Felmerülhet a kérdés, hogy egy interjú Harry herceggel és Meghan Markle-vel méltó ahhoz, hogy Emmyre jelöljék? Úgy tűnik igen. 6 hónappal később, hogy Harry herceg és Meghan Markle leadták minden idők egyik legérdekesebb interjúját, jelölték őket a 2021-es Creative Arts Emmy-díjra, amit végül most elvesztettek. Amikor ez az interjú történt, Meghan még éppen várandós volt második gyermekükkel Lilibettel, aki mostanra pedig már teljes egészségnek örved. Így Archienak lett egy kishúga is, akire vigyáznia kell majd. A nő csak kussoljon – Amit megtanulhattunk a Meghan Markle-Oprah interjúból | szmo.hu. Meghan büszkén mutogatta a várandóssági folyamatot Lilivel, ugyanakkor Harry is elismerően nyilatkozott. "Kislány lesz. Az, hogy van egy kisfiam és egy kislányom, mit kérhetnék többet? Megvan a kis családunk. Tudod vagyunk 4-en meg a két kutyánk és ez nagyszerű. " Az interjú legjavában mégis az egyik legnehezebb döntésükről, a királyi családból való kilépésről és Amerikába való költözésükről volt szó. A királyi család elhagyására többek között Meghan egészségügyi állapota és a még meg sem születendő gyermek bőrszínét ért kritika tett fel az i-re a pontot.
Most egy pillanatra meginogtak, és lehet, hogy így kellett lennie. De ezt sem tudhatjuk. Mint ahogy azt sem, hogy egy idegen országban, egy palotába bezárva, mint Markle, friss újszülöttel, szoptatva, esetleg terhesség utáni depresszióval és magányosan, segítség nélkül nem hisztiztünk volna néha egy nagyot. A sajtónak nem beszélhetett. "Magadtól némultál el, vagy elnémítottak? " - kérdezi Oprah. "Az utóbbi, " mondja Markle és hiszünk neki, különösen annak fényében, hogy a férje elmeséli, attól félt: a történelem megismétli önmagát. Ezt sem tudhatjuk, csak egyet: ez egy nagyon érdekes és fontos interjú. Amire egészen biztos, hogy a királyi család valahogyan reagál majd. Talán ugyanolyan passzív agresszióval, ahogy eddig tették. Önállóskodunk, feketék vagyunk? Kitálalt Meghan Markle és Harry herceg - Infostart.hu. Nesze, nincs több zsebpénz, nincs védelem, nincs hercegi cím. Egyvalamivel nem számoltak: egy rafinált, értelmes, feminista nővel és egy herceggel, aki láthatóan máig traumatizált édesanyja korai elvesztése miatt. Most szívhatják a fogukat, ezt hogyan kozmetikázzák vissza.
Mert a négy fal közé ő sem látott be. Legyünk őszinték: hány olyan párt ismerünk, ahol a nő irányít? És ahol a férfi? Vannak ilyen dinamikák. Részemről bírom a nagyszájú nőket, és Meghanből MOST dőlt az infó. Mert korábban elhallgattatták, mondja, és úgy tűnik, még mindig itt tart a 21. Harry és meghan interjú movie. századi Anglia: a nő csak kussoljon. De láthatóan panaszkodott az interjúban, láthatóan fájt felidéznie, hogy még terhes volt, amikor arról morfondírozott a királyi család, hogy vajon milyen színű, milyen árnyalatú (? ) lesz a gyermeke, s ez vajon milyen fényt vet majd rájuk. Mert az első ott: a korona. Harry reakciója volt a legbeszédesebb erre a kérdésre: nem vállalta, hogy elmondja, ki és pontosan mit mondott. Szerintem a pár ennél sokkal látványosabban is bemocskolhatta volna az évszázadok óta fennálló Monarchiát. Ők arról beszéltek, mit éreztek, Meghan azt hangsúlyozta, azon szeretné, hogy elmerengjenek az emberek, hogy mennyire más az, ami kifelé LÁTSZIK, és más az, amit belül ÉREZ. Akár jól alakítja a mártírt Meghan, akár eljutott-e a legmélyére, az öngyilkosság szélére, akár nem, az üzenete tiszta és jogos.
