I. sz. 79. augusztus 24-én a mai Nápoly közelében fekvő római város t, Pompeji t romba döntötte a nyolc kilométerrel északkeletebbre fekvő Vezúv kitörése. A hamu és kőeső alá temetett település a következő 1700 évre elveszett, de ma már nagy részét feltárták, és behatóan tanulmányozzák - a kíváncsi turisták pedig az egyik legnépszerűbb olaszországi úti céllá tették. A város t megfojtó hamueső jóvoltából sok pompeji lakóház és középület maradt fenn használati tárgyaival és dekorációjával együtt az utókornak. Manapság mindez egyedülálló időutazási lehetőséget nyújt a látogatóknak és a történészeknek. Feltámadt a bronzkor Pompeji mellett. A 20 ezer halott városa A régészek szerint Pompeji t az oscusok, egy közép-itáliai törzs alapította az i. e. 6. században. Miután i. 89-ben római kolóniává vált, Pompeji nagy ívű fejlődésen ment át: felépült egy új amfiteátrum, egy központi fürdő, illetve egy vízvezeték, mely a közfürdőket és kutakat éppúgy ellátta, mint a magánházakat. Az i. 1. században 12-20 ezer ember élt Pompeji ben, közöttük sok magas rangú római hivatalnok, akik fényűző villákat építettek a város ban és környékén.
A Vezúv ókori kitörésekor meghalt férfi csontvázára bukkantak - 21. 10. 17 13:19 Tudomány A 40-45 év közötti férfi megkövült csontjait azon a helyen tárták fel, ahol a Vezúv kitörése idején a tengerpart húzódott. 2 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók Az ókori Vezúv-kitörés elől menekülő férfi maradványait találhatták meg Herculaneumban Origo - 21. 17 10:02 Tudomány A leletből a legmodernebb technikával új információkat tudhatnak meg a régészek a katasztrófáról. Fotókon az eltemetett város - Utazás | Femina. Szenzációs leletre bukkantak a régészek Pompeii közelében - 21. 16 17:57 Infotech A Vezúv kitörése nemcsak az ókori Pompeii területén, de a közeli Herculaneumban is óriási pusztítással járt. A régészek most egy a forró áramlás elől menekülő fogoly jó állapotban megmaradt csontvázára bukkantak.
Mítoszok és erotikus képek A ma a Világörökség részeként számon tartott pompeji házakat gyakran díszítették szobrokkal, falfestményekkel és finom mozaikokkal. Némelyik alkotás történelmi eseményeket örökít meg, például Nagy Sándor győzelmét Dareiosz perzsa király felett. Mások görög isteneket és mítoszokat ábrázolnak, például Venust a kagylóhéjban. Sok műalkotás szexuális témájú, többek között egy bordélyház freskója, mely a hirdetés korai formája lehetett. A felfedezésüket követően ezeket az erotikus képeket szemérmesen elrejtették, csupán 2000 óta láthatók. Vezúv kitörése | hvg.hu. A vég kezdete Egy nem mindennapi élménybeszámoló, ifjabb Plinius munkája alapján a történészek elég sokat tudnak a vulkán kitörés eseményeiről. 79-ben az idősebb Plinius, római katona, író és természettudós egy Pompeji közelében állomásozó flotta felett parancsnokolt. Miután látta messziről a kitörés előjeleit, közelebb hajózott unokaöccse, az ifjabb Plinius társaságában. Hamuesőbe kerültek, ahol az idős katonatiszt megfulladt. Unokaöccse később két levélben megírta a kitörés első óráit és nagybátyja halálát Tacitus római történetírónak.
Augustus idején kiterjedt építkezések kezdődtek a nagy múltú, görög gyökerekkel rendelkező campaniai városban. Ekkor épült fel a díszes amfiteátrum, a négy városi fürdő és a 25 köztéri kút, a palaisztra a nagy közösségi fürdőmedencével, továbbá a várost friss ivóvízzel ellátó aquaductus, a kiterjedt vízvezetékrendszer. Augustus idején jelentős építrkezések történtek Pompejiben Forrás: Till Niermann/Till Niermann A várost jómódú polgárok lakták, de a római előkelőségek közül is sokan építettek villát maguknak a gyönyörű fekvésű kikötő és üdülővárosban. Pompeji a Vezúv régi kitöréseiből felépülő vulkáni síkon feküdt. A hegy emberemlékezet óta inaktív volt, ezért a pompejiek halott, örökre kihunyt tűzhányónak tartották. Pedig már jóval a 79-ben bekövetkezett katasztrófa előtt többször is megmozdult a föld, és a Vezúv sziklaréseiből időnként felszálló kénes füstcsíkok is azt jelezték, hogy ébredezik az alvó óriás. Néró uralkodása alatt, 62-ben súlyos földrengés rázta meg Pompejit Forrás: Wikimedia Commons A kisebb-nagyobb rengésekhez már régóta hozzászoktak a pompejiek, de ami a rossz emlékű Néró császár uralkodása idején történt, alaposan megrengette a várost.
