Az Egy dunántúli mandulafához írása idején már rájött, hogy lehetetlen feladatra vállalkozott: az ország adottságai nem változtathatók meg, ezért itt már hideg éghajlatú, rideg helyként ábrázolja a pannon földet. A mandulafa saját sorsát szimbolizálta a szemében: saját idegenségérzetét, elszigeteltség-tapasztalatát érzékelteti ezzel a jelképpel. Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című verse 1466 márciusában keletkezett Pécs városában. Egy szokatlan természeti jelenség ihlette, egy különleges látvány: télen virágba borult egy mandulafa. A vers a költő második, magyarországi pályaszakaszának egyik legismertebb alkotása. Ez a szakasz az itáliai tanulóévek után következett. Ekkor írt verseiben Janus Pannonius főleg saját költői helyzetét, saját életének problémáit, kérdéseit szólaltatta meg. Az Egy dunántúli mandulafáról a költő utolsó éveinek jellemző lelkiállapotát és hangulatát tükrözi. Janus élete kisiklott: ekkor már kegyvesztett volt valamilyen politikai hiba miatt, amit 1465-ben vétett, amikor Mátyás király a pápához küldte követségbe.
Ekkortájt írt verseit is ezek a témák határozzák meg. Elszigeteltnek érezte magát, hiányzott neki a szellemi pezsgés és az a művelt baráti kör, amelyhez Itáliában hozzászokott. Visszavágyott Itáliába, az ottani művelt közegbe. Egy dunántúli mandulafáról Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe' se látott, Hősi Ulysses sem Alcinous szigetén. Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne, Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein. S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd! Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon, Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt? A vers műfaja epigrammaformába sűrített elégia (formailag inkább epigramma, tartalmilag elégia), hangulata bánatos, szomorkás, elégikus. Típusa létértelmező vers. Elsődleges (szó szerinti) jelentése csak egy szokatlan természeti jelenség leírása, és a lírai én reakciója, aki meglepődik a mandulafát látva. Ám ha ismerjük azt a korszakot, amelyben a költemény született, ha ismerjük az itáliai reneszánsz műveltséget és az elmaradott magyarországi viszonyokat, akkor sejtjük, hogy a versnek ennél mélyebb mondanivalója van.
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (elemzés) - YouTube
Mivel ezután mellőzötté vált, közéleti pályája megtört és élete is félresiklott. Lelki válságát súlyosbodó betegsége (kiújuló tüdővérzései) és szellemi hontalansága, magánya is mélyítette. A magyar királyi udvar ekkor még nem volt az a fényes reneszánsz udvar, amilyenné az 1470-es években vált, és Janus társtalannak érezte magát Budán, a szellemi szegénység akadályozta a további kibontakozásban, fejlődésben. A nyitott verszárlat, a költői kérdés még inkább felerősíti az elégikus hangnemet, hiszen benne fájdalom, lemondás, reménytelenség kap hangot. Janus pontosan érzékelte helyzetét. Nem remélte, hogy poézisének rügyei szárba tudnak szökkenni, virágai terméssé tudnak érlelődni Pannónia " hűs rögein". Saját sorsát tekintve előérzete beteljesült. A magyarországi költészet viszont átvészelte a zúzmarás időket, s néhány évtized múltán új rügyfakadás s új virágzás indult meg a janusi kezdeményezések nyomán. Janus Pannonius latin nyelvű világi líránk megteremtője, magyar humanista költészetünk világirodalmi rangú költője, aki egyénivé tudta formálni a kötelező mintákat, sablonokat s eredeti, hiteles életművet hagyott ránk.
