Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek, Ingatlan, Autó, Állás, Bútor
hozzászólás a Feltárják és renoválják a Szent Sír-templom padlózatát Jeruzsálemben című hírek részlethez 1 A hírekhez való hozzászóláshoz regisztráció szükséges! Regisztráció vagy Belépés A regisztráció mindössze 1 perc. Cserébe saját profilod lesz, képet tölthetsz fel, és bármihez hozzászólhatsz!
Fotó: Pécs Aktuál Rejtélyes szupercivilizáció Osmanagic azt állítja – és erre tudományosnak látszó dokumentumokkal is hivatkozik -, hogy minimum 34 ezer évvel ezelőtt egy szupercivilizáció építette speciális betonból ezeket a piramisokat, ismeretlen céllal. Ezeket a föld alatt összekötötték épített alagutakkal, amelyekben gyógyító energiák, csodálatos rezgések vannak, gyógyító és iható víz. Kik építették a piramisokat 2020. Később egy másik civilizáció eltömedékelte ezeknek a járatoknak egy részét, majd egy azt követő civilizáció el is rejtette a bejáratokat. Valahol közben, vagy ez után pedig jött az Özönvíz, elmosott minden nyomot, az újabb civilizációk pedig már nem tudták, mi van a lábuk alatt. Fotó: Pécs Aktuál A tudományos világ részletesen cáfolta és cáfolja a mai napig ezeket az állításokat – mások mellett egy pécsi professzor is, de ez nem hatja meg sem a felfedezőt, aki szerint csak féltékenyek rá, sem a látogatók tízezreit, akik szerint szándékosan akarják eltitkolni és "sötétségben tartani az emberiséget AZOK".
A település lakói szinte mind romák. A felnőtt lakosság nagy többsége csupán 8 általánost vagy annál is kevesebbet végzett. Egy 2016-ban publikált kutatás szerint az itt élőknek már régóta nincs állandó munkahelyük, lényegében csak a közmunkára, illetve a szociális ellátásokra támaszkodhatnak. 2008 óta működik itt tanoda, Heindl Péter az alapítók egyike. A gyerekek többsége a gilvánfai szegregátumban él, és a környékre jár iskolába, legtöbben a közeli Magyarmecskére, néhányan Sellyére. Mecskén az iskolákban jórészt roma gyerekek tanulnak. – Ez a tanoda csak szegregált lehet, de folyamatosan keressük az integrált programokat. Ónody Molnár Dóra Életrajz – Aplus2u. Elmegyünk a repülőgépgyárba, meglátogatjuk a rendőrsöt, lézerharcos játékban veszünk részt, hajókázunk a Dráván, színházba megyünk. Jó kapcsolatunk van informatikában jártas budapesti gimnazistákkal, akik mentori foglalkozást tartanak a mieinknek – mondja Heindl Péter. A gilvánfai tanoda Fotó: Simon Márk Uzsonnaidőben lépünk be a Nyitott Ház Tanodába, egy fiatal pedagógus, Lidi, szalámis szendvicseket készít.
Tengernyi uniós forrásból fejlődik Baranya és Tolna megye aprófalvas része, de a pénz nem éri el a mélyszegénységben élőket. Néhány elszánt ember segítsége kell ahhoz, hogy gyerekeknek legyen esélyük kitörni a nyomorból. De ez csak keveseknek sikerül. A költői szépségű tolnai dombság és a baranyai lankás táj egyre népszerűbb a gasztro- és borturisták körében. A kis falvakban bájos panziók hirdetik magukat, a magyar borászat legjava hívogatja az erre látogató ínyenceket. Az utakat butikhotelek szegélyezik. A takaros porták előtt tábla jelzi, hogy a fejlesztéseket uniós forrásból valósították meg. Nemcsak a borok szerelmeseinek hívogató célpont e táj, hanem a wellness kedvelőinek is. A brüsszeli források érzékelhető jólétet hoztak az országnak ebbe a szegletébe. Ónody-Molnár Dóra: A sértődött agitpropos | 168.hu. Legalábbis első ránézésre így tűnik. Mert itt sem mindenhová jutott a fejlesztésből. Errefelé a felső-középosztálybeli polgári lét vegyül a kilátástalan mélyszegénységgel – a baranyai dombok közötti aprófalvakban a bortúrákat hirdető táblák mögött sokan élnek teljes reménytelenségben – hozzájuk alig-alig ér el az uniós fejlesztési pénz.
Az itt élők kilátástalanságát befagyasztotta az egymást követő kormányok közönye. Fiatal nő roskad le összetörten a kis helyiségben egy székre. Óvodás korú gyerekét az ölébe veszi. Évek óta húzódó ügyében újabb dokumentumokat kell kitöltenie, de annyira bonyolult a papírmunka, hogy segítséget kell kérnie hozzá. A nő nem fejezte be az alapfokú iskolát, ami errefelé nem ritka jelenség. – Gyakran kell a hivatalokat nógatni a tartásdíj elmaradása miatt. Ónody-Molnár Dóra: Miért nem kiabálnak az orvosok? | 168.hu. Ha az apa nem fizet, akkor tartásdíjat megelőlegező támogatást lehet kérni az államtól. Ez azt jelenti, hogy a pénz behajtásának idejére az állam megelőlegezi a tartásdíjat, eredetileg azzal a céllal, hogy ezek a súlyos nélkülözésben élő családok ne rokkanjanak bele a teljes pénztelenségbe – mondja Heindl Péter jogász, aki Alsószentmártonban már évek óta működtet jogsegélyszolgálatot. Heindl Péter Fotó: Simon Márk – Az ügyfelem gyerekének apja már öt éve nem fizet egy vasat sem, de a támogatás igénybevételét az állam egyre szigorúbb feltételekhez köti.
Ennél súlyosabb kérdés, hogy miért papol hazaszeretetről az a kormány, amely olyan rendszert működtet, amely az ország legjobbjait megnyomorítja és elüldözi. Tanulság leendő ironmaneknek: futhatsz fagyban, úszhatsz hajnalban, kerékpározhatsz szakadó esőben, a fáradtságot és a fájdalmat legyőzheted, a kormányfő kegyeltjét soha.
Itt, a déli határon a faluhatár lényegében az országhatár is. A rendszerváltás előtt ezt a magyar-jugoszláv határszakaszt határőrök vigyázták. A két ország közti sávot fel is szántották, ezért jól látható volt. De aztán néhány év alatt Jugoszlávia felbomlott, kitört a dél-szláv háború, s néhány évvel később, amikor közelgett Magyarország uniós csatlakozása, a határ láthatatlanná vált. Nem jelölték, s az egykori felszántott sávot már rég benőtte a gaz. Az asszony, aki csigát szedni indult, ezért áttévelygett a határon, és Horvátországban hajolgatott a bozótosban. Aknára lépett, amely térd alatt leszakította a lábát. Én vittem az ügyét, bepereltük az államot, mert a törvény szerint jelölni kellett volna a határvonalat – meséli Heindl Péter. Tanoda a határon Miután Heindl Péter elköszön a jogsegélyre érkező ügyfelektől, autóba ül, Gilvánfára siet. Lassan vége ugyanis a tanítási időnek, és mire délután szállingózni kezdenek a tanodába a gyerekek, addigra oda szeretne érni. Gilvánfa az ormánsági kistérség egyik legelmaradottabb települése, ahol az emberek generációkon átívelően élnek nélkülözésben.
Közmunkára szorulva tengődnek egyik napról a másikra, soha nem lesz esélyük arra, hogy normális munkából tarthassák el családjukat. A kártérítési összeg tanévenként ötszázezer forint, ami a közelében sincs annak a kárnak, amit az állam ezeknek a fiataloknak okozott. Mégis: a Balog Zoltán fennhatósága alatt működő intézményfenntartó, az alperes Klebelsberg Központ vitatja az alapítvány keresetét, és a legrafináltabb módon próbálja bizonyítani, hogy az érintett fiatalok középiskolai sikertelensége nem hozható összefüggésbe a szegregált általános iskolai oktatással, így az állam nem tartozik nekik semmivel. A legutóbbi tárgyaláson azt találták ki, hogy a 62 gyereket vizsgálja meg külön-külön igazságügyi pszichológus, mert az alperes szerint csak így állapítható meg, kire hogyan hatott a diszkrimináció, forintosítani csak egyéni mérlegelés után lehet a kárt. Természetesen 62 gyerek egyenkénti megvizsgálása beláthatatlan időre halasztaná el az ítéletet. Mondhatnánk, hogy micsoda ügyvédi furfang, ha a kormány ebben a perben nem azért küzdene, hogy az állam által tönkretett gyerekek ne kapjanak kárpótlást.