Vulkáni katasztrófák társadalmi hatásai A heves vulkáni kitörések gyakran katasztrófák is egyben. Ha a megpihent alvó óriás felébred, fusson, meneküljön, ki tud. A robbanás, láva, a hamuszórás, a kőzettörmelék, a szökőár önmagában is életveszélyes, s egy vulkánkitörés során ez akár mind egyszerre jelentkezhet. A vulkáni utóműködés során a kénes, szén-dioxidos kigőzölgések tovább nehezíthetik az ott élők életét. De ebből haszon is származhat, mint például a jávai kénbányászok esetében, akik nap mint nap sétálnak a kráter közelébe a tiszta kénért. A legnagyobb gondot az okozza, ha váratlanul csap le a lakosságra, mint tette ezt Pompei esetében. Ma már külön szakterület foglalkozik a vulkánkitörések előrejelzésével. Egy kitörést általában kisebb regések, kigőzölgések előznek meg, melyek sűrűségéből és erősségéből következtetni lehet a kitörés várható idejére, erejére és hatására. Atlantisz pusztulása A Földközi-tenger minden bizonnyal legkülönösebb tagja Thíra vagy – más nevén – Szantoríni szigete.
Ügyesen adja tudtunkra a direktor, hogy meglepetések hiányával küszködött, és a már ismert inváziós filmeket lemásolva szimplán képes volt leforgatni büszkeségét. Kicsit lenyúlt az Alien szériából, a Tom Cruise-féle Holnap Határából is bátran csencsel, újraélhetjük a Csillagközi Inváziót, visszaköszön egy kis Terminator, de ha felmerül bennünk a Hang Nélkül érzetének keveredése a Vissza a Jövőbe trilógiával, akkor az azt jelzi, hogy igen…onnan is sikerült lopni jópár részletet McKay-nek. Azért pozitívuma az alkotásnak, hogy legalább a gonosz és betolakodó "ügyfeleket" sikerült részletesen kidolgozni, és valóban jópofa páncélozott, kúszó csápos vadállatokat kreáltak, melyek hegyes lövedéket lőnek ki a hatalmas tátongó pofájukból. A Holnap Háborúja érzékelhető és gyakran előforduló másik hibája, hogy – feleslegesen- fél órával hosszabb a kelleténél. Szóval rövidre kellett volna zárni a storyt, mint kezdő villanyász az egykörös áramkört. Ahogy lenni szokott logikai bukfencekkel is találkozunk, és agyunkat sem szívja le kimerülésig.
Az igazi, komolyan vehető tudományos-fantasztikus művek szórakoztatva mozgatják meg agyunkat, rávilágítva olyan kérdésekre, amelyekkel talán nem is akarunk egyébként foglalkozni. Esetünkben ez nem történik meg, de tegyük rögtön hozzá: A holnap háborúja alapvetően nem is az a kategória, amitől ezt elvárhatnánk. Időnként felvillantja a problémákat, de megoldási kísérletei belefulladnak a klisétengerbe, és kibontás helyett inkább elmaszatolást kapunk: látjuk is, meg nem is. Annyira mégsem bosszankodhatunk: a film a látványra és az akciók izgalmára megy rá, és ebben nem is okoz nagy csalódást. És itt jön be a morcogás a járvány miatt: ékes bizonyítékát kapjuk annak, hogy a streaming miért nem válthatja a mozit soha. Monitoron vagy képernyőn nézve A holnap háborúja időnként kifejezetten unalmas. Ugyanezt elképzelve óriási felületen, kellően dörrenő hanggal, az már igen, ott csettintenénk az elégedettségtől, popcorn-bunkerünk fedezékében ülve, bárgyú mosollyal bámulva a látványt. A holnap háborújában nincs semmi olyan, amivel eddig ne találkoztunk volna.