A túl korai virágzás a pusztulás képzetét is szükségképpen felkeltette a költőben, s emellé magától értetődően társult a féltő aggodalom, a részvét, a tragikus vég előérzete. Az élet két pólusát, a születést és a halált egyszerre idézte fel a költői képzelet. A természeti kép és az egyéni sors közötti összefüggés, párhuzam ezután már önként kínálkozott. A külső látvány így válik sorsjelképpé, az elszigeteltség, a veszélyeztetett kivételes érték szimbólumává. A konkrét és szimbolikus jelentésrétegre a költő egy harmadik jelentésréteget is ráépít: a mitológiai jelentéssíkot. A mitológiai történetekre való rájátszás kötelező humanista versépítő eljárás, mellyel kitűnően bánik a költő. Már az első sorok is mitologikus nevek révén szólalnak meg. A Heszperiszek kertjének csodás szépsége jól ismert fogalom volt a humanisták előtt, akik a görög mondavilág kalandos történeteit olvasták, és Héraklész esetét is ismerték: ő kapta feladatként, hogy szerezze meg a mesés kertből a csodás aranyalmákat.
Egyre súlyosbodó betegsége is csak fokozta ezt az érzést. A verset a XXI. században is igazán magunkénak érezhetjük. A korán érkező ember, az elfojtott, meg nem valósított gondolatok és eszmék jelképe lehet ez a kis mandulafa.
Mindenképpen fontos kiemelnünk, hogy a társasági adó törvény 2021 során az Európai Uniós szigorításoknak köszönhetően módosításokon megy... DA: 11 PA: 3 MOZ Rank: 35 A társasági adó törvény röviden: mi a társasági adó Sep 25, 2020 · A társasági adó törvény egyeseknek első látásra bonyolultnak tűnhet, ám valójában nagyon egyszerű meghatározni, hogy kinél mennyi a társasági adó fizetési kötelezettség. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan változott az elmúlt években a társasági adó mértéke 2020 évéig bezárólag, jelenleg ki kötelezett társasági... DA: 20 PA: 95 MOZ Rank: 2 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 9. § (1) A tagok (részvényesek) e törvény, illetve más jogszabályok keretei között a társasági szerződés (alapszabály, alapító okirat) tartalmát szabadon állapíthatják meg, e törvény rendelkezéseitől azonban csak akkor térhetnek el, ha ezt a törvény megengedi. Nem minősül a törvénytől való eltérésnek olyan... DA: 65 PA: 14 MOZ Rank: 60 Társasági adó 2021-ben: Mértéke, kiszámítása, bevallása Jun 14, 2021 · Társasági adó 2021-ben: Mértéke, kiszámítása, bevallása.
A társasági adózás és a fizetendő adó összegének számítása első ránézésre bonyolultnak tűnhet. Ebben a cikkben megtudhatod, kire vonatkozik a társasági adófizetési kötelezettség. Ha magadra ismertél, elolvashatod, hogy hogyan kell kiszámolni a társasági... DA: 100 PA: 5 MOZ Rank: 94
Adókedvezményt lehet igényelni az energiahatékonysági célú beruházáshoz, felújításhoz is – ennek feltétele egy erről szóló igazolás, illetve az, hogy a társaság ne vegyen igénybe fejlesztési adókedvezményt ugyanarra a célra. A támogatás mértéke attól függ, a vállalkozás mely régióban működik: Közép-Magyarországon – településtől függően – a költségek 30 vagy 35 százaléka, az ország többi részén pedig 45 százaléka lehet, ám egyik esetben sem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Jó hír a kkv-knak, hogy ebben az esetben is magasabb a támogatási érték: adókedvezményként húsz százalékponttal többet számolhatnak el a beruházásból. Tehát például egy szolnoki kisvállalkozás esetében 65 százalékot. A középvállalkozásoknál tíz százalékpont a plusz, vagyis az iménti esetben a felújítás 55 százaléka vonható le a társasági adóból. A vendéglátókat érinti egy sajátos kedvezmény. Ha az általuk üzemeltetett helyen élőzene szól (vagyis rendszeresen, nyilvános módon, a vendégek számára ingyenesen zenélnek), akkor az erre szánt díj nettó értékének a fele levonható a társasági adóból.