30 perc olvasás Az 1068. évi kerlési csata emléke szájhagyomány útján terjedt el az országban. A besenyők, úzok ellen vívott ütközet legendás eleme – Szent László megmenti az elrabolt (elszöktetett) leányt – később a középkori magyar művészet egyik legismertebb témájává vált, amelyet falképciklusokban festettek meg a Magyar Királyság egész területén. A kezdetben profán jellegű téma László király szentté avatása után szakralizálódott, és így átértelmezve vizuális elbeszélés formájában kapott helyet más szentek ábrázolásaival és bibliai témájú falfestményekkel együtt a 13–15. században épült templomokban. A 16–18. század folyamán azonban – az ország más vidékeihez hasonlóan – a székelyföldi protestáns templomokban is bemeszelték vagy bevakolták a középkori falképeket. Egészen más okok – épületjavítások, a falképek időjárás vagy emberi tényezők által okozott sérülése, roncsolódása, valamint az új oltárok és táblaképek berendezése – miatt a katolikus valláson maradt templomokban szintén eltüntettek sok régi falfestményt.
A Nemzeti Lovas Színház bemutatja: Szent László, a lovagkirály népi rockopera 2 felvonásban Időtartam: 2 x 60 perc A történet szerint Laczfi Endre, - Lajos király egyik legjobb hadvezére - elindul a tatár ellen, Moldva vidékére, de seregei kevésbé bírják a számlálhatatlan tatárt, így Szent Lászlóhoz imádkozik. Történetünk fő misztikuma abban rejlik, hogy maga Szent László, halála után mintegy 300 évvel, a jól ismert legenda szerint kel életre. A mongolok ellen vívott csata harmadnapján, a döntő ütközetben kilépve kőkoporsójából, gyönyörű érclovával, hatalmas csatabárdjával, győzelemre segíti az igencsak megfogyatkozott létszámú, vesztésre álló székely sereget. Szelleme, jobban mondva szellemisége végig kíséri történetünket, megmutatva a ma emberének, ki is volt Isten "legnagyobb harcosa". Laczfi Endre kegyelmet gyakorol a levert tatár sereg felett, és a döntés jogával ruházza fel őket. Vajon sikerül meggyőznie a mongol vezért, hogy vegyék fel a keresztet? Legendák hosszú sorával próbálja jó útra terelni a pogány foglyokat.
Szent László király 1040 táján született, Béla herceg és Richeza lengyel királylány házasságából, lengyel földön, ahol atyja száműzetésben élt. László herceg már 4-5 éves korában Magyarországra került, ahol legszebb gyermekéveit Bihar-Váradon (Nagyvárad) töltötte. Itt kapta azokat a mély benyomásokat, melyek Őt a magyarság legnépszerűbb hősévé avatták, és itt sajátította el azokat az erényeket is, melyek szentté formálták egyéniségét. Atyja, Béla herceg, korának egyik legvitézebb hadvezére, mintaszerű katonai és lovagi nevelésben részesítette fiát. Így lett László a magyarságnak mindenkori eszményképe, a magyar nemzeti függetlenség és önállóság valódi megalapítója, legnagyobb nemzeti hősünk, a legnagyobb magyar király, az első keresztes hadak kiszemelt fővezére, a legnépszerűbb szentünk és a magyar hadsereg mindenkori patrónusa. Hadjárataival mindenütt és mindenkor európai ügyet és az emberiség ügyét szolgálta, emelte nemzetének nemzetközi tekintélyét, mely az akkori világ politikai hatalmasságai, a bizánci és német császári kancelláriák, valamint a pápai Kúria és Szentszék részéről is elismerésben részesült.
A leggyakrabban a Tordai hasadék, a Szent László füve mondája, illetve a kun vitéztől megmentett lány, vagy a vízfakasztás története jelent meg. A sok jól ismert monda mellett egy gyimesi csángó kisfiú a "Csíkszépvíz" mondáját rajzolta le, sőt a saját szavaival le is írta a környékükön csak szájról-szájra szálló történetet. Az idei rajzpályázat egyik alkotásán napjaink katonái harcolnak, és felettük ott lebeg Szent László alakja, hiszen a szentté avatott királyunk a szárazföldi katonák védőszentje is. A rajzpályázat megszervezésével nem csak a gyermeki alkotókedv, s ezzel együtt a történelmi érdeklődés felkeltése volt a célunk, hanem az is, hogy az alkotások széleskörű bemutatásával más korosztályoknak is közvetítsük a hadtörténelmünk szépségét, fontosságát és szerethetőségét. Ennek szellemében kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az eredményhirdetések és az alkotásokat bemutató kiállítások kellő érdeklődést generáljanak, magas szintű és széleskörű figyelmet kapjanak. 2014-ben a kiemelkedő jelentkezőszám miatt a beküldött képek nyilvántartása, feldolgozása és értékelése is komoly feladatot jelentett, s ezzel együtt nyilvánvalóvá vált, hogy bővíteni kell a díjazottak körét és nem elég egy helyen megrendezni az eredményhirdetést és a kiállítást.
