A kultúra, a művészet, az oktatás azok a téglák, amelyek megtartják a magyar nemzet épületét. Klebelsberg Kunó gondolatai jegyében adtuk vissza a köznek az egykori kultuszminiszter kastélyát és könyvtárát – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton Pesthidegkúton. A politikus a Polgári Művelődésért Alapítvány elnökeként vett részt azon a rendezvényen, amelyen átadták Klebelsberg Kunó egykor hatezer kötetet számláló könyvtárszobáját. A kastélyt, ahol a könyvtárszoba található, 2017-ben újították fel. "Ez a nemzet, amely számos tragédiát, köztük Trianont hordoz magával, egyfajta újjászületést tudott megélni a bethleni konszolidáció időszakában. Ennek oszlopos tagja volt Klebelsberg Kunó 1922-től 1931-ig kultuszminiszterként" – mondta Varga Mihály. A bethleni konszolidáció esszé. A rendezvényen köszöntőt mondott Gór Csaba fideszes képviselőjelölt, Kálmán Ernő, a rekonstrukciót tervező építész, Ujváry Gábor történész, Vigh Annamária jogász, és jelen volt Schmitt Pál volt államfő is. Mint a felszólalók elmondták, a Klebelsberg-kastély Magyarország öt kultúrtörténetileg legfontosabb épületegyüttese közé tartozik.
Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter itt élt 1932-ig, haláláig, itt fogadott jelentős külföldi politikusokat, kultúrpolitikusokat. Klebelsberg Kunó halála után a kastélyban az özvegy és a húga lakott, az épületegyüttest a második világháború után bérbe adták üdülőnek, majd 1949-ben az állam lefoglalta a kastélyt, kitelepítette az özvegyet, Klebelsberg négyezer kötetes könyvtárát teherautóra dobálva vitték el ismeretlen helyre. A bethleni konszolidáció vázlat. A kastélyban volt szakszervezeti iskola, számos egészségügyi intézmény működött itt, majd hosszú éveken át állt üresen, állaga teljesen leromlott. 2008-ban került visszavásárlással állami tulajdonba, felújításáról 2013-ban döntöttek, a munkálatok 2017-ig tartottak, a rekonstrukció költsége mintegy 900 millió forint volt. A Klebelsberg-könyvtár több ezer könyvének egy része annak idején valószínűleg az Országos Széchényi Könyvtárba került. A könyvtárszobát az eredeti állapotoknak megfelelően, faborítással, polcokkal, szekrényekkel újították fel, a tervek szerint a jövőben kutatási központként működhet a Kárpát-medencei és a határon túli magyar fiatalok számára.
A jobboldali ellenzék Gömbös Gyula vezetésével az 1920-as években megszervezte a Fajvédő Pártot, de ezt vezetői 1928-ban fel is oszlatták, mert alig voltak támogatóik. Az 1930-as években fasiszta és nemzetiszocialista pártok jelentek meg a szélsőjobboldalon. Közülük a legjelentősebb Szálasi Ferenc Nyilaskeresztes Pártja lett. A kormányzó Az ideiglenes államfői intézménynek induló kormányzóság és maga a kormányzó: Horthy Miklós is a politikai rendszer legstabilabb elemévé vált. A legitimista tábor szétesett, és csak kis számú arisztokrata reménykedett a Habsburg-ház visszatérésében. A kormányzó nevezte ki a miniszterelnököket és azok javaslata alapján a minisztereket. Varga Mihály: Ma is érvényesek a klebelsbergi gondolatok | hirado.hu. 1920 márciusa és 1944 októbere között 12 kormányfő volt Magyarországon, közülük gróf Teleki Pál két alkalommal is. A Horthy-rendszer idején a végrehajtó hatalom erősebb volt, mint a törvényhozás, de korlátlanul soha nem tudta érvényesíteni akaratát. Az önkormányzatok a végrehajtó hatalomtól függtek, és csak Budapesten volt nagyobb demokrácia, ahol az önkormányzatban erős volt a szociáldemokrata és a liberális befolyás.
2014. december 8. Megjelent a Petőfi-emlékévhez kapcsolódó első NKA-pályázat. 19:17 A magyar "gazdasági csoda" Az első világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság kisajátításai és a 28 ezer vagonnyi, hadizsákmányként elvitt áru miatt hazánk sokkal nagyobb gazdasági veszteséget szenvedett az utolsó békeévhez viszonyítva, mint a többi szövetséges ország - mondta Kádár Béla akadémikus a két világháború közötti magyar gazdaság helyzetét ismertetve. Mint felidézte: Trianon nemcsak hatalmas terület-és népességveszteséggel járt, hanem súlyos térszerkezeti, munkamegosztási torzulásokat is okozott. A jelentős vidéki alközpontok - mint Pozsony, Kassa, Temesvár - elcsatolását követően 60-70 ezres városok maradtak a trianoni Magyarország területén, hazánk elvesztette a Monarchia piacait, és nyersanyagfüggőség állt be. A helyzet tragikus jellege teljesen egyértelmű volt a politikai vezetésnek, abban nem volt vita, melyek a főbb célok: ki kellett alakítani az új állam kereteit, intézményeit, meg kellett fékezni az inflációt, újraindítani a gazdaságot és újjászervezni a külgazdasági kapcsolatokat.
