A fajtát jelenleg megpróbálják könnyedebbé és gyorsabbá tenni, angol telivérek tenyésztésbe állításával (cseppvérkeresztezés). Ezek a nóniuszok már inkább megfelelnek a mai fogatsport követelményeinek. Nonius Méneskönyv [ szerkesztés] Nóniusz fajtájúnak az a ló tekinthető, amely megfelel a Nonius Méneskönyv követelményeinek. Törzstenyészetek és tenyészetjelek: Állampuszta - AA Biharnagybajom - BB Fábiánsebestyén - F Hortobágy - H Mezőhegyes - M Szentes - ST [1] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Történelmi állatfajtáink enciklopédiája, szerk. : Tőzsér János, Bedő Sándor, Mezőgazda Kiadó, Budapest, 2003 Bódai Emese: A nóniusz fajta marmagasságának vizsgálata (1877-1936, Mezőhegyes), További információk [ szerkesztés] A nóniusz bemutatása Nóniusz, az erős, izmos kocsiló Nonius Lótenyésztő Országos Egyesület A 32/2004. (IV. Nonius lótenyésztő országos egyesület alapítása. 19. )
A századfordulót nem sokkal megelőzően fedezett Mezőhegyesen az a négy törzsmén, amelyek utódaikon keresztül több generáción át rögzítették és alakították a fajtát. Ezek a Nonius XXIX, Nonius XXXI, Nonius XXXVI és Nonius XLII, amely mének genealógiai vonalát egy 1943-ban kelt rendelet alapján az előbbi felsorolás sorrendjében A; B; C; D vonallal illetik. Ez a besorolási rend mind a mai napig fennmaradt annak ellenére, hogy 1965-ben és 2003-ban a törzsmének számozását újból 1-gyel kezdték, tekintet nélkül a korábbi vonalbeosztásra (2003 - Nonius I. tm Alkirály). Sok értékes magántenyészet is kialakult a monarchia, majd az utódállamai területén. Híres volt a vokovári és a palánkai ménes. A II. világháború után a ló katonai hasznosítása gyakorlatilag megszűnt, és a nóniusz főleg az Alföld igáslovaként vált kedveltté. Nonius lótenyésztő országos egyesület lekérdezése. A hetvenes években kísérleteztek a fajta sportirányú átkeresztezésével, de ez szélesebb körben nem tudott elterjedni. 1989-től, a Nóniusz Lótenyésztő Országos Egyesület megalakulásától kezdődően ismét a fajta tenyésztés és a génmegőrzés a meghatározó tenyészcél.
A Nóniusz bemutatása Származása, eredete A napóleoni háborúk során az osztrák császári hadak a francia rosiéres-i ménesből több fiatal mént zsákmányoltak, köztük egy Nonius nevű világospej anglo-normann mént is, melyet 1816-ban Mezőhegyesre osztottak be. Apja angol félvér, apai nagyapja angol telivér, anyja egy normandiai kanca, angol telivér unoka. Nonius lótenyésztő országos egyesület beszámoló. 1860-tól 1945-ig 31 olyan angol telivér mént alkalmaztak a mezőhegyesi nóniusz ménesben, amelynek tíznél több ivadéka vagy ötnél több törzskanca lánya volt, F1 mént viszont mindössze egy esetben (Ürmény Nonius) állítottak a ménesbe. Az így kialakított vonaltenyésztés következtében a fajta egyöntetű és genetikailag stabil maradt. A kiegyezés után, 1869. augusztus 10-én Mezőhegyes a Magyar Királyi Földművelés- Iparügyi és Kereskedelmi Minisztérium felügyelete alá került, s ezen belül a lótenyésztés ügyeit Kozma Ferenc miniszteri tanácsos vezette. Ez az időszak volt Mezőhegyes és a nóniusz fajta aranykora, eredményeit kiállítások, díjazások, elismerések jelzik.
