A Bánk bán műfaja történelmi dráma, máig nemzeti drámánknak számít. A magyarság létének alapkérdéseit taglalja egy 13. századi tragikus történelmi esemény kapcsán. Az utolsó felvonásból derül ki, mi volt a szerző politikai eszményképe: a válságot csak a nemzeti király által vezetett önálló állam oldhatja meg. A főnemesség szerepet kap az ország vezetésében, a jobbágyok pedig jogi és anyagi biztonságot élveznek. A mű romantikus stílusban íródott. Nyelvezete és jellemábrázolása (különösen a címszereplő jelleme) is romantikus. A fegyelmezett szerkezet és a központi problematika miatt viszont klasszicista is. A Bánk bán keletkezése Katona József a kolozsvári Erdélyi Múzeum című folyóirat 1814-ben (a következő évre szóló beadási határidővel) meghirdetett drámapályázatára készítette a Bánk bán első változatát. A pályázatot Döbrentey Gábor fogalmazta, eredeti és történeti tárgyú drámával lehetett pályázni. A lehetséges témák között megemlíti Bánk bán történetét is. A dráma végleges szövegét 4 évvel később, 1819-ben írta meg Katona József.
A Bánk bán műfaja, stílusa, nyelvezete és verselése A Bánk bán műfaja történelmi dráma, azon belül romantikus nemzeti tragédia. Katona József érzelmi válságokat jelenít meg a darabban, de túllép a szentimentalizmus on és már a romantika formanyelv ét alakítja. A mű nyelvezete és jellemábrázolása (különösen Bánk karaktere) romantikus, szerkezeti fegyelmezettsége miatt és problematikája révén viszont még a klasszicista drámák jegyeit viseli magán. Befogadásának legnagyobb nehézsége a nyelvezet, ugyanis tele van archaikus, régies kifejezések kel, amelyeket ma már nem értünk (külön lábjegyzetben kell magyarázni őket). A Bánk bán ugyanis a magyar nyelv fejlődéstörténetének egy átmeneti korszakában íródott, amikor már túl voltunk a Kazinczy-féle nyelvújításon, de még nem történt meg a Vörösmarty nevével fémjelezhető valódi nyelvi forradalom, se az új magyar költői nyelv kanonizációja. Ugyanakkor tény, hogy a dráma legfőbb értéke éppen a nyelve. Az egyes szereplők mindig a lelkiállapotuknak, habitusuknak megfelelő nyelven szólalnak meg, ezzel Katona József alkalmassá tette a nyelvet az érzelmi különbségek visszaadására.
Katona József: Bánk bán elemzés - Irodalom kidolgozott érettségi tétel | Érettsé Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis Okostankönyv Katona József: Bánk bán (elemzés) – Jegyzetek Katona József: Bánk bán (elemzés+cselekmény) - Műelemzés Blog Endre uralkodása idején. A történet helyszíne: a pilisi erdő közepén játszódik a királyi kastélyban. Főbb szereplők: Bánk bán, az ország nádora (a "bán" nem személynév, hanem egy ősi méltóság megnevezése: a déli országrész ura volt, pl. létezett horvát bán, szlavón bán, ez tehát egy rang, mint a herceg vagy a gróf). Gertrudis, II. Endre magyar király felesége, aki német Ottó, meránai herceg, Gertrudis öccse, szintén német Melinda, Bánk bán felesége, aki a bojóthi nemzetségből származik, azaz spanyol Biberach, kóbor lovag A szereplők közül II. Endre, Bánk és Gertrudis a valóságban is létezett, és létező helyszín Bojóth is, ahonnan Melinda származott (Bojót Komárom megyében van, valószínűleg ez a spanyol bojóthiak Bojótja, de ez nem bizonyított).
Katona két kortársa, az osztrák Grillparzer és a magyar Kisfaludy is feldolgozták. Katona egyesítette a különböző felfogásokat a királyné meggyilkolásáról. A királynégyilkosságról és a nádor feleségének meggyalázásáról először egy 1268-as ausztriai verses krónikában olvashatunk, itt a krónikás a szájhagyományra hivatkozott mint forrásra. Valószínűleg azt használta forrásként a 14. század közepén a Képes Krónika is, majd Thuróczy János is A magyarok krónikája című művének írásakor a 15. században, mivel ezek a magyar krónikák is Bánk bán feleségének elcsábításával okolják meg a királyné elleni merényletet. Innen vette át a történetet az olasz humanista Antonio Bonfini, Mátyás király udvari történetírója, akinek nyomán a Bánk-monda bekerült az európai kultúra vándortémái közé, és számos külföldi szerző feldolgozta. De nálunk sem Katona műve volt a téma első feldolgozása, már históriás ének is született róla a 16. században. A Bánk bán szerkezete A Bánk bán klasszikus felépítésű a dráma: a helyszín és az idő egysége megvalósul benne.
