Eltérő ünnepnapok Istvánt nagy utóda, I. László emeltette oltárra, azaz tette az egyház szentjévé, fiával, Imrével és Gellért püspökkel együtt, 1083. augusztus 20-án. Ünnepe a világegyházban augusztus 16., nálunk augusztus 20., amely ma nemzeti és hivatalos állami ünnep. A korona nem neki készült Szent István ezer éve a magyar államiság szimbóluma. Személyéhez legendák sora kötődik, kis és nagy legendáriuma a szentté avatás előzménye volt. Jobb karja egyházi kultusz tárgya, akárcsak koponyacsontjai. A magyar korona is, melyet a XII. században alakítottak ki, így István nem viselhette, az ő nevéhez kötődik. István fő érdeme a magyarság európai beilleszkedése. Sikerei titka: egyensúlyteremtő képessége. Intelmeinek legtöbbet idézett gondolata: az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és erőtlen. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! 1000. december 25. | István király koronázása. Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Sarolt történetének a vége A fejedelemasszony élettörténetének a végét homály borítja. Nem tudjuk, hogy ha Adelhaid valóban létezett és felbukkant Géza mellett, az hogyan hathatott Sarolt helyzetére. A magának több isten tiszteletét is megengedő Géza akár többnejű is lehetett. De esetleg el is taszíthatta feleségét magától, ahogy a lengyel rokonok tették. Szentistván - cégek és vállalkozások. Annyi bizonyos, hogy Sarolt túlélte férjét, akinek halála után Koppány megkérte a kezét. Hogy ő hogyan reagált erre, nem tudjuk, István azonban sereget gyűjtött, győzött, Koppányt felnégyelték, Saroltról pedig nem esik szó többet. A vesztes Koppány vezér halála (Képes Krónika) Mindez bőséges lehetőséget ad a találgatásokra. A fejedelemasszony Géza politikáját vitte tovább, és kiállt fia mellett? Vagy éppen ellenkezőleg: egy eltaszított nagyasszonyt kell látnunk benne, aki éppen Koppánnyal összefogva próbált visszatérni a hatalomba? Nem tudjuk. Jan Dlugosz lengyel történetíró azonban azt írta, hogy amikor 1440-ben Ulászló király koronázása miatt Székesfehérváron járt, a Szent Péter és Pál-templomban Géza fejedelem sírja mellett Adelhaidét látta… Családi kapcsolatok Sarolt volt-e István anyja?
Ráadásul a szerző szerint valójában ő, és nem férje irányította az országot. Merseburgi Thietmar pedig a mértéktelenül ivó, férfi módra lovagló, haragjában embert ölő, őrjöngő lelkületű nő képét festi elénk, aki bizony jobban tenné, ha inkább orsót forgatna. A leírások kései, ezredforduló környéki adatai okán felmerült, hogy esetleg ezek a leírások Adelhaidhoz köthetőek, tartalmuk azonban szöges ellentétben áll a lengyel hagyományok szent életű, a magyarokat megtérítő fejedelemasszonyéval, így aligha kétséges, hogy a cseppet sem hízelgő sorok Saroltot jellemzik. Elképzelhető persze, hogy a rosszallás a másféle életmódnak, másféle szokásoknak tudható be: a sztyeppei népek körében minden nő "férfi módra" lovagolt, nadrágot és csizmát viselt, ezeket a hagyományokat követhette Sarolt is. Az is elképzelhető, hogy a szülők pogánysága valójában a szent király érdemeinek kiemelésére szolgál. Szent istván pogány neve com. Ami már csak azért is elgondolkodtató, mert Sarolt apja, Gyula Konstantinápolyban megkeresztelkedett, térítő püspököt hozatott Erdélybe, így könnyen lehetséges, hogy maga Sarolt is keresztény volt.
Ismeretes, hogy Géza (ur. 973-997), a magyar törzsszövetség első olyan fejedelme, aki nyitott a nyugati kereszténység felé, rendhagyó módon fiát, Istvánt jelölte ki utódjának, holott az ősi pogány szokás – a levirátus – szerint méltóságát a család legidősebb férfitagja nyerte volna el. 997-ben, az édesapa halála után ebből a szokatlan döntésből komoly zűrzavar származott, hiszen a későbbi szent uralkodó rokona, a Balatontól délre fekvő területek felett uralkodó Koppány magának követelte a főhatalmat, és vele a megözvegyült Sarolt fejedelemasszony kezét is. István, aki felesége, Gizella révén III. Szent istván pogány neve video. Ottó német-római császár (ur. 983-1002) támogatását is élvezte – a későbbi királyné ugyanis Ottó unokahúga volt –, végül fegyverrel kényszerült Koppány ellen vonulni, és Veszprém közelében, jelentős német segítséggel vereséget is mért riválisára, aki elesett a csatában. A "lázadó" Koppány szörnyű vége azt jelentette, hogy Géza fia immár vitathatatlanul a főhatalom birtokosává vált, amit szövetségese, III.
(Jer. 8, 20) Emlékező Testvéreim!
A Királyhágómelléki Egyházkerület a zsinati állandó tanácsa és zsinati bizottságai: Csűry István elnök-püspök Bara Lajos István elnök-főgondnok Lelkészi rendes tagok: Lukács József Sípos István Presbiteri rendes tagok: Székely Sz.
Refzárszám - zárószámadás egyszerűen Egyházi, gyülekezeti zárószámadás készítő program. Egyszerűen kezelhető, gyorsan elkészíthető vele az év végi zárszámadás. Ingyenes kipróbálási lehetőség. Parókia - a református portál Sokszínű református oldal. Események, beszámolók, publikációk, könyv- és CD- ajánló, Bibliaolvasó kalauzok, chat, galéria, stb. Reformá A gazdag "" család e tagja igyekszik minden, felekezetünkkel kapcsolatos linket közreadni. Csendes Percek Áhítatok az év minden napjára. Napi igék református Bibliaolvasó-kalauzból, a Fénysugarakból, valamint a Méz a sziklából című könyvből. Királyhágómelléki református egyházkerület honlapja magyarul. Koinónia Kiadó Reformációi elveket valló könyveket gondoznak, felkarolják a kortárs magyar irodalmat is, nagy hangsúlyt fektetve az erdélyi magyarságra. Harmat Kiadó Céljuk, hogy színvonalas irodalommal lássák el a kereszténység iránt érdeklődőket. Kiadványaikon keresztül is igyekeznek párbeszédet kezdeményezni a különböző felekezetű és világnézetű emberek között. Evangéliumi Kiadó Sok hitébresztő, illetve a hitet mélyítő könyvet jelentetnek meg, melyek a társadalom minden rétege és korosztálya számára alkalmasak.
Kézdivásárhelyen és Nagyenyeden az Egyházkerület támogatásával internátust is sikerült létrehozni. Jegyzetek [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Erdélyi református püspökök listája További információk [ szerkesztés] Az Erdélyi Református Egyházkerület honlapja Albert András: Az erdélyi református egyház a 17-18. században.