Ami elveszett A Brúnóban említett mackószobornál néhány éve véletlenül találkoztam a Szent Imre Gimnázium egyik korábbi vezető tanárával, tőle hallottam először, mi készül itt. A mindkettőnk által szeretett sportudvarra építendő sportcsarnok – betonkocka – esetében még 3-4 milliárdos költségvetésről beszélt, pontosan leírta a majdani kinézetét, alakját és szürkeségét. Nem tudta, sírjon-e vagy nevessen, de azt is elmesélte, a felújítás során még ki is próbálták a sárga festékeket az egyik neobarokk épület oldalán, valahogy mégsem jött össze ugyanolyan, mint a másiké. Ami az iskolaudvart illeti, a csarnoképítés áldozata lett két – kosárlabdára, röplabdára, illetve kézilabdára alkalmas – sportpálya, az egyik a Villányi út mentén, a másik a hegy oldalában állt. Budapest környéke lépésről lépésre - Brúnó Budapesten.... Eltűnt a lejtővel és emelkedővel tarkított, fák között vezető futópálya a fákkal együtt. A középső – szabályos méretű – kézilabdapályát eltolták a Villányi út felé, az új futópálya szorosan mellette haladva megy neki a csarnoknak. A termek és a buborék Tornatermei eddig is voltak az iskolának odabent.
Ezt a történetet én magam is csúnyán benéztem újságíróként egy évtizede, amikor a sportnapilapban boldogan zengtem ódákat egy egész oldalon a mindennapos testnevelésről, nem látva előre, mekkora szerencsétlenkedés lesz belőle. Ezt milliárdokból egy gigantomán betonkockával orvosolni ilyen környezetben, ráadásul az éghajlatváltozás idején, amikor a hó és az igazi tél egyre inkább csak mese a gyermekeinknek… A barbárság és a brutalizmus szavak jutottak először eszembe a rombolással járó építkezést látva. Utóbbi építészetileg persze nem teljesen helytálló, de nem is áll nagyon távol tőle. Brúnó budapesten 6 full. Néhány napja körbebicikliztem a helyszínt, és be kell valljam, ha csupán magát az új csarnokot nézem a környezetétől függetlenül, akkor önmagában nem lenne tragédia. De itt, ezen a patinás helyszínen, mindabba belegondolva, amit maga alá temetett, siralmas látvány. Az új csarnok A 3700 négyzetméteres új csarnokot üvegfolyosó köti össze a közel 100 éves neobarokk iskolaépülettel. A távirati iroda beszámolója szerint az új épület földszintjén egy két szint belmagasságú kézilabdapálya, a felette lévő szinten egy még nagyobb sportpálya létesült 150 fős lelátóval.
Files Subject Bibó István a "Szellem és Élet" című folyóirattal a kezében Is Part Of Egyetemi Arcképcsarnok Identifier bibo_istvan_ifj_003 Rights A kép a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtárának tulajdonát képezi. Minden jog fenntartva. Rights Holder Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára Citation "ifj. Ifj. Bibó István: Göncz Árpád a nehéz helyzetekben is párbeszédre törekedett - belfold.ma.hu. Bibó István, " SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatéka, accessed April 5, 2022,. Megosztás
Magánbeszélgetés - ifj. Bibó István (Juszt László műsora) - YouTube
"Ha nincs ilyen személyiség, marad az egymás mellett való elbeszélés és a sárdobálás" – tette hozzá. Ifj. Bibó István felidézte, hogy Göncz Árpáddal a börtönben eltöltött évei után ismerkedett meg komolyabban, emlékei szerint a későbbi elnök Bibó István politikushoz hasonlóan sosem beszélt "programszerűen" szenvedéseiről, ehelyett "kritikusan és önironikusan" tekintett önmaga szerepére. "Mindez nagyon üdítő volt, mert ma a humorérzék is nagyon hiányzik a politikai életből" – fűzte hozzá. Ifj. Bibó István előadása édesapjáról, ’56-ról és saját emlékeiről | Kárpátalja. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Kemény István és Sárközi Mátyás, (Bern, 1981-1984); Válogatott tanulmányok 1-4. k. (az 1-3. kötetet vál., utószóval Huszár Tibor, jegyzetekkel Vida István, Bp., 1986; a 4. kötetet vál. ifj. Bibó István és Huszár Tibor, szerk. Bibó István, Bp., 1990); Különbség (Bp., 1990). – Nekr. Illyés Gyula (Tiszatáj, 1979. sz. ); Kemény István (Irodalmi Újság, 1979. 7-8. ); Tóth János (Kat. Szle, 1979. z. ); E. Fehér Pál: A Bibó-probléma (Kritika, 1979. 9~ sz. ); Bibó-Emlékkönyv 1-2. (Bern, 1979); B. L, a harmadik út és a következő nemzedék (szemelvények és beszámoló a második genfi értelmiségi találkozó Bibó-szimpóziumáról, Genf, 1980); Keresztury Dezső: B. I. -ról (Vigília, 1980. 8. ); Huszár Tibor: Beszélgetés B. -nal (interjú, Valóság, 1980. 9. ); Papp Zsolt: B. – Társadalomelemzés és politika (Kritika, 1980. Ifj. Bibó István is megemlékezett Göncz Árpádról. ); Juhász Gyula: B. békeajánlatáról (Kritika, 1983. 22. ); Szabó Zoltán: B. (Sz. Z. : Ősök és társak, Bern, 2984); Szilágyi Sándor: A szellemi ellenállás jelképe. B. -tanulmányok (Chicago, 1985); Dénes Iván Zoltán: A hatalom humanizálása (D. : Az önrendelkezés érvényessége, Bp., 1988); Sándor Iván: A kilencvenes évek és Bibó hagyatéka (Bp., 1988); B. életrajzához.
1996 -ban feleségével és tanár munkatársai egy részével együtt megalapították a Protestáns Gimnázium Egyesületet, majd 1997 -ben a Sylvester János Protestáns Gimnáziumot, amelynek igazgatója volt 2008 -as nyugdíjba vonulásáig. 2001 -ben Várhegyi György Díjat, 2008 -ban Pannon Példakép Díjat kapott. Főbb művei [ szerkesztés] A rákoskeresztúri egykori Podmaniczky-Vigyázó kastély története; MTA Könyvtára, Bp., 1979 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei) Budapest, Kálvin téri református templom; TKM Egyesület, Bp., 1999 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) A Gönczy Pál Református Iskola-Alap, 1986/88–1998. A budapesti református gimnáziumok újraindításáért; szerk. Bibó István, Járosi Márton; Gönczy Pál Református Iskola-Alap Kuratóriuma, Bp., 1999 A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Intézetének Levéltári Regesztagyűjteménye. Repertórium; szerk. Bibó István, Kerny Terézia, Serfőző Szabolcs; MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, Bp., 2001 Pollack Mihály; Holnap, Bp., 2008 (Az építészet mesterei) 1956/ Bibó István; szerk., utószó ifj.
(Az oktatási törvény egyébként, az egyházi autonómia tiszteletben tartása jegyében, az egyházi iskolák esetében mindezen feltételek alól felmentést ad. ) A tantestület nagy többsége, amely, mint említettük, elfogadta Bibó pedagógiai programját, Arany kinevezése ellen szavazott. Ennek ellenére ma ő a kinevezett igazgató. Elvégre az egyházi iskolákra valóban nem vonatkozik az autonómia elve. Legalábbis az egyháztól való autonómiáé nem.