A munkahelyi büfében kóstoltam egy, az almás pitéhez hasonló sütit, ám az alapja egy pihe-puha mézes-diós kevert tészta volt. Megsütöttem gluténmentesen, hogy otthon is mindenki megkóstolhassa. Puha mézes kevert hyperlipidaemia. Rendkívül finom! Olvad a töltelék, ropog a dió, tele van ízekkel, és a tésztája magában is finom. A felét a család töltelék nélkül csipegette be! 😂 1 óra 30 perc 150 gr Doves farm self raising white flour liszt (piskótaliszt) 30-40 gr durvára tört dió 30 gr kristálycukor (elhagyható) 100 gr cukor (ízlés szerint) 1 tk fahéj (gm Lucullus) 1 tk mézeskalács fűszerkeverék (gm Lucullus)
Pihe-puha sajtos pogácsa 50 dkg liszt 25 dkg vaj 1 dl olaj 1 dl tej 4 dkg élesztő 2 tk cukor 3 tk só 1 db tojás 20 dkg sajt Elkészítés: A tejet meglangyosítjuk, belekeverjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt. Meleg helyen 10-15 percig állni hagyjuk, amíg felfut. A vajat megolvasztjuk a liszthez adjuk, majd belekeverjük az olajat, a sót, a felfutott élesztőt és a tojást. Ezután hozzáadunk 15 dkg lereszelt sajtot, és jól összegyúrjuk. A tészta lágy lesz, de nem szabad plusz lisztet hozzáadni. A tésztát 30 percig a hűtőben pihentetjük, majd még egyszer átgyúrjuk. Diós-mézes almatöltelékes kevert őszi süti gm, lm | Judit Kaszper receptje - Cookpad receptek. Lisztezett felületen kinyújtjuk, és pogácsákat szaggatunk ki belőle. A tetejét megkenjük 1 tojás sárgájával, rászórjuk a maradék sajtot, és pihentetjük 15 percig. Végül 180 fokos sütőben 30 percig sütjük. Nagyon finom lett! Jó étvágyat hozzá! 🙂
1 főre Érték kcal: 146. 39 kJ: 527. 65 Szénhidrát: 16. 58 Amelyből cukrok: 5. 84 Zsír: 7. 86 Amelyből telített zsírsavak: 4. 65 Rost: 1. Pihe-puha mézeskalács szelet - Hírnavigátor. 3 Fehérje: 2. 44 Só: 0. 02 Az adott sor azért van pirossal kiemelve mert a recept alapanyagai között van olyan alapanyag amelynek az összetevőjének az értékét nem adta meg a gyártó. Melyek értéket nem tudjuk. Az adott recept alapanyagai között megtalálható Fanyar hatású, mely a következőt jelenti: A fanyar íz keresése az ételekben lelki tünetei: fanyalgás, feszültség keltés, szorongást, pánikot, stresszt okozhat. Testi tüneteit a feszült izomzat, remegés, fáradékonyság. A nem egyensúlyi állapotot csökkentő ízek az édes, és a savanyú ételek fogyasztása. Az adott recept alapanyagai között megtalálható Édes hatású, mely a következőt jelenti: Amennyiben túl sok édes ételt fogaszatunk az alábbi lelki tüneteket tapasztalhatjuk: birtoklási vágy, mohóság, tompaság. A testi tüneteit pedig a hízás, nehézkesség, aluszékonyság. Viszont ha keserű, pikáns, savanyító ételeket fogysztunk akkor az előbbi tünetek megszűnnek.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
(̶◉͛‿◉̶) Értékeld a munkánkat, ha tetszett oszd meg!