Árpád egyedül még megpróbálkozott a külföldi karrierrel, ám testvére, Kálmán 1936-tól a hazai filmipar üdvöskéje lett. Az sem mellékes, hogy egy évre rá megházasodott. Egy színházi előadáson szúrta ki magának az első sorban kacagó fiatal lányt. A függöny legördült, ő pedig magánnyomozásba kezdett. Megtalálta és halálosan beleszeretett. 1937-ben, mikor Erzsébetvárosban megházasodtak, Kálmán 35 éves volt, az első sorban kacagó lány, Walter Katalin pedig 17. Latabár Kálmán színművész és felesége, Walter Katalin, előttük kisfiuk, balra id. Latabár Árpád színművész 1940-ben, a Dózsa György (Aréna) út 17. szám alatt/ Fotó: Fortepan Latabár a fővárosi színházakban szerepekre szerződött: fellépett a Budai Színkörben, az Operettszínházban, a Pesti Színházban, a Művész Színházban, a Royal Orfeumban, majd 1945-től haláláig a Fővárosi Operettszínházban játszott. Máig emlékezeteset alakított mint Mujkó (Huszka: Gül Baba), Meneláosz (Offenbach: Szép Heléna), Bóni (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő), Frosch (Strauss: A denevér), Nyeg us (Lehár: A víg özvegy).
A filmet egyébként nagyon szerettem, simán felért az eredetihez - árulta el az énekes. magyar film napja Nemzeti Filmintézet archívum egy szoknya, egy nadrág latabár kálmán Rudolf Péter Bebe
+1 Latabár Kálmánt az 1950-es években politikai állásfoglalásra kényszerült, számos propagandafilmben (például a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán, A selejt bosszúja, A képzett beteg, a Péntek 13, az Ifjú szívvel vagy az Állami áruház) vállalt szerepet. Egy alkalommal, a török nagykövet otthonában tett látogatása után megvádolták, hogy olyan embertől fogadott el ajándékot, aki "ellenségesen szemben áll a békemozgalmakkal, a Szovjetunióval és Magyarországgal", ráadásul fegyveresen vett részt a koreai mészárlásokban. Latyi, bár próbált védekezni, fegyelmi tárgyalásra hívták a Népművelési Minisztériumba. A meghallgatás után azonban felmentették. Továbbra is játszhatott, de az eset nem maradt következmények nélkül: a korábbinál jóval kevesebb lehetőséget kapott, amire a sajtó is felfigyelt. Egyes források szerint romló egészségi állapota miatt maradt távol a fővárosi előadásoktól (vidéken többször is fellépett), míg mások a "török ügyet" sejtették a háttérben. Utóbbit támasztja alá, hogy amikor 1964-ben Latyit négy hónapra eltiltották a színpadtól, visszaesőnek titulálták.
Kerülte a csillogást, bár megtehette volna, nem élt fényűző életet, arra viszont sok pénze elment, hogy másokat titokban támogasson. A lánya Katalin is csak később tudta meg (lásd még a Hetek cikkét Latabárról), hogy rendszeresen idős, nélkülöző színészeknek küldött pénzt ellenben nem várt még köszönetet sem érte. A II. világháború alatt kialakult cukorbetegsége az idők folyamán aztán komoly egészségügyi gondokat okozott. A nagy nevettető, a humánus ember végül 50 esztendeje, 1970. január 11-én, 67 éves korában halt meg egy budapesti kórházban. Nyugodj békében, Latabár Kálmán!
13) Bravúros kettős szerepeivel (Egy bolond százat csinál, 1942; Egy szoknya, egy nadrág, 1943) nagy sikereket aratott. Latabár Kálmán szoknyában (Forrás:) 14) 1944. szeptember 27-én, miközben záporoztak a bombák Erzsébetvárosra, egy Aréna (később Dózsa György) utcai légoltalmi pincében teddybeer kabátban, szemén az elmaradhatatlan monoklival Latabár Kálmán mókázott, komédiázott elfeledtetve mindenkivel az életveszélyt. (Galambos Szilveszter visszaemlékezése) 15) 1945 és 1968 között a Fővárosi Operettszínház táncos-komikusaként tevékenykedett. Leghíresebb szerepe Menelaosz, spártai király volt (Offenbach Szép Heléna c. operettjében, 1948-tól). 16) 1947 februárjában jótékonysági vendégszereplést vállalt a Pécsi Nemzeti Színházban. Betegszabadságát szakította félbe és fővárosi szerződését szegte meg, de szereplése nyomán az állás nélkül maradt színészek és a műszaki személyzet tagjai fejeként 150 forintnyi segélyben részesülhettek. Latabár Kálmán 1955-ben 17) Mikor az 1940-es évek végén a Dunántúli Napló szerkesztőségének vénkisasszonya hajtincset kért az odalátogató színészóriástól, ő " odabillegett eléje, térdre vetette magát, s egy hősszerelmes pátoszával simított végig a fején, majd tragikus hangon mondta: — De drága hölgyem!
[21] [22] Fia Károly (1898–1976) már nem folytatta a családi hagyományokat és civil foglalkozást választott. id. Latabár Endre legkisebb gyermeke Kálmán Árpád Szabadkán született 1855-ben. Már gyermekként apja társulatában szerepelt, majd színészként és rendezőként tevékenykedett. Első felesége Buday Adél színésznő volt. Házasságukból két gyermek született Adél és Árpád. Buday Adél 1880. december 2-án hastífuszban elhunyt Kassán. [23] [24] Kálmán Árpád később újra megnősült és Jelenffy Jolánnal (1859–1931) kötött házasságot. 1905-től a Várszínház felügyelője volt, beköltözött családjával a Várszínházba, ott élt 1924. augusztus 6-án bekövetkezett haláláig. Fia id. Árpád 1878. szeptember 19-én született Miskolcon. Feld Zsigmond gyermekszínházában kezdett játszani. Színészként 1896 és 1948 között különböző színházak tagja volt. 1898 és 1908 között Kövessy Albert társulatának a tagjaként lépett fel, amely az 1900-as évek elejétől Pécsett működött, de nyaranta egy hónapot Nagykanizsán szerepeltek.