És a szülők ilyen-olyan szerepére már csak pont annyi idő jut, amivel szükségszerűen bonyolíthatóak a kapcsolatok, mint a kohóban dolgozó apa homályos múlttal, vagy a protestáns lelkész. Sajnos (vagy nem sajnos, kinek mi) egy olyan befejezés felé élezi ki az ellentéteket és az érzelmeket, amik szerintem kevéssé hatottak hitelesnek – és ekkor még volt hátra félóra a filmből, ahol a fordulatokat az én ízlésemnek Krause már egy picit túltolta, de mivel egy könyvadaptációról beszélünk (Dietrich Garstka tollából), ezért azt inkább a könyv számlájára merném írni. Összegezve: A néma forradalom nemcsak egy remek korrajzot a fal előtti NDK-ról, hanem remek történetvezetéssel és színészekkel, és a mai áthallásokkal együtt kihagyhatatlanná válik a film, nem csupán egy iskolásoknak levetíthető tabló lett belőle. 8/10 A néma forradalom teljes adatlapja a MAFAB oldalán
Kovács Imre: A néma forradalom (Cserépfalvi-Gondolat-Tevan, 1989) - A néma forradalom a parlament és a bíróság előtt Szerkesztő Lektor Kiadó: Cserépfalvi-Gondolat-Tevan Kiadás helye: Kiadás éve: 1989 Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 314 oldal Sorozatcím: Magyarságismeret Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 17 cm ISBN: 963-282-312-5 Megjegyzés: Néhány fekete-fehér ábrával és térképpel. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Az elmúlt években sorra megjelentek a klasszikus népi szociográfiák, csupán egyetlen kötet hiányzott a sorból, Kovács Imre legendákkal övezett könyve. A népi mozgalom markáns alakja, a Nemzeti parasztpárt egykori főtitkára 1947-től fogva emigrációban élt, mivel a kényszerű száműzetésben is aktív politikus maradt, idehaza kimondták rá az anatémát. Egy igen jelentékeny életmű megismertetését szeretnénk kezdeményezni a kötet új kiadásával. A néma forradalom először 1937-ben, a Márciusi Front zászlóbontását követően jelent meg.
A néma forradalom (DVD) leírása Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak. Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal "ellenforradalmárok" körmére nézzen. A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt.
2018. október 05. Az 1956-ról szóló magyar filmekkel már Dunát lehetne rekeszteni – felsorolni is hosszú ideig tartana, hogy hány film foglalkozik részben, vagy egészben az októberi-novemberi eseményekkel, és azok hatásával. Külföldi filmekben jóval ritkábban kerülnek elő a magyarországi események hatása, már csak ezért is érdekes film A néma forradalom, és amit sikerült belőle kihozni. Kurt ( Tom Gramenz) és Theo ( Leonard Scheicher) a megszokott módon lógnak ki Nyugat-Berlinbe az NDK-ból mozizni, ahol a helyi filmhíradóban szembesülnek az októberi események felvételeivel. A következő napokban a RIAS rádióadó szerint több sportolótársával együtt a forradalom áldozata lett Puskás Ferenc is, ami végül arra sarkallja az érettségi előtt álló osztályt, hogy két perces néma tiszteletadással adózzon a budapesti elesetteknek. Azonban a sztálinista hatalom a szabadgondolkodást, az elhajlást nem tűrheti, és a lehető legsúlyosabban sújt le a gyerekekre. A film talán legnagyobb erénye, hogy a történelmi események lecsapódása mindössze néhány ponton jelenik meg a filmben, így több idő jut az osztály tagjai közötti dinamikára, és az azt jelentősen befolyásoló külső nyomásra.
De a legjobb értelemben véve tiszta és ízléses mozi. Mindig, amikor csábít, kínálja magát egy helyzetben a túlzás, a didaxis, képes megállni a határon. És másfelé fordul, továbbgördül. Gyerek- és felnőtt szereplői jó érzékkel, természetes színekkel dolgoznak, arcukon remek pillanatokat kap el a kamera. Jó arányérzékkel megcsinált, észre és szívre hatni képes, okos film. Odatehetjük a friss német klasszikusok közé. Somos Ákos Képek: Mozinet
Eladdigi tájékozatlanságukban ott tudják meg, mi zajlik a béketábor magyar sarkában, és hogy a világhírű labdarúgó, Puskás Ferenc az egyik áldozat. A diákok a történelmi dráma részeseiként térnek haza, a maguk kommunista, kelet-német országába. Ami elárasztja őket, az a tudat, hogy valamit tenniük kell. Néma csöndben állva két percig az osztályban, fejezik ki együttérzésüket főhajtással a levert magyar forradalom iránt. Puskás Öcsi halála egyébként akkor valóban bejárta a forradalom hírével együtt a világát. Tévhír, Puskás megúszta akkor, mert nem ment haza. A többi áll. És a némán álló diákok ellen megindul a kommunista hajsza. Maga a miniszter intézkedik a valóban rendszerellenes diákok dolgában. Vallatások, fenyegetések, a sokoldali együttérzés mellett a megfélemlítések, a teljes osztály kicsapása érettségi előtt. Nagyon is jól ismerjük az állapotot mi, erdélyi magyarok, melyben minden alulról jövő mozgalom legfelső megtorlással találkozik, bosszúval, kötéllel, rácsajtós és ablaktalan cellákkal.