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Puha grízes mézes - kipróbált recept - Nyugdíjasok. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
Gyökérnyak, tőkenyak minden tőkén található. A többi említett idős fás rész azonban csak bizonyos művelésmódokra jellemző. Azt, hogy milyen formát alkalmazunk ültetvényünkben, több tényező is befolyásolja. Ezek lehetnek a terület ökológiai adottságai, a választott szőlőfajta igényei, tulajdonságai, a termesztéstechnológiai célok, a rendelkezésre álló kézi munkaerő, gépi eszközök és természetesen a költséghatékonysági szempontok is. A szabályos tőkeformák metszéssel alakíthatók ki. A metszetlen szőlő túlburjánzik, megbomlik a termőegyensúlya, csökken a termés minősége és a tőkék művelhetősége is nehézkessé válik. A metszés során a tőke egyéves részeit vágjuk vissza különböző hosszúságúra. A meghagyott ún. metszési elemek hosszát nem centiméterben, hanem a meghagyott rügyek számával határozzuk meg. Szőlő művelési modok . Így beszélhetünk rövid csapról (a vessző visszavágása után 1-2 ún. világos rügy marad rajta), hosszú csapról (3-5 rügyes rész), félszálvesszőről (6-8 rügy) vagy szálvesszőről (8 rügy felett). A tőkeformák kialakítása során ezeket a metszési elemeket váltakozva egymás mellett, vagy csak egy-egy formájukat alkalmazzuk.
A sátorlugas esetében mégha nem is képezünk oldalfalakat, a tetőrészen 1 m hosszúság után csonkázzunk le a hajtásokat, nehogy túlságosan beárnyékolják a fürtöket. Támberendezésnek legalkalmasabb a fémváz vagy a szépen elkészített faváz. Ha oldalfalakat is kialakítunk, akkor a lugas ne legyen nagy kiterjedésű, és helyenként a fény behatolására hézagokat is hagyjunk. Így az árnyékoló hatás kisebb. A sátorlugas árnyékosabb oldalára korai fajtákat ültessünk. Sétalugas Elsősorban ugyancsak a nagy tőkeformákból alakíthatunk sétalugast. Utak mentén szokás képezni, innen ered az elnevezése. Művelésmódok. Ha lehetséges, a sétalugasokat észak-dél irányban helyezzük el, mert így minden oldala egyforma megvilágítást kap. Sajnos ennek megvalósítása házikertben nem mindig lehetséges. Az árnyékosabb oldalra, akárcsak a sátorlugashoz, korábban érő fajtákat telepítsünk. Nyitott sétalugas: Ehhez csak két oldalfalat képezünk és a párhuzamosan telepített két szőlősort nem árnyékoljuk. A mi éghajlati viszonyainkon ez a legmegfelelőbb forma, mert a fürtöket és a lombozatot szabadon érik a napsugarak.
A készítmény egyéves egyszikűeknél 3-5, míg az évelő egyszikűeknél 10-20 cm-es fejlettségnél 1, 5-1, 8 l/ha ill. 2, 5-4, 0 l/ha dózisban juttatható ki. A levélen át ható készítmények alkalmazásakor ügyelni kell arra, hogy azok a szőlő levelére ne juthassanak. Ebből következően a kijuttatás előtt ajánlatos elvégezni a tőketörzs és tőkenyak tisztítását (a hajtások eltávolítását), továbbá a lecsüngő hajtások csonkázását. Dr. Mercz Árpád: Szőlőművelés, borkészítés (Mezőgazda Kiadó) - antikvarium.hu. A szerek kipermetezésére csak szélcsendes időben kerülhet sor. Az egyszikű gyomok 3-6 leveles állapotában pedig a quizalofop-etil hatóanyag, azaz a TARGA 10 EC alkalmazható. Szerkombináció esetén a kombinációban részt vevő szerek dózisa 10-20%-kal csökkenthető, azaz nincs szükség az engedélyezett maximális dózis használatára. A második évben mind pre-, mind pedig poszteneregens kijuttatásra kiválóan alkalmazható a flazaszulfuron hatóanyagú CHIKARA 25 WG. A szulfonil-karbamidok csoportjába tart ozó készítmény igen hatásos valamennyi magról kelő egy- és kétszikű gyomnövény ellen.
