Ha felmerül a kérdés, hogy 400 gramm hány dkg, (400 gramm hány kilogramm) akkor gyorsan végig kell pörgetned az általános iskolában tanultakat és kiszámolnod az eredményt. Vagy megnézheted itt: 400 gramm hány dkg? Gramm – dkg átváltás: 400 gramm = 40 dkg Azt tudod, hogy 1000 gramm = 100 dkg = 1 kg. Mivel a g (gramm) és a dekagramm (dkg) között 10 a váltószám, a gramm a dekagramm tized része. Sokan gondolják, hogy a kg, a dkg és a g (gramm) súly mértékegységek, így a kg dkg súly átváltás. Az igazság az, hogy ezek nem súly-, hanem tömeg mértékegységek. Ha Te is kevered a súly és a tömeg fogalmát, érdemes lesz felelevenítened az általános iskolai tudásodat. Reményeim szerint gyors segítséget kaptál ezzel az egyszerű mértékegység váltóval. Olvasd el a Tippekneked oldal többi cikkét is, hidd el érdemes!
Figyelt kérdés És 12 dkg cukor? Kezdő sütögető vagyok és nem igazán vágom ezeket a konyhai mérőszámokat:D Előre is köszi a segitséget... :D 1/5 anonim válasza: 8% veszel egy konyha mérleget, olyan cuki kis tállal, digitális kijelzővel. aztán addig öntöd bele a különbőző hozzávalókat, amig el nem éred a 40 illetve a 12 dekát. 2008. aug. 20. 15:25 Hasznos számodra ez a válasz? 2/5 anonim válasza: 97% A 40 dkg liszthez képzelj el egy kilós csomag lisztet, na annak a felénél egy kicsit kevesebb. itt van egy jó kis táblázat a lap alján, hogy hány dkg 1 evőkanál stb: [link] 2008. 15:57 Hasznos számodra ez a válasz? 3/5 anonim válasza: 90% Nem kell ehhez mérleg: egy evőkanál liszt vagy cukor kb. 2 dkg. 16:35 Hasznos számodra ez a válasz? 4/5 anonim válasza: 100% 1 deci liszt kb 5 deka 1 deci dara kb 7 deka 1 csapott evőkanál cukor kb 1, 5 dkg 1 csapott ek só kb 1, 5 dkg 1 csapott ek liszt kb 1 dkg 1 csapott ek dara kb 1 dkg 1 csapott ek zsír kb 2 deka 2008. 19:33 Hasznos számodra ez a válasz?
A sütiket használ. Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. További információ A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát. Bezárás
Berlinből rendeltek Agfacolor nyersanyagot, a technológia azonban még kísérleti fázisban volt, ezért a biztonság kedvéért a színesben forgatott jeleneteket fekete-fehér verzióban is rögzítették – vagyis a stábnak duplán kellett dolgoznia. A filmnegatívokat a forgatási napok végén repülővel küldték el a München melletti laborba, az akkor már bombázott Németországba. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A beszélő köntös bemutatója idején valóban kuriózumnak számított. A korabeli sajtóbeszámolók szerint heteken át telt házzal futott a film, és a színes jeleneteket a nézők minden alkalommal tapssal és ovációval fogadták. A kiváló operatőr, Hegyi Barnabás dokumentarista hangvételű képsorai a pusztáról – amelyek emlékeztetnek az 1936-os, korát megelőző Hortobágyra – mai szemmel is izgalmasak. A produkció utóélete is érdekes: a film kópiái eltűntek, és csak a nyolcvanas évek elején került elő egy példány Németországból. 1984-ben újra bemutatták idehaza, de csak fekete-fehér verzióban vetíthették, mert a színei elbomlottak.
A szultán ilyen személyt nem adott, de küldött a városnak egy díszes kaftánt. A hagyomány szerint, ha ezt felöltötték és megmutatták az átutazó törököknek, azok térdre borulva megcsókolták a szegélyét és csak akkor maradtak a városban, ha arra a bíró engedélyt adott. "Varázserejét" a díszek közé hímzett szavak adták: "engedelmeskedjetek e köntös viselőjének". Hogy a beszélő köntös valóban létezett, arról Hornyik János két 17. századi városi feljegyzést is közzétett. Kutatásai során sok példát talált arra, hogy a török elöljárók a kegyelem és a megtisztelés jeléül valakit "felkaftánoztak". A kaftán történetének fontos forrásai a nevezetes egyházi személyek (Blahó Vince, Káldi György, Telek József, Fábri Mátyás, Scherer György) nyomtatásban is megjelent prédikációi. A kaftán és a szultáni kegylevél hollétéről már Hornyik János idejében sem tudtak. Egyes vélekedések szerint az esztergomi káptalannál helyezték biztonságba, de erre nincs konkrét adat. 1837-ben Literáti Nemes Sámuel régiséggyűjtő egy kopott ruhafoszlányt mutatott be a városházán, mint az egykori beszélő köntös maradványát, de erről senkit nem tudott meggyőzni.
Az első színes film természetesen kasszasiker lett, s minden addigi bevételi rekordot megdöntött, ami által a gyártási költség rövid idő alatt megtérült. Majd telt-múlt az idő, s "Az első magyar színes világfilm", A beszélő köntös sok más korabeli filmmel együtt elveszett. A negyvenes évek szuperprodukciója csak a nyolcvanas évek elején került elő Németországból. 1984-től ismét játszani kezdték itthon, de a film csak fekete-fehérben pereghetett újra, mert színei csaknem teljes mértékben elvesztek. Ugyanis a korai filmek nitrocelluloid anyagra készültek, amely elkészülése pillanatától kezdve folyamatosan bomlik. Ez a folyamat megfelelő tárolással lassítható, de idővel mégis a film pusztulásához vezet. A digitális restaurálás terve legelőször 2000-ben merült fel. Még az év októberében el is készültek az első biztató próbák, majd 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megteremtődtek a munka anyagi feltételei is. 2003 májusa óta az első magyar színes felvételek újra színesben láthatók.
Az 1600-as években Magyarországot a törökök és labancok fosztogatják. Nem mentes ez alól Kecskemét, a szabad királyi város sem. Miska, Lestyák szabómester csavaros eszű fia azt javasolja a városi tanácsnak, hogy állandó béget kérjenek Budáról, ezzel óvva meg Kecskemétet a portyázó csapatok zaklatásaitól. A város összeállítja ajándékát, ékszert, kelmét, egy gyönyörű lányt, és Miska elindul Budára. Útközben a fiatal cigánylány beleszeret Miskába, aki fiú ruhában megszökteti. Ezt azért is teheti meg, mert a remélt bégség helyett csak egy díszes köntöst kapnak a város védelmére. Akkor még nem is sejtik, hogy a köntös mekkora kincset ér. Viselője előtt minden igazhitű porba omlik és minden parancsát teljesíti. (A beszélő köntös az első magyar film, amelyben egyes jelenetek színesben láthatók. )
A szultán azonban bég helyett csak egy köntöst küld nekik, amiről - az első meghökkenés után - hamarosan kiderül: hatalommal rendelkezik. Ha egy török megpillantja, leborul előtte, s minden kérést teljesít. Természetesen gyorsan híre kerekedik a dolognak, s egy másik város tanácsa Cinnával, a cigánylánnyal elküldi a köntöst, hogy Lesták szabómester készítse el annak a pontos másolatát. A hiú szabó azonban büszke a tudására, így elcseréli a köntösöket, mert úgy gondolja, munkája olyan jól sikerült, hogy senki nem veszi észre köztük a különbséget. Tettéért életével fizet, mert a köntösről hiányzik a titkos jel, minek következtében a bűvös hatás is elmarad. A kétségbeesett városi tanács halálra ítéli Cinnát, a cigánylányt, Miska szerelmét, amiért elkótyavetyélte a gondjaira bízott köntöst. A kuruc csapatok élén azonban épp jókor megjelenik Miska, és megmenti. A beszélő köntös filmtechnikai szempontból is fontos mérföldkő a magyar filmtörténetben, mely a korabeli szaksajtó szerint nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is úttörő vállalkozásnak számított.
Vonzerejét a fordulatos és romantikus alaptörténet mellett a sztárszínészek adják, akik a kor igényeinek megfelelő – ma már mesterkéltnek ható – színpadias gesztusokkal és hanghordozással alakítják a főbb szerepeket, de még a jellegzetes kabaréhumor sem hiányozhat a filmből (a forgatókönyvön a vígjátékíró Nóti Károly is dolgozott. ) Radványi ugyanakkor közvetetten, de mégis reagál az éppen zajló világégésre, a két ellenséges hatalom árnyékában a saját útját kereső Kecskemét városa hasonló helyzetben van, mint a világháborúba éppen a forgatás ideje alatt belesodródó Magyarország. Ez volt az első, részben színesben forgatott magyar film Hogyan készült? A beszélő köntös a korszakban kimagaslónak számító, 350 ezer pengős költségvetésből készült, amelyből bőven futotta nagyszabású díszletekre, kosztümös statisztériára és külső helyszínekre. 1941 májusában még fekete-fehér nyersanyagra kezdték meg a forgatást, csak később merült fel ötletként – a reklámcélokra készített színes diák nyomán –, hogy a hátralévő külső felvételeket színesben kellene rögzíteni (erre végül a Kecskeméthez közeli Bugacpusztán került sor).
Erre a textilre a következő mondatot írták magyarul: "Török jövén határba, bújik bíró kaftánba". 2019. február 12.