A Bánk bán jellemeinek rendszere Arany János megállapítása nyomán 3 csoportra szokás osztani a szereplőket: Bánk köre (Melinda, Mikhál, Simon, Tiborc, Petur) A királyné köre (Ottó, Bíberách, Izidóra) A király köre (Myska, Solom) A legárnyaltabb jellem mind közül a címszereplő. Bánk bán jelleme: indulatos, szenvedélyes, gyanakvó. 3 fő szerepe van: nádor, magyar, férj. Nádorként a király után az első ember az országban, ő a felelős az országért Endre távollétében. Ez a szerep arra kényszeríti, hogy felülemelkedjen a konfliktuson. Neki kell jelképeznie az ország egységét. Magyarként együtt érez a szenvedő parasztsággal, a néppel. Országjárása során látta sanyarú sorsukat, és Tiborc is beszélt neki a parasztság megnyomorításáról nagymonológjában. A merániak hatalmaskodása és érzéketlensége bizonytalanságot és feszültséget okoz. Petur a nemesség sérelmeit, elnyomatását panaszolja el neki: a magyar nemességet kiszorították a hatalomból a merániak. Magyarként Bánk a békétlenekhez húzna nyilván.
Így augusztus 20-án nem közlekedik a MAHART Passnave színházi hajójárata, így ezzel a lehetőséggel nem tudnak élni a Margitszigetre látogatók. A Margitsziget az előadás előtt 19 óráig a 4-es és 6-os villamossal érhető el, azonban 19 óra után a hídon, várhatóan már nem közlekedhet villamos. Ebben az esetben a villamosok Dél Buda felől csak a Jászai Mari térig közlekednek, a Széll Kálmán tér felől pedig csak a Margit híd budai hídfőig. Augusztus 20-án, várhatóan 19:00-22:30 között 26-os és 226-os autóbuszok a Margit hídon már nem közlekednek, így az Árpád híd felől a Margitszigeten csak a Centenáriumi emlékműig közlekednek – tehát nem a Margit hídi bejáratig. Így javasolják az Árpád híd felőli megközelítést, illetve a Margit hídról be kell sétálni a Centenáriumi emlékműig a 26-os és 226-os buszok eléréséig. Emellett javasolják a metrók, az M3-as metrópótlók igénybevételét és a Margitszigeti Szabadtéri Színpadhoz az Árpád híd felől történő megközelítést.
Férjként a legszemélyesebb és számára legfontosabb szerepében sérti meg Bánkot Ottó galádsága. Ez is a merániak elleni fellépésre készteti. Háromféle szerepe között nagyon ingatag az egyensúly, ezért hezitál és késlekedik annyit. Lélektanilag hiteles, hogy a gyilkosság látszólag indokolatlanul történik meg. Gertrudis és Bánk vitája felborítja a szerepek egyensúlyát. Bánk világnézete ellentmondásos: egyszerre feudális főúr, aki kényes a jogaira, de felvilágosult emberbaráti érzései is vannak. Rajongva szereti a feleségét, de meg is átkozza, amiért gyanúba keveredett és ezzel az ő becsületét is bemocskolta. Gertrudis jelleme: gátlástalan és hataloméhes, ő a dráma negatív főszereplője. Ő a dinasztia érdekeit nézi. Neki is 3 fő szerepe van: királyné, meráni és asszony. Királynéként fegyelmezettnek kell lennie és önmérsékletet kell mutatnia, ezért utasítja el Ottó tervét. Merániként neki Meránia a legfontosabb, hiába lett magyar királyné. A haza és a nemzet áll a nemzeti dráma értékrendjének csúcsán, így a merániak a meráni érdeket igyekeznek érvényesíteni a magyarral szemben.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. nov 6. 12:10 Túlterhelés miatt előfordulhatnak problémák a Takarékbank netbank szolgáltatásánál / Illusztráció: Northfoto A Takarék Netbank működésében a fokozott használat miatt esetlegesen lassulás tapasztalható - tájékoztatott honlapján a Takarékbank Zrt. szerdán. A pénzintézet kéri, hogy ha valaki nem tud belépni a rendszerbe, próbálja később újra. A Takarék Csoport október 15-én közölte, hogy a Takarékbank Zrt. október 31-én jön létre országos hatáskörrel, tizenegy takarékszövetkezet és két bank - a Takarék Kereskedelmi Bank Zrt. és a Takarékbank Zrt. - egyesülésével. Akkor tájékoztattak arról is, hogy a Takarék Csoport univerzális bankja a szükséges informatikai átállás miatt azonban csak november 6-án, szerdán várhatóan a délelőtt folyamán kezdi meg a működését. (MTI) TakarékBank netbank túlterhelt akadozik
T isztelt Ügyfelünk! A Takarékbank felelős vállalatként számos megelőző intézkedést tett és tesz a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében. Mindemellett fontos számunkra, hogy ügyfeleink, időben és a megszokott módon hozzá jussanak a pénzükhöz. Tájékoztatjuk, hogy az 9155 Lébény, Fő út 85. szám alatti fiók nyitvatartása a fentiekre tekintettel, az alábbiak szerint módosul 2020. május 4-től. Hétfő 8:00–15:00 Kedd Szerda Csütörtök Péntek 8:00-13:00 Tájékozódásra, illetve az egyszerűbb tranzakciók elvégzésére a bankfiókok helyett kérjük válassza a: Takarék Netbank ot (), Takarék Mobilapp ot (), Takarék e-Bank ot vagy Hívja telefonos Ügyfélszolgálat unkat (+36 1 311 3110). Továbbá javasoljuk, hogy ha teheti, kerülje a készpénz használatát, fizessen inkább bankkártyával! Kérjük megértését és segítő együttműködését. Közös érdekünk a járvány további terjedésének megelőzése, de célunk az Önök zökkenőmentes kiszolgálása. Budapest, 2020. 05. 04. Üdvözlettel: Takarékbank Zrt.
Kapcsolat Itt vagyunk, hogy segítsünk Önnek. Írjon vagy hívjon minket.