Bonfinitől úgy tudjuk, hogy 1348-49-ben pusztított a legnagyobb erővel Magyarországon a járvány, majd alábbhagyott. Ettől kezdve azonban a krónikák és oklevelek folyamatosan említik a pestis pusztítását körülbelül tízéves időközönként. A XIV. században 3, a XV. században 8-10, a XVI. században 6, 1621 és 1720 között pedig 9 pestisjárványról tudósítanak a krónikák. 1720 után ritkul a pestis megjelenése, az utolsó nagyobb pestisjárvány 1738-ban volt Magyarországon. Bár a fertőzés később is megjelenik, de a déli határmenti helységekben bekövetkező járványokat rövid időn belül lokalizálni tudják ún. vesztegzárállomások létesítésével. A járványok még a XVIII. század első feléig tehát elég gyakoriak voltak, nem véletlenül emeltek a barokk korban oly sok emlékoszlopot, amelyeken a járvány elvonultáért mondanak köszönetet, hálát adva a pestisszentek (Pl. Szent Rókus, Szent Sebestyén, Szent Rozália) közbenjárásáért. Néhány érdekes eset Nagyobb járványra utal például, hogy Nagy Lajos 1381. októberében általános perhalasztást hirdetett az egész ország területére a pestisre hivatkozva.
Ennek ellenére az Egyesült Államokban is fel-felüti a fejét, leggyakrabban Kaliforniában, Utah, Arizona, Newada és Új-Mexikó államokban. A pestis okai A pestis kórokozója a fertőzött patkány bolhájának csípésével vagy a bolha ürülékének elfogyasztásával jut be az emberi szervezetbe. Ezért főként olyan egyének veszélyeztetettek, akik patkányok közelségében élnek (hajléktalanok, tengerészek, csatorna-munkások), különösen fertőzött trópusi vidékeken. A baktérium cseppfertőzéssel is terjed, ilyenkor jellemzően tüdőpestis jön létre. A járványok sok esetben légúti fertőzések sorozatával indulnak. A pestis diagnózisa A kórisme a baktériumok kimutatásán alapul. A tenyésztés történhet: Nyirokcsomókból, Vérből, Köpetből. A pestis tünetei, kórlefolyása A pestisnek két típusát különítjük el, úgymint bubópestis és tüdőpestis. A lappangási idő rövid, 2-10 nap között van, de tüdőfertőzés esetén akár néhány órára is rövidülhet. A bubópestis tünetei: Hirtelen kialakuló magas láz, Hidegrázás, Rosszullét, Izomfájdalmak, Kínzó fejfájás, A rovarcsípés közelében, majd testszerte erősen megduzzadt nyirokcsomók ("bubók").
Az emberiség történelmét végigkísérték a járványok, és sajnos még a modern orvostudomány korában is bármikor kialakulhat egy pusztító világjárvány. Eddig a négy legtöbb halálos áldozatot szedő fertőző betegség a pestis, a himlő, az influenza, az AIDS volt, bár a kolera és az ebola is szorosan ott van a nyomukban. A rettegett fekete halál, a pestis A pestist (dögvészt, fekete halált) a Yersinia pestis baktérium okozza. A fertőzés fő formái a bubópestis (mirigyláz), a tüdőpestis, valamint a szeptémiás pestis. A mirigyláz rendszerint a patkánybolha ( Xenopsylla cheopsis) csípése miatt következik be, amely a baktériumokat köztes gazdaként hordozza, a tüdőpestis cseppfertőzéssel terjed, míg a betegség szeptémiás alakjánál a baktériumok kívülről, egy seben keresztül juthatnak a szervezetbe, és kifejlődhet a pestis más formáiból is. A pestis kórokozója, a Yersinia pestis baktérium mikroszkópos képe Forrás: Wikimedia Commons Európában az első nagy pestisjárvány (ez bubópestis volt) 540 után dúlt, amelyben I. Justinianus bizánci császár (525-565) is megfertőződött, ám túlélte a betegséget.
A nagy áttörés 1894-ben Hongkongban következett be, amikor a kutatók azonosították a pálcika alakú baktériumot, a Yersinia pestist. Néhány évvel később Kínában az orvosok felfedezték, hogy a patkányok pestises tünetei nagyon hasonlóak az emberéhez, a fertőzött embereken pedig gyakran figyelhettek meg bolhacsípéseket. A pestist emberre elsősorban a vándor- és házi patkányokon élősködő bolhák, a keleti patkánybolha (Xenopsylla cheopis) nevű bolhafaj terjeszti. Illetve kutatások szerint az óriás versenyegéren élősködő bolhák csípésének (is) szerepe lehetett a középkori pestisjárványokban. A pestis kórokozóját hordozhatják más melegvérű állatok is, de az ezekre specializálódott bolhafajok nem tudják igazán közvetíteni a fertőzést. A pestis típusai A bubópestis a legelterjedtebb változat. Az elnevezés utal a beteg fájdalmasan megduzzadó nyirokcsomóira – a bubókra. Elsősorban bolhacsípéssel terjed. A tüdőpestis elsősorban emberről emberre terjed a fertőzött tüdőből felköhögött váladékkal cseppfertőzés útján.