A Deadline arról is beszámol, hogy a Holnap háborúja szereplőgárdájának és kreatív csapatának kulcsemberei is visszatérnek, legalábbis az Amazon Studiosnál ezt tervezik. Ide tartozna Chris McKay rendező és Zach Dean forgatókönyvíró, valamint az első Holnapos háború sztárjai, Chris Pratt, Yvonne Strahovski, Betty Gilpin, Sam Richardson, Edwin Hodge és J. K. Simmons. A Holnap háború nagy nézettsége valószínűleg nagy szerepet játszott abban, hogy az Amazon ilyen gyorsan megrendelt egy újabb filmet. A hét elején Pratt az Instagramon ünnepelte a A holnap háborúja sikerét, és megköszönte a rajongóknak, hogy a július 4-i hétvégén ráhangolódtak az új filmre. Bár a Jurassic World és A galaxis őrzői franchise-okban már nagy szerepeket kapott, úgy tűnik, Pratt most egy újabb nagy franchise-szerepet is kitűzött magának. A The Tomorrow War egy 30 évvel a jövőben játszódó háborúra fókuszál, amelyben a Föld emberei súlyos vereséget szenvednek a White Spikes nevű halálos űrlényfajjal szemben. Egyetlen reményük a túlélésre, hogy három évtizedet visszamennek a múltba, hogy új katonákat toborozzanak, akik előreugranak az időben, hogy segítsenek kiegyenlíteni az esélyeket.
A történetet gyorsan meg fogjuk érteni, nem kell sokat gondolkodnunk film közben, nem úg, mint tavaly a Christopher Nolan-féle Tenet esetében. Kényelmese ülve rájöhetünk arra, hogy pontosan tudjuk mit fogunk kapni az elkövetkező jelenetekkor. McKay nem foglalkozott a karakterek közti dinamikával, az összhanggal, a kapcsolatokat csak felületesen karcolgatvava mutatja meg a direktor. Szerda este a hírműsorok után, ha esetleg nem tudnánk elaludni, pattintsunk ki egy popcornt a mikróban, és indítsuk el ezt a filmet, hisz erre az időszakra tökéletes lesz Pratt új filmje. A kötelező poénokat is belegyúrták, mintha anélkül nem lehetne meglennünk. Persze szükség is van a könnyedségre, – pláne a jó és ütős egyszavasokra – hisz a töménytelen zúzásra egy idő után már nem vevő az agyunk. Összességében egyfajta bűnös örömmel nézhetjük a A holnap háborúja című filmet, és konstatálhatjuk magunkban, hogy Chris Pratt ezzel továbbra is megerősítette mindenkori karizmatikus státuszát Holywoodban – és átlagos előadásával felemeli és megmenti az erős gyengéből egy közepes fölé a Holnap Háborúját.
Vállalhatók. Chris Pratt furán megmerevedett Űrlord szerepében: a Marvel-univerzum filmjein (és a Jurassic World- filmeken) kívül eddig nem volt jelentős szerepe, holott nem csak ismert, hanem jó színész is; ez itt is látszik, de azért aligha ez a félig sikerült rétegfilm fogja meghozni számára az áttörést. (Egyébként produceri szerepet is vállalt A holnap háborújában, tehát beleszólása is volt a filmbe. ) J. K. Simmons, Yvonne Strahovski és a többiek sem rontanak az élményen. A látvány pedig monitoron erős B-kategória (hihető effektek, kidolgozott idegen lények, kevés nyilvánvaló hiba), de határozottan nem hiányzik neki a mozivászon. A holnap háborúja első fele megtévesztően ígéretes. Ameddig csak dobálja fel az ötleteket – személyes konfliktusok, családi dráma, a Központi Ötlet: az időutazás, no és persze a katonai helyzet –, addig örvendhetünk a jó (ha nem is új) felvetéseknek és a kérdések színvonalas kivitelezésének; a családi jelenetek és az érzelmek is működnek, az első harci szituációk valóban idegfeszítőek, a karakterábrázolás (legalább a főszereplők esetén) kezdetben még fölötte áll az elvárásoknak.
Zach Dean tolla – mellyel a forgatókönyvet írta- nagyon sekély ötleteket kínál nekünk nézőknek. Szegény Pratt is olyan drámai szálat kapott szerepként, ami egyszerűen nem működik, vagy szimplán nincs jelen a vásznon. A 2051-ből érkező katonák visszatérnek napjainkba, – látányosan egy focimeccs kellős közepén – figyelmeztetni akarják az emberiséget arra, hogy egy idegen invázió fogja megostromolni bolygónkat. A kiválasztott civileknek három évtizeddel előre kell ugrani az időben, hogy segítsenek a már tapasztalt zsoldosoknak a harcban. Köztük Dan Forester (Pratt), egy egyetemi tanár és minő véletlenül még háborús veterán is egyben. A végig visszafogott játékkal bíró Chris Pratt vonakodik otthagyni családját, azonban hamar belelendül az úgynevezett "fehér tüskék" néven futó albínó lények elleni harcba. A katasztrófa elkerