Elsősorban a levelekben található urzolsav, linalool és apigenin anyagok felelősek. Egyes anyagoknak sikerül megakadályozniuk a vírusok szaporodását, azaz elszaporodását.
Koriander Ősidők óta használt fűszer, mely a Földközi-tenger vidékéről származik. A barnás-sárga, kemény, 3–5 mm-es mag illóolajat, cukrot, fehérjét, C-vitamint tartalmaz. Levele könnyen összetéveszthető a petrezselyemmel, de íze jellegzetesen aromás. A napos helyet szereti, és a laza, jó vízáteresztésű talajt. Ha a leveleivel szeretnénk főzni, akkor csak az egészen zsengéket használjuk. A magokat augusztustól lehet szüretelni. Kakukkfű A kakukkfüvet már az egyiptomiak és a görögök is használták, de ma már minden konyhában nélkülözhetetlen. Cserepes bazsalikom gondozása szobában. Különösen a franciák és bolgárok kedvelik. Szereti a napos helyet és a homokos, meszes, száraz talajt (így nincs feltétlenül szükség virágföldre sem). Virágzás előtt érdemes leszüretelni, ugyanis ekkor a legintenzívebb az íze. Magvetéssel, félfás dugványozással és tőosztással egyaránt szaporítható. Magját tavasztól nyár közepéig vethetjük pohárba vagy más, kisebb edénybe, 0, 3–0, 5 cm mélyre. Egy gramm magból 400–500, 5–8 cm-es palántát nevelhetünk; ezek gyökereztetésére a május-júniusban szedett, 8–10 cm-es, alsó részükön fásodó hajtások a legalkalmasabbak.
A bazsalikom napimádó, egynyári növény. A konyhai ablakpárkányon télen is igen jól érzi magát, nincs vele gond egy szál se. Lássuk, mi mindenre jó a bazsalikom a ház körül! Bazsalikom A bazsalikom igen változatos növény, levelei lehetnek aprók, de nagyok is, zöldek vagy ibolyás színűek. Az ajakosak családjába tartozik, így rokona a mentának, szurokfűnek, majoránnának, levendulának is. Az egyetlen biztos ismertetőjegye, ami nem téveszthető össze semmivel, a rendkívül jellegzetes, aromás illata. A húsos szár egyes részei még a leveleknél is több illatanyagot tartalmaznak. Cserepes bazsalikom gondozása nyáron. A bazsalikom ültetése Magról vethető növény, elegendő a kert melegebb pontjain egy centi mélyen a földbe dolgozni magvait, miután az utolsó reggeli fagy veszélye is elmúlt. A lakásban, apró cserépben elő is nevelhetjük, s így tavasszal már egy fejlett palántát ültethetünk ki a szabadba. Bazsalikom szaporítása A nagyobbacska növények dugványozhatók, sőt hajtásaik meg is gyökereztethetők. Ha a növény fejlődése közben néha visszacsípjük a csúcshajtást, akkor a bazsalikom bozótosan, elágazódásokkal gazdagon fejlődik, s talán még élete is meghosszabbodik kissé.
A törpeméretű motortérben egy 1 literes, 69 lóerős háromhengeres motor hörög – szó szerint, mert hangja az van. Az erejével sincs gond, városban ügyesen szökken, és bár a hivatalos végsebesség 160 km/óra, 130-nál már éreztem némi bizonytalanságot a stabilitásán, így inkább levettem a lábam a gázról, amelynek pedálja a kuplungéval egyetemben meglehetősen rövid. Az ötsebességes manuális váltó fokozatai viszont hosszúak, kapcsolása pontos és nesztelen, de ami leginkább meglepett az a futómű, tökéletesen hangolt, szinte észre sem venni az úthibákat, ilyen fokú kulturáltság azért nem olyan gyakori ebben a szegmensben. Toyota Aygo 1.0 VVT-i x-treme teszt (2018) - Jövök-megyek. Vegyes ciklusban a fogyasztás a gyári adatok szerint 3. 8 liter, ehhez a "steril" körülmények között mért adathoz a lábam még bőven hozzáadott, de országúton azért 4 liter környékén tartható az étvágya. Sok-sok szerethető tulajdonsággal sikerült felruházni az Aygót, kellemes kis jelenség, főleg akkor, ha nem nézzük az árcéduláját, az x-cite változat ugyanis a már említett "smart" csomaggal mintegy 3.
Részletek Megjelent: 2018. november 12. Manapság kissé – talán indokolatlanul – mellőzött szegmenssé vált a miniautók kategóriája, holott a metropoliszokban egyre nagyobb igény volna picike, fürge és takarékos rohangálós eszközökre. A Toyota erre kínál választ immáron 13 éve a PSA konszern segítségével kifejlesztett Aygo képében, amelynek legfrissebb verzióját fogtuk nemrégiben vallatóra. Annak ellenére, hogy a divatos crossoverek és SUV-k árnyékában a jópofa törpék kissé háttérbe kerültek, a kategória közel sem szürkült be, mi több, igazán izgalmas pillanatokat is megélhettünk a szegmenst illetően, elég csak a hátsókerekes Renault Twingo érkezésére gondolni, ami aztán mégsem váltotta be annyira a hozzá fűzött reményeket: papíron jól hangzik, a valóságban viszont sajnos a manapság elvárt szint alatt van az autó produktuma. Küllemet tekintve a Toyota továbbra is igyekszik egyedit, színeset alkotni Amikor a Toyota 2005-ben bemutatta az első generációs Aygót, az elvárások igencsak magasak voltak.
És pontosan ugyanezt csinálja széttaposva, ököllel ütve, verejtékezve rimánkodva is. Kész, egy liter ennyit tud, egyféleképpen megyen vagy nem megyen. Hacsak ki nem forgatja az ember a belét, mert például 70 és 100 közt kettesben jól húz, kár, hogy az egyesnek 50-nél vége van, és onnan 70-ig nem érünk fel soha. Ahhoz képest, hogy a morózus tuaregek simán alágyújtanak a rest tevének, a halálba pörgetéssel még istenesen megússza. Autópályán 130-cal kacagva nyargal, és bár sokáig vergődik fel ilyen tempóra (0—100: 14, 2), simán tartja, és közben stabil és civilizált. Mivel akkorát terpeszt, hogy a kerekei szabályosan kilógnak alóla, mint oldalháj a haspóló alól, az Aygo kategóriájának tán legstabilabb törpéje. Ehhez mérten egészen kényelmes, néha pattog és bukdácsol, de a maga műfajában határozottan jónak számít. A lényeg az, hogy nagyon kellemes és mókás dolog aygózni, mert ennyire pici autóval mindig legalább félig játék a közlekedés. A könnyű de nem idegesítően lötyögős szervokormánnyal nagyon könnyű célozni, az ABS-es fék egészen kiváló, így az sem baj, hogy ha a pedál jó helyen van, akkor a kormány messze.