A modern korban ez volt a legpusztítóbb járvány, a középkorban viszont a rossz higiéniai és egészségügyi feltételek mellett, alapvető információk híján sokkal rosszabb volt a helyzet. A vélt okok Az emberek annyit már az ókorban is sejtettek, hogy a fertőzéseket szabad szemmel nem látható dolgok, talán "apró magvacskák" terjesztik, és azt is elég jól tudták, melyik betegség ragályos és melyik nem, viszont a fertőzés mikéntjére a 19. század végéig nem kaptak választ. Az 1870-es években született meg a bakteriológia tudománya, mely lehetővé tette a mikroorganizmusok kimutatását a mikroszkóp alatt. Innentől lehetséges beazonosítani a baktériumokat és a vírusokat, ekkor születtek meg a gyógyszerek és az első vakcinák (kivéve a himlőt, mert az az elleni védőoltást már a 18. században felfedezték egy véletlen folytán). Így okokat keresve jobb híján isteni csapásnak tekintették a ragályokat a bűnökért, amelyekért vezekelni kell. Szélsőséges megoldást találtak erre a flagelláns mozgalom hívei, akik az első, 1347-53-as pestisjárvány idején magukat tömegesen ostorozva járták a településeket Magyarországon is, hogy bűnbocsánatot nyerjenek, és a járvány megszűnjön.
Ezúttal sem marad el a méltán népszerű Zenél a város programsorozat, naponta a város különböző pontjain, sőt a városon kívül is klasszikus és régizenével töltik meg a fellépők a város tereit. A nagyváradi vár udvarán idén is megrendezésre kerül a Szent László napi sokadalom, ahol az érmelléki gazdák kínálják majd termékeiket. A kenyérmúzeum előtt a gasztronómia iránt érdeklődőknek kedveskednek különböző finomságokkal, borokkal. Itt lehet majd sört fogyasztani. Újdonságok A Szent László Napok több újdonsággal is várja majd a vendégeket. Egy héten át, minden nap déli 12 órától a Várad-Olaszi Református Templomban Déli áhitat várja majd orgonamuzsikával a pihenni, elcsendesedni vágyókat. A várban a Nagyvárosi folkudvar kínál izgalmas programokat, többek között érkezik Berecz András és Berecz István, akiket a Saroglya zenekar kísér majd. De itt nyílik majd meg Dávid Botond népviselet kiállítása, és a Maros művészegyüttes két előadással is itt lép színpadra – mondta el Varga-Korpos Dalma, a Szent László Napokat szervező egyesület elnöke.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) kancellárja kiemelte: azonnal csatlakoztak a kezdeményezéshez, amely a zarándoklattal méltó módon elevenít fel régi hagyományt és tovább mélyíti az egyetem erdélyi és partiumi kapcsolatait. Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita azt emelte ki, hogy a csíksomlyói és a balázsfalvai pápalátogatás sebeket fog gyógyítani mind magyar-román viszonyban, mind a görögkatolikusok, az ortodoxok és a római katolikusok kapcsolatában, s ők örömmel kísérik majd a virágkocsit. Palánki Ferenc római katolikus megyéspüspök a zarándokút lelkiségére hívta fel a figyelmet mondván: "a mi felelősségünk, hogy a zarándoklatnak minél több lelki gyümölcse legyen". Fekete Károly tiszántúli református püspök felidézte II. János Pál pápa 1991-es debreceni látogatását, amikor a szentatya a kiengesztelődés jegyében helyezett el koszorút a protestáns gályarabok emlékművén. Hozzátette: a reformátusok felső-tiszavidéki és partiumi templomaik falán rájuk bízott kincsként őrzik a Szent Lászlót ábrázoló freskókat, s a lovagkirályt ábrázoló virágkocsin ott lesznek a reformátusok virágai is.
A részletes program június 15-től, keddtől elérhető a fesztivál honlapján. Debrecen számos programmal érkezik A kulturális fesztiválon, a hagyományokhoz híven, Debrecen is képviselteti magát. A testvérváros ajándékaként, június 21-én, este a fesztivál ünnepélyes megnyitóján a Csokonai Színház és a Kodály Filharmonikusok fellépésében gyönyörködhetünk. Az Operaünnep című előadásra meghívókat a Szent László Egyesület székhelyén, június 15-től lehet igényelni. A nyitógálán a tervek szerint Papp László, Debrecen polgármestere is jelen lesz. Ha Debrecen, akkor virágkarnevál: a fesztiválra érkezik Debrecenből a Szent László virágkocsi, a kompozíció a vár udvarán tekinthető majd meg. De itt lesz a debreceni Partium Ház is: könyvstandjukon saját kiadványaik, valamint Partium, Erdély, Délvidék, Őrvidék, Felvidék és Kárpátalja magyar könyvkínálatának legjavát mutatják be. Tartanak könyvbemutatót is: két debreceni szerző, Szénási Miklós és Heller Zsolt Erre jöttünk című kötetének bemutatóján a szerzők is jelen lesznek.
Ezt korábban a kassai domonkosok adományozták Debrecennek. A korábbi kápolnát hittanteremmé, pap- és kántorlakássá, valamint plébániai irodává alakították át. [3] [5] A templom faragott díszítéseit Nagy Ferenc faragóművész készítette, ezeket 1986 -ban, illetve 1988 -ban állították fel. [6] 1987. júniusában helyezték el a templomkertben Till Aranka szobrászművésznő Szent Lászlót ábrázoló mellszobrát. [7] 1989-ben új plébánia és közösségi ház építése kezdődött meg Marosi János plébánosi jogkörrel rendelkező irodavezető irányításával. [3] 1989 nyarán az Elnöki Tanács visszavonta az 1950-ben kiadott rendeletet, így a szerzetesrendek újra működhettek. A domonkos rendnek dr. Dóczy Zsigmond OP vezetésével sikerült újra felállítani a budapesti Thököly úti, a soproni és a debreceni rendházakat. 1990. szeptember 1-jén visszatértek Debrecenbe, és az új plébániaépületet rendházzá alakították, majd 1992-ben a belső munkálatokat is befejezték. A magyarországi provinciájában kevés szerzetes működött, ezért 1993-ban lengyel domonkosok érkeztek misszióba.