II. Orbán pápa sérelmezte ezt a hódítást, ezért László kiegyezett IV. Henrikkel, aki cserébe elfogadta a magyarok terjeszkedését. Terjeszkedni próbált dél felé a Bizánci Birodalommal szemben is, seregei váltakozó sikerrel harcoltak. A Képes Krónika szerint 1095 húsvétján nyugati követek érkeztek a királyhoz, akik keresztes hadjárat vezetésére kérték a királyt, aki azonban már nem tudott ennek eleget tenni, mert 1095. júliusában a cseh-magyar határ közelében súlyosan megbetegedett, s 29-én meghalt. Halála előtt Álmos herceget nevezte meg örökösének. Ennek oka az volt, hogy (a jelenlegi adatok alapján) csak két leánya született feleségétől Rajnai Adelhaidtől. Ismertebb lánya, Piroska, Komnészosz II. János bizánci császár felesége lett, aki az átkeresztelkedés után az Eiréne nevet kapta, s halála után őt is szentté avatták. Összesen nyolc gyermeke született, s legkisebb fia majdnem négy évtizedig ült a bizánci trónon, s fontos szerepet játszott a magyar történelemben is. Másik leánya (talán Zsófia nevű) Jaroszláv volhínai fejedelem felesége lett.
A ház a 19. század elején épült, klasszicizáló szobrait a lépcsőház rejti. Többször átépítették, ezért a barokk, a klasszicizmus és az eklektika stílusjegyeit őrzi. Cím: 4024 Debrecen, Kossuth u. 6 A hajdani Kis-Orbán-féle kereskedőház 1810-ben épült. Sarokházzá az 1825-ben megnyitott Városház utca miatt alakították át. Folytatásában 1840-ben árucsarnokként épült fel a mai hivatali épület. Az épülettömböt 1916-ban kapcsolták az emeleti épülethíddal a Városházához. Cím: 4024 Debrecen, Kossuth tér Debrecen főtere. Anglia híres épületei. A mai főteret 2001-ben adták át a város lakosai számára. A tér meghatározó művészeti alkotása a Kossuth-szobor, amely Pongrácz Szigfrid és Margó Ede alkotása (1914). A szoborcsoport előtt a térburkolatból emelkedik ki Cs. Uhrin Tibor alkotása, amely Debrecen város címerét színes mozaikokból kirakva ábrázolja. A Milleniumi szökőkút... Cím: 4026 Debrecen, Fűvészkert utca – Múzeum utca sarok A fává nőtt lícium botanikai ritkaság. A helyi hagyomány szerint a reformáció apostola, Bálint pap vitázott itt Ambrosius katolikus pappal.
Téged is vár a Tiszántúl, ha álomba illő esküvőre vágysz! Esküvő Debrecen: ismerd meg Debrecen jellegzetességeit, hogy a Te esküvőd is életre szóló élmény legyen! Debrecen ma Debrecen a Tiszántúl legnagyobb és legjelentősebb városa, Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye. Minden tekintetben igen fontos város, hiszen mind szellemi, kulturális, gazdasági, mind idegenforgalmi szempontból az ország egyik központja. Ezzel együtt igen dinamikusan fejlődik. Debrecen igen nagy múltú iskolaváros. HAON - Szép és pusztuló épületek a debreceni belvárosban. A Debreceni Református Kollégium már a kezdetektől főiskolaként is működött és az "ország iskolája" volt. Európai szintű műveltséget és tudást adtak át a tanulóknak, főképp svájci és német egyetemek képére. Napjainkban a Debreceni Egyetem az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, ezzel együtt a legrégebben és folyamatosan ugyanabban a városban működő egyetem is. Turisztika Turizmus tekintetében Debrecen a 13. legnépszerűbb város Magyarországon.
Egy-egy híres épület, vagy természeti látnivaló mindenki számára természetes és megszokott látvány, de vajon mennyire ismerjük ezek történetét, tervezőit, vagy éppen földrajzi tudnivalóit? Országismereti kvíz tíz lépésben. 1. Az ország legmagasabb hegycsúcsa a Kékes tető, de milyen magas is pontosan? A: 1013, B: 1014, C:1015 (A helyes választ a képre kattintva olvashatja) 2. Mikor szentelték fel a Szent István bazilikát? A. 1896, B: 1906, C: 1905 (A helyes választ a képre kattintva olvashatja) 3. Melyik királyunk építtette a visegrádi várat? A: IV. Béla, B: II. András, C: V. István (A helyes választ a képre kattintva olvashatja) 4. A Hévízi-tó Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Milyen meleg a vize? A: 20-23 Celsius fok, B: 33-35 Celsius fok, C: 36-39 Celsius fok (A helyes választ a képre kattintva olvashatja) 5. Hogy hívták a kőszegi vár legendás kapitányát? A: Dobó István, B: Jurisics Miklós, C: Zrínyi Miklós (A helyes választ a képre kattintva olvashatja) 6. Hol található a híres Tűztorony?
000 Ft Debrecen az 1530-as években vált protestánssá. A városi iskolát is a reformátori vezetés jellemezte már 1538-ban, ezért a hagyomány a Debreceni Református Kollégium alapítását ehhez az évhez köti. A Református Kollégium falai között kezdettől fogva a legmagasabb foktól a legalacsonyabbig folyt az oktató és a nevelő munka. Diákjai a köznép fiaiból -... Cím: 4024 Debrecen, Piac utca 54. Telefon: +36 (52) 507550 A Hajdú-Bihar megyei Megyeháza Debrecenben, a Piac utca 54. szám alatt áll. Az egyik legszebb magyar szecessziós épület. Az egykori Hajdú vármegye megyeházáját Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján építették 1911-1912-ben. A telken állt egykor Debrecen első vendégfogadója, a Fejérló Szálló. Eddig terjedt a történelmi belváros, itt ért véget... Cím: 4024 Debrecen Piac u. 20. Telefon: 52/511-400 A Piac utcán áll Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke, a városháza klasszicista épülete. Elődje 1531-ben épült igénytelen építményként. Századokon át toldozgatták, míg 1802-re végre döntésre jutottak.