1 videó - 1958 fekete-fehér, magyarul beszélő, amerikai háborús filmdráma, 90 perc 1942. Japán partjainál a japánok elsüllyesztenek egy amerikai tengeralattjárót, ezért Richardsont, a parancsnokot (Clark Gable) - büntetésből - íróasztal mögé ültetik. Egy évvel később, Pearl Harbornál Richardson parancsnok naponta lejátssza a torpedóütközetet, valóságos rögeszméjévé válik, hogyan győzhetné le a japánok rettegett torpedórombolóját, az Akikázét. Váratlanul megkapja a lehetőséget, hogy bizonyítson, amikor kinevezik a Nerka tengeralattjáró parancsnokává. De a tengeren nemcsak a japánokkal találja magát szemben, hanem saját helyettesével (Burt Lancaster) és legénységével is, akik szerint saját dicsősége érdekében mindannyiuk életét kockára teszi. szereplő(k): Clark Gable (Richardson parancsnok) Burt Lancaster (Jim Bledsoe hadnagy) Jack Warden (Mueller) Brad Dexter (Cartwright) Don Rickles (Ruby) Csendben fut, mélyen fut. (1958). A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges.
Értékelés: 27 szavazatból 1942. Japán partjainál a japánok elsüllyesztenek egy amerikai tengeralattjárót, ezért Richardsont, a parancsnokot (Clark Gable) - büntetésből - íróasztal mögé ültetik. Egy évvel később, Pearl Harbornál Richardson parancsnok naponta lejátssza a torpedóütközetet, valóságos rögeszméjévé válik, hogyan győzhetné le a japánok rettegett torpedórombolóját, az Akikázét. Váratlanul megkapja a lehetőséget, hogy bizonyítson, amikor kinevezik a Nerka tengeralattjáró parancsnokává. De a tengeren nemcsak a japánokkal találja magát szemben, hanem saját helyettesével (Burt Lancaster) és legénységével is, akik szerint saját dicsősége érdekében mindannyiuk életét kockára teszi. Stáblista:
Vilhelm Moberg magyarul is megjelent regényciklusát ötven évvel ezelőtt már nagy sikerrel megfilmesítették, de a neves norvég rendező, Erik Poppe úgy gondolta, a kivándorlás témája kellően aktuális ahhoz, hogy kapjon a könyv egy modernebb felfogású filmadaptációt. Megnéztük a Kivándorlók című filmet. A legtöbb embernek sosem volt könnyű új életet kezdeni egy teljesen másik országban és kultúrában, mint ahogy most sem az, pedig a döntés ma már nem feltétlenül egyenlő azzal, hogy a kivándorló örökre elvágja az összes kötelékét a szülőhazájával. A téma sajnos örökzöld, most is épp elég olyan embert láthatunk, aki egy szál bőrönddel hagyta maga mögött a házát, ahová, meglehet, már sosem tér vissza. Nem véletlenül gondolta úgy a norvég filmrendező, Erik Poppe sem, hogy újra érdemes hozzányúlni a svéd író, Vilhelm Moberg Kivándorlók című regényciklusához, dacára annak, hogy korábban készült már belőle egy sikeres filmadaptáció: Ezek a történetek a mai világunkról szólnak. A kellős közepén vagyunk annak, amit egyesek migrációs válságnak neveznek, illetve egy óriási, polarizált vitának, amely egész Európában zajlik, nem utolsósorban Svédországban és Norvégiában – vagy a bevándorlás mellett vagy ellene vagy – nyilatkozta tavaly év végén, a film svédországi bemutatója előtt Poppe, és akkor még híre-hamva sem volt az Európát elárasztó, több millió ukrán menekültnek.
Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre
Videó: XviD, 576 x 352, 1501 Kbps, 25. 000 fps Audió: AC3, 224 Kbps, 2 ch, 48. 0 kHz Vendégek nem láthatják a linkeket, kérlek Regisztrálj vagy Jeletkezz be
FÜLSZÖVEG: Irvin D. Yalom legfontosabb, legtöbbet méltatott könyve, a Szemben a nappal, az élet legnagyobb kihívásával, a halálfélelem legyőzésének szükségességével szembesít bennünket. Arra bátorít, hogy félelem nélkül nézzünk szembe halandóságunk megcáfolhatatlan tényével. Ez a mestermű, amely összegzi Yalom személyes és szakmai életútjának tapasztalatait, segít felismerni, hogy szinte minden szorongásunk mélyén a halálfélelem munkál. Amint szembe nézünk saját halandóságunkkal - állítja dr. Yalom -, rádöbbenünk, hogy semmi sem fontosabb az életben, mint a szeretteinkkel való őszinte párbeszéd, és a személyes kiteljesedésünk érdekében vállalt kockáztatás. A megindító, személyes történetek mesélői maguk is halálfélelemmel küszködnek - ahogy a szerző is -, így a Szemben a nappal különleges módszereket kínál a félelem leküzdésére és az élet igenlésére, hogy boldogabb, jelentőségteljesebb életet élhessünk. INFORMÁCIÓ: Kiadó: PARK KÖNYVKIADÓ KFT. Oldalak száma: 271 Borító: KEMÉNYTÁBLA Súly: 370 g ISBN: 9789633554265 Nyelv: MAGYAR Kiadás éve: 2018 Fordító: Résch Éva SZERINTEM: Irvin D. Szemben a nappal · Irvin D. Yalom · Könyv · Moly. Yalom munkásságával tavaly kezdtem ismerkedni A Scopenhauer-terápia által, ami akkor nagyon megfogott.
Szögjal Rinpocse (átvett idézet) 107. oldal Az ébredéshez soha nem lehetünk túl öregek. 134. oldal Mind azt súgja, pedig se hall, se lát, minden kő: "Emlékezz rám, jó barát! " 143. oldal Az élet (az emberi életet is beleértve) véletlenszerű eseményekből keletkezett; véges lények vagyunk; és bármennyire is szeretnénk, önmagunkon kívül senki másra nem számíthatunk, senki sem véd meg bennünket vagy bírálja el a viselkedésünket, senki más nem ad értelmes életcélt. Nincs predesztináció, mi döntünk arról, hogyan éljük a lehető legboldogabb, legteljesebb és legértelmesebb életet. Könyv: Szemben a nappal (Irvin D. Yalom). 167-168. oldal A halálfélelemmel ugyanúgy szembe kell néznünk, mint minden más félelmünkkel. Képessé kell válnunk arra, hogy elképzeljük a saját elmúlásunkat, meg kell barátkoznunk a gondolattal, ízekre kell szednünk, meg kell szabadulnunk a rémisztő gyermekkori halálképzetektől. Ne higgyük, hogy a halál gondolatát túl fájdalmas elviselni, hogy tönkretesz bennünket, hogy a mulandóságot tagadni kell, hogy életünk értelmetlenné válik az igazság fényében.
Kétszáznegyven oldal, körülbelül öt óra nettó olvasás, tíz-tizenöt percenként sírás, néhányszor görcsös zokogás, uszkve húsz-huszonötször fakadtam sírásra olvasás közben. Nekem az tetszik Yalomban, hogy nem bújik egyetlen vallás mögé sem. Ugyanis minden vallás valamiféle menekvést ígér a híveknek a halál után. Azaz ezzel fogják a hálójukba az embereket. (Persze nem csak ezzel. ) Yalom viszont szembenéz a halállal, nem menekül előle, nem dugja a fejét homokba (vallások, ezotéria), bevallja, hogy fél, mégsem hátrál. Mi, ha nem ez a hősiesség? Persze neki is vannak eszközei, amelyeket filozófusoktól és a lét alapkérdéseivel foglalkozó pszichoterapeuta elődeitől, végstádiumú rákbetegek terápiájából szerzett meg. Nem menekül, hanem megvalósítja az ontológiai létmódot. Irvin David Yalom: Szemben a nappal (idézetek). Mint ember. És embereknek segít ezzel a könyvével is, hogy nekünk is sikerüljön. Szembenézni mankók nélkül, felismerni, megváltozni, megfizetni a halál árát, de addig élni, megvalósítani az ontológiai létmódot. Felnézek rá. És félek, nem lesz senki, aki átveszi a stafétabotot, amelyet hátrahagy halála után.
"Mindenki a maga módján retteg a haláltól" Yalom szerint minden félelmünk mélyén a halálszorongás lapul – vannak, akiknek igazán mélyen, másoknak pedig a felszínen. Míg egyesek számára "a halálszorongás az élet háttérzenéje", mások csak idős korukban döbbennek rá az elmúlás okozta félelemre. Ugyanakkor fontos tudni: a halálszorongás nem más szorongást helyettesít. Yalom szemben a nappal 6. Csupán ott lapul lelkünk mélyén, és – tudatában vagyunk vagy sem – olykor-olykor a felszínre tör. Megvilágosító élményeink Yalom úgy véli, különböző események, melyek nagy hatással vannak életünkre, közelebb hozzák hozzánk a halállal való megbékélést. Ezeket a pszichiáter megvilágosító élményeknek nevezi, melyek sokféle formát ölthetnek, de a leggyakoribbak a következők: gyász egy szeretett személy elvesztése miatt, életet veszélyeztető betegség, meghitt kapcsolat felbomlása, jelentős fordulópont, például nagy kerek (50, 60, 70) születésnapok, nagy megrázkódtatás (például tűzvész, rablás, megerőszakolás), szülőként a gyerekek "kirepülése", állás elvesztése vagy pályamódosítás, nyugdíjba vonulás, beköltözés idősek otthonába, jelentősnek vélt álmok.
Ám mégis ez a közös az összes történet között, hogy akár tisztában van vele az adott személy, akár nem, mélyen mégis ez aggasztotta. Yalom szemben a nappal 3. Talán emiatt is éreztem azt olvasás közben, hogy hiába nem gondolom azt, hogy munkál bennem a halálfélelem – pedig bizonyosan valahol ott van, ha mélyen is –, valamilyen szinten a könyvben szereplő páciensek és az olvasó között van némi kapcsolat. Terápiás munkámban mindenekelőtt a bensőséges kapcsolat kialakítására törekszem. Eltökélten jóhiszemű vagyok: nem viselek egyenruhát vagy köpenyt; nem aggatom ki a falra a diplomáimat és díjaimat; nem játszom el, hogy tudom azt, amit valójában nem tudok; nem titkolom, hogy olykor én is szenvedek az egzisztenciális témáktól; nincs olyan kérdés, amire megtagadnám a választ; nem rejtőzöm a szerepem mögé; és végül nem rejtegetem saját, emberi létezésemből fakadó sebezhetőségemet. Yalom nem csak írja/mondja, hogy ugyan olyan földi halandó, mint mi – holott közben egy világhírű szaktekintély –, hanem érződik a cselekedetein is, melyeket megír.
A villamos bezárta az ajtókat és elindult. Ingben és nadrágban álltam, a nyakamban fényképezőgép, a kezemben az öreg vászonszatyrom, tele könyvvel. Más viszont nem volt nálam, ami szokott (táska). Keresni kezdtem a bérletemet, de sehol sem találtam, ezért le akartam szállni a következő megállónál, hogy ne kapjon el az ellenőr. Yalom szemben a nappal facebook. Ám a következő pillanatban már a szülőházamban voltam a hallban (a szatyor könyv és a fényképezőgép is nálam voltak). Nem volt ott senki, viszont ott is rengeteg könyv volt feltornyozva. Ráláttam a folyosóra, ahonnan a nagyanyám (halott) szobája nyílt. A nagyanyám bent volt (nem láttam, csak tudtam), a lépcsőfeljáró felől bement a szobába a szomszédasszony (halott) a nagyanyámhoz, nem vett észre, vagy nem nézett rám. Beszélgetést hallottam kiszűrődni. A nagynéném hangját hallottam, aki később kijött, és nekem támadt, hogy vállaljak felelősséget a nagyanyámért. Ekkor ébredtem fel.