölcsészettudományi Kar Esztétika Tanszékének oktatója. Filmesztétikai és filmtörténeti kurzusokat tart az Esztétika és a Filmtudomány Tanszéken. Fő kutatási területei az orosz filmelmélet, a formalista irodalomtudományi iskola tagjainak és Eisensteinnek a filmteoretikusi tevékenysége, újabban pedig az olasz film a neorealizmus és a modernizmus korszakában. E témakörökben magyar, angol és olasz nyelvű tanulmányokat publikált és több tanulmánykötetet szerkesztett. Tanárok. Tanulmányainak többsége a Filmkultúrá ban, a Világosság ban és a Metropolis ban jelent meg, filmszakkönyvekről és irodalmi művekről írott kritikái, recenziói pedig a Kritiká ban és az Élet és Irodalom ban. Fontosabb publikációk Kamera és toll (A húszas évek szovjet filmelméletéről), A Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum kiadása, Budapest, 1979.
Egymásba szerettek, és 2017-ben a mosolygós pár egymás mellett ülve jelentette be az eljegyzést. "Komuro olyan ember, aki bátorít engem" – mondta akkor a hercegnő. Először a napként ragyogó mosolya ragadott magával. A császári udvar ügyeit kezelő intézmény azonban 2018-ban bejelentette, hogy az eljegyzésükkel kapcsolatos menetrendet elnapolják. Az anyósjelölt zűrös pénzügyei A bulvárlapok ugyanis a Komuro család pénzügyi gondjairól írtak. A vőlegény édesanyját állítólag eljegyezte egy férfi, aki azt állította, hogy nagyjából 11 millió forintnyi jent kölcsönzött a nőnek. Hozzáment hétköznapi hercegéhez a japán császár unokája, ezzel elvesztve hercegnői címét | 24.hu. A férfi a pénzét követelte. A sajtó szerint ennek az összegnek egy részét Komuro Kej iskoláztatására fordították. Az ügy miatt Komurót hozományvadásznak titulálták, és ezt a címet nehezen tudta lemosni magáról. Leendő apósa, Akisino trónörökös sürgetésére Komuro áprilisban egy 28 oldalas dokumentumban magyarázta bizonyítványát, azaz a kölcsön történetét, ügyvédje pedig esküt tett, hogy Komuro törleszteni fog. De a kár már megtörtént.
Bár már korábban is előfordult, hogy egy japán hercegnő közemberhez ment hozzá, Mako az első, akinek a lépése közfelháborodást váltott ki a közösségi médiában és a bulvársajtóban. Ráadásul annak ellenére van ügy évek óta ebből a kapcsolatból, hogy Mako példátlan módon még azt a 150 millió jenes (420 millió forintos) egyszeri juttatást sem fogadta el, amit a császári udvarból való távozással ajánlanak fel a közrendű személlyel frigyre lépő családtagoknak, hogy az uralkodóház volt tagjaként is méltó körülmények között élhessenek. Mako és Komuro megszenvedtek a kapcsolatukért, amely tíz éve kezdődött az egyetemen, végül most októberben tudtak csak házasságot kötni. Már 2017-ben bejelentették az eljegyzésüket, azonban 2018-ban elhalasztották az esküvőt. Hivatalosan azt nyilatkozták, több idő szükséges a közös jövőjük megtervezéséhez. Mako japan hercegnő . Császári házi források akkor azt mondták a CNN -nek, hogy a "felkészülés hiánya" volt a halasztás oka. Hogy mi történt a háttérben, nem tudni, az viszont kiderült, hogy Makót annyira megviselte házassága negatív fogadtatása, hogy pár hete poszttraumás stressz-szindrómát diagnosztizáltak nála.
A japán császári családban nagyon ritkán fordul elő az, hogy az esküvőt a hagyományos szertartás nélkül rendezzék meg, tehát nem is az egyszeri juttatás elutasítása okozza a legnagyobb döbbenetet. A vőlegény hétfőn tért vissza Japánba először azóta, hogy 2018-ban New Yorkba ment jogi egyetemre. Mako japán hercegnő polgári házassága nem tündérmese. Jelenleg édesanyja jokohamai otthonában tartózkodik a karaténkötelezettség miatt, és már azzal hatalmas médiavisszhangott keltett, ahogyan a haját viselte: hosszan, egyszerűen lófarokba kötve. Ilyen információk után kevésbé meglepő, hogy a hercegnő poszttraumás stressz szindrómától (PTSD) szenved a túlzott médiafigyelem miatt, amely a házassági szándék bejelentése óta irányul rá és vőlegénye családjára. Stressz okozta betegségtől szenvedett Mako nagynénje, Maszako császárné is, aki azért állt egykor nagy nyomás alatt, mert nem tudott fiúutódot szülni az uralkodónak. Akisino herceg és családja: Japánban a törvények kizárják a nőági öröklést, így a császár és Maszako császárné egyetlen kánya, Aiko nem léphet majd trónra apja után.
A The Daily Mail megosztotta a történetüket Instagram-oldalukon, ahol többen odáig voltak a történetért: "Ez annyira romantikus, el sem tudom képzelni, micsoda nyomást helyezhetett a császári család a hercegnőre csak azért, mert így döntött! ", "Na ezt nevezem igaz szerelemnek! ", "Csak a szeretetre van szükséged, a pénz mindent megváltoztat! ", "Ez egy gyönyörű történet! ", "Meghan teljes ellentéte! A japán hercegnő bebizonyította, milyen a valódi szerelem! " - fogalmazták a kommentelők. A spanyol királyné ereiben sem nemes vér csörgedezik Képes összeállításunkban megnézheted, hogyan festett Letícia királyné, mielőtt a spanyol királyi család tagjává vált volna.