Ezek közül a legfontabbak: környezeti adottságok (talaj, klíma stb. ); a fajta tulajdonságai (növekedési erély, fürtátlagtömeg); a termesztési technológia (kézi, gépi); a termesztési cél (bor-, csemegeszőlő stb. ). A tőkeformák csoportásítása termesztési cél és mód szerint: Hagyományos tőkeformák Fejművelés ahol télire rendszeresen takarják a szőlőt. - a fejművelésre a bunkószerűen kialakított tőkefej jellemző Kopaszmetszésű fejművelés Csapos metszésű fejművelés Szálvesszős metszésű fejművelés Bakművelés - hegyvidéki szőlők klasszikus művelésmódja. Jellemzője a tőkefejen kehelyszerűen kialakított 3-5 bak vagy szarv. - sor- és tőtávolsága: 100-120 X 100 cm. Legyezőművelés - egysíkú bakművelés, ahol a két szarv kb. Pettenkoffer Sándor: Szőlőművelés ("Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.T., 1941) - antikvarium.hu. 45°-os szögben áll. A hajtásokat 2-3, egymástól 40 cm-re lévő huzalpár fogja össze. Guyot-művelés A középmagas művelés tipikus példája. Jellemzője a 40-50 cm magas törzs (comb). Sor- és tőtávolsága: 150 – 200 X 100 – 120 cm. Alacsony vagy középmagas vízszintes kordonművelés - egy és kétkarú változatban is kialakítható.
A szőlőültetvények vegyszeres gyomirtásánál egyszerre kell figyelemmel lenni a kultúrnövény és a gyomnövények érzékeny fejlődési szakaszaira. A szőlő legkevésbé a lombhullástól rügyfakadásig érzékeny a gyomirtó szerekkel szemben. A növe kedési folyamatokat megzavaró gyomirtó készítményeket pedig képesek a teljes lombozat kialakulása (a bogyók zöldborsó nagysága) után is elviselni. A szőlőben található gyomokat két csoportra oszthatjuk; egyrészt a magról kelő egynyári gyomokra, melyeket már csírázásuk közben is elpusztíthatunk, és az évelőkre, amelyeknél meg kell várni kihajtásukat, hogy levélfelületükön keresztül elérhetővé váljanak a herbicidek számára. A gyomflóra igen nagy változatosságot mutat a klimatikus adottságoktól és a talajtípusoktól függően. Ennek megfelelően a homokos, alacsony humusztartalmú területek gyomviszonyaira a különböző egyéves és az évelő gyomok a jellemzők. Itt a kevesebb talajmunkával és a herbicidekkel kedvező feltételeket teremtettünk a szőlősorok évelő gyomnövényeinek.
Ezek ellen már csak azért is szükséges védekezni, mert a közvetlen kártételen kívül közvetett úton (allelopatikus hatásuknak köszönhetően) is károsítják a szőlőt. Ilyen évelő gyomnövény a csillagpázsit, a tarackbúza ( Agropyron repens), a selyemkóró ( Asclepias syriaca) továbbá jelentős károsításával az apró szulák ( Convolvulus arvensis) említhető. Mindezek mellett - különösen kötött talajokon - a G 1 -es szártarackos gyomok is jellemzőek. Különösen vonatkozik ez a rekonstrukciós telepítésekre, ahol az intenzív vegyszeres gyomirtás hatására az egyéves gyomnövények helyét az évelők foglalják el. Általánosan elterjedt képviselőik a tarackbúza ( Agropyron repens), apró szulák ( Convolvulus arvensis) és az útszéli zsázsa ( Lepidium draba). Helyenként a T 4 -es él etformájú kakaslábfű ( Echinocloa crus-galli) őszi tömeges megjelenése okoz problémát. Az évelő gyomnövényeken kívül a herbicidek tartós használata következtében a szőlősorokban a gyomirtó szereknek ellenálló (herbicidrezisztens) egynyári gyomnövények szapo rodtak el.