Örömteli volt, hogy a tenyészszemle sem igazolta előzetes aggályainkat, az elővezetett harminchat csikó és kanca mind létszámában, mind minőségében jól reprezentálta szakmai törekvéseinket, az állami ménesek mellett több magántenyésztő is kiváló egyedekkel jelent meg, amelyet értékes kategóriahelyezések igazoltak. A fajta tenyésztési programja által kínált lehetőségekkel való élni tudás ékes példájának tartom a III. Csikóchampionátus győztesét, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által tenyésztett kancacsikót, mely eleganciájában, mozgásában, típusában egyértelműen a fajta 21. Nonius lótenyésztés Eleken - Híreink. századi jövőjét jeleníti meg. Mindez persze tudatos tenyésztőmunka eredménye, hiszen a kiváló teljesítményű kancacsalád mellett a csikó kvalitásait a legendás Nonius "C"XXX törzsmén, a Zeffirellivel történt anyai cseppvérkeresztezés, illetve a Nonius XVII törzsménre végzett rokontenyésztés alapozták meg. De ugyanez igaz a championátus második helyezettjére is, mely csikó pedigréjében a Mátai Ménes által tenyésztett típusos, Nonius XI Janus törzsmén kombinálódik a harmadik ősi sorban Akitossal cseppvérkeresztezett, de N XVII-es apaságú anyai származással.
További információkat a KiMitTud szolgáltatás segítségével kezdeményezett közérdekűadat-igénylésről itt olvashat: Amennyiben megkeresésekre válaszoló munkatársként hasznosnak találta ezt a szolgáltatást, kérje meg szervezete webmesterét, hogy helyezzen el a honlapunkra () mutató hivatkozást az önök közérdekű adatokat tartalmazó weboldalán! idézett részek elrejtése
28 / 32 Jelenleg kissé körülményes lenne kijutni erre a stégre Fotó: Csanádi Márton A lápok ritka élőlényeknek adnak otthont. Nő itt például gyilkos csomorika, ami – ahogy a nevéből is kitűnik – erősen mérgező, állítólag még Szókratész méregpoharába is került belőle. A növényzet kakukkot, nádirigót, vízisiklót és jégmadarat rejt. Könnyen észrevehetjük viszont a tőkés récéket, amelyek minden évszakban, így most is nagy számban vannak jelen a tavon. 27 / 32 A Malom-tó 1985 óta védett Fotó: Csanádi Márton A horgászok paradicsomának mondják A Malom-tó déli csücskénél 1988-89 táján alakították ki a Kocka-tavat, mellette egy keskeny csatorna húzódik, amit Hínárosnak neveznek. Veresegyházi három tó túra • Gyalogtúra » outdooractive.com. Meglepődünk, amikor a tetején jókora habtengert látunk lebegni. A vezetőfüzetet olvasva kiderül, hogy a víz sajnos helyenként szennyezett, algás, iszapos. A tavak többféle terhelésnek vannak kitéve, ezek közül az egyik az idegenhonos amurok betelepítése volt. A halfaj felel a hínár kipusztulásáért, ami vízi rovaroknak nyújt élőhelyet és táplálékot, a halaknak pedig búvó- és ívóhelyet.
Malom-tó (Veresegyházi Úszószigetek) Természetvédelmi Terület. Az 1985 óta helyi védelem alatt álló Malom-tavat a Sződrákosi-patak felduzzasztásával hozták létre a középkorban. A duzzasztás következtében a vízszint megemelkedett, és egy nagy kiterjedésű, összefüggő, nádas-sásos úszóláp alakult ki. Az úszólápok nem mások, mint vízen úszó, tőzegtalajú "növény- (nád-, sás-, moha- stb. ) szőnyegek". Veresegyház, Malom tó rendezési terve - közérdekűadat-igénylés Veresegyház Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal részére - KiMitTud. Az úszólápok fontos szerepet játszanak a vizek természetes öntisztulási folyamataiban. Az úszólápok országos viszonylatban is ritka élőhelyek. Növény- és állatvilágukban magas a ritkaságok aránya. Ilyen például a Malom-tóban gyakrabban szem elé kerülő, fehér ernyős virágzatát nyáron bontó gyilkos csomorika. Az úszólápok nádasából időnként a nádirigó dalolása ("kara-kara-kit-kit") csendül fel. Ha óvatosan jár az ember, úszó vízisiklót vagy káprázatos tollazatú jégmadarat is megfigyelhet, ahogy a vízből kiálló facölöpről lesi halzsákmányát. A tó leggyakoribb madara a tőkés réce ("vadkacsa"). Tavasszal gyakori látvány, hogy a nádas környezetbe olvadó, barna alapszínű nőstény (tojó) után 5-6 fióka is "pedáloz".