Ugyanitt megtalálták a szobrász ivóedényét is, amelyen a neve is olvasható. Pauszaniasz Periégétész egy leírásában említést tesz erről a műhelyről. [2] Feljegyzésekből tudjuk, hogy arany-elefántcsont Athéné szobrot készített Pellénében; az athéni Akropoliszon megalkotta az Athéna Lémniá t, ahol az istennőt, levetett sisakkal ábrázolja. Ezt is csak római kori másolatokból ismerjük. Készített ugyanitt egy Apollón-szobrot bronzból, ez lehetett a kasseli típusú Apollón másolatok eredetije; Éliszben szoborba foglalta a lába előtt teknősbékával álló "Égi Aphrodité" alakját aranyból és elefántcsontból. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – Wikipédia. Epheszoszban szobrászversenyen vett részt Krészilasszal, Phradmónnal és Polükleitosszal amelyen Lándzsára támaszkodó "Sebesült Amazon"-ja alulmaradt vetélytársai alkotásaival szemben. Stílusa alapján neki tulajdonítják az ugyancsak másolatokban fennmaradt Anakreón szobrot is. Leírások szólnak arról, hogy ötvösmunkákat is készített. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b nr89017947 ↑ a b c d Castiglone László Az ókor nagyjai, i. m. 158. old.
Zeusz a görög mitológia főistene. Apja felett aratott győzelme emlékére megparancsolta, hogy rendezzenek a tiszteletére Olümpia városában sportversenyeket. A város a mai Görögország nyugati részén, Athéntől kb. 150 km-re nyugatra található. A remekmű végleges változatát Pheidiasz készítette el körülbelül Kr. e. 435 -ben. A mű vázlatát a szobrász a műtermében készítette el gipszből, fából és vasból. Mivel a szobor hatalmas volt, a méretek lehetetlenné tették, hogy egy darabban szállítsák el a közelben található szentélybe. A szobrász valószínűleg részekre szedette a remekművet, melyet egyenként vitetett át a Zeusz-templom belső kamrájába. Korai feljegyzések alapján az egész szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes ház magasságának megfelelő. A világ hét csodája – Wikipédia. Jobb kezében egy pici szobrot lelhetünk fel, ami Nikét, a győzelmi figurát ábrázolta, bal kezében jogarát tartotta ami tetején egy sas ült. A saruja és a palástja is aranyból volt, Zeusz lábait pedig szfinxek és más szárnyas figurák díszítették.
De létezik egy másik történet is: az 1. században, Caius Caesar ( Caligula) át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr. u. 391 -ben I. Theodosius császár betiltotta a versenyeket, mert azokat pogány szokásoknak minősítette, emellett bezáratta Zeusz templomát. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Kr. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra – A világ hét csodája. 350-ben fosztogatók rombolták le. Forrás:
A trónban található elefántcsont-, arany-, ébenfa- és drágakő intarzia is. Éveken keresztül látogatók és hívők százait vonzotta a templom a világ minden tájáról. Történészek szerint egy tűzvészben pusztult el ez a remekmű. De létezik egy másik történet is: az 1. században, Caius Caesar át akarta szállíttatni a szobrot Rómába, de terve csúfos kudarccal végződött, amikor a munkásai által készített állványzat leomlott. Kr. u. 391-ben I. Theodosiusz császár betiltotta a versenyeket, mert azokat pogány szokásoknak minősítette, emellett bezáratta Zeusz templomát. Vannak, akik úgy gondolják, hogy Kr. 350-ben fosztogatók rombolták le.
A szobor végleges változatát Pheidiasz készítette, vázát gipszből, fából és vasból alkotta meg, arca, keze, és lába elefántcsontból, ruhája, haja és szandálja pedig aranyból volt. Grandiózus méretei miatt az alkotást csak több darabban tudták az impozáns templomba szállítani, mely egy méter magas emelvényen állt. A téglalap alakú építményt mészkőoszlopok keretezték, tetejét pedig márványlapok díszítették. A 13 méter magas ülőszobor a jobb kezében egy Nikét, a győzelmi figurát ábrázoló szobrot tartott, míg a másikban jogarát fogta, melynek a tetején egy sas ült. Az alkotás egyedülálló volt, nemcsak nagysága és szépsége, de szellemisége miatt is. Pheidiász volt ugyanis az első, aki Zeuszt jóságos istenként ábrázolta. Hívők százai zarándokoltak és áldoztak előtte, és sok uralkodó adományokat helyezett el körülötte. A műalkotás az olimpia játékok védnöke is lett: hozzá fohászkodtak erőért és győzelemért. Történészek szerint a szobor egy tűzvészben pusztult el, míg egy másik történet azt valószínűsíti, hogy Caligula császár parancsára az I. században megpróbálták elszállítani, de útközben a megóvására készített állványzat leomlott, és a szobor összetört.
↑ Sztrabón. VIII. 3. 30, Geógraphika hüpomnémata (angol nyelven). Harvard University Press (1917–1932). Hozzáférés ideje: 2020. július 20. ↑ Richter, Gisela M. A. (1966. április–június). The Pheidian Zeus at Olympia. Hesperia: The Journal of the American School of Classical Studies at Athens 35 (2), 166–170. o. DOI: 10. 2307/147305. (Hozzáférés ideje: 2020. ) ↑ a b c Pauszaniasz. V. 11, Description of Greece (angol nyelven). Harvard University Press (1918). július 20. ↑ McWilliam 46. o. ↑ McWilliam 44. o. ↑ Livius, Titus. XLV. 28. 5, Ab Urbe condita (angol nyelven). Harvard University Press (1951). július 20. ↑ Dión Khrüszosztomosz. 12. 51, Discourses (angol nyelven). Harvard University Press (1932–1951). július 20. ↑ McWilliam 70–71. o. ↑ Suetonius 373. o. ↑ Suetonius 425. o. ↑ Kedrénosz, Geórgiosz. Historiarum Compendium, Corpus Scriptorum Historiae Byzantinae 34, 564. o. ↑ Lukianosz. Timon. július 20. ↑ The Workshop of Phidias (angol nyelven). ) Fordítás Ez a szócikk részben vagy egészben a Statue of Zeus at Olympia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul.
1949. december 1: a második világháborút követően az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete újraszabályozta az intézmény szervezetét, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet. Az esti mérnökképzés az 1947-ben megalakult Állami Műszaki Főiskolán indult meg, amelyet 1951-ben a Műegyetem vett át. Ebben az időben alakult meg a Villamosmérnöki Kar, 1950 és 1957 között Hadmérnöki Kar működött az egyetemen, 1951-ben pedig létrejött a Közlekedésmérnöki Kar is. Az 1940–50-es évek fordulójára a nagy, elsősorban mennyiségi fejlődés jellemző, pl. 1949 és 1951 között 23 új tanszék létesült. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). Az 1950-es évek első felében Építőipari Műszaki Egyetem néven a Mérnöki és az Építészmérnöki Kar önállósult (a közlekedésmérnökök csatlakozásával Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem néven működött 1955-től). A két műszaki egyetem 1967-ben egyesült újra és az ekkor létrejött hat karú egyetem húsz éven keresztül működött ebben a formában. A fejlődést és bővülést kiszolgálva 1949-től az 1980-as évek elejéig 11 tanulmányi épület készült el az egyetemváros területén, 1971-ben pedig kísérleti atomreaktort helyeztek üzembe.
A BME Mérnöktovábbképző Intézetet 1939. augusztus 15-én a Műegyetemen alapították. Ez volt Európában az első, egyetemi keretek között működő továbbképző intézet. Az alapításkor megfogalmazott gondolatok az intézmény feladatáról – a gyakorlatban működő szakemberek továbbképzése, az elmélet és a gyakorlat mindenkori legújabb fejlődésének megismerése, illetve különleges szakismeretek megszerzése – ma sem vesztettek időszerűségükből. Alapítványok | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Hivatalos megnevezése: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézet Alapítva: 1939-ben Budapest University of Technology and Economics Institute of Continuing Engineering Education Technische und Wirtschaftswissenschaftliche Universität Budapest Institut für Ingenieur-Weiterbildung Intézeti igazgató: Zarka Dénes Igazgatóhelyettes: Mészárosné Merbler Éva A BME Mérnöktovábbképző Intézet a Műegyetem jogán nyilvántartásba vett és engedélyezett felnőttképzési intézmény. Intézményi azonosító: FI23344 Felnőttképzési nyilvántartásba vételi szám: E-000530/2014 Az Intézet oktatási tevékenységének jogi keretét a Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII.
Kérjük támogassa adójának 1%-ával a Kar két alapítványát: Scientia et Conscientia Alapítvány 1111 Budapest, Bertalan Lajos utca 2., Z épület 9. emelet Adószám: 18227248-1-43 Mélyépítő (BME) Alapítvány 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3., K épület I/16 Adószám: 18056202-1-43
Tiszteletbeli doktori címeket is adományozhattak, erre először 1909-ben került sor. Az 1909/1910-es tanévet pedig már mai lágymányosi campusán kezdte meg az intézmény. Ebben az időszakban alakultak meg az egyetem ma is működő patinás kulturális és sportegyesületei, pl. a szimfonikus zenekar (1896) vagy a Műegyetemi Atlétikai és Futball Club (1897). Telex: Átlátszó: Napirenden van a Műszaki Egyetem modellváltása, de csak a választások után dönthetnek erről. 1925-ben pedig világviszonylatban is elsőként szervezték meg egyetemünkön az orvosi rendelőintézetet. 1934. június 2: az 1934. évi X. törvénycikk alapján létrejött a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, amely a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában. Ettől az időszaktól kezdve fűzte szorosabbra kapcsolatait az egyetem az iparral, és szintén az 1930-as években merült fel a mérnökök továbbképzésének gondolata (1939-ben létrejött a ma is működő Mérnöki Továbbképző Intézet).
TZS-GI Bélyegkép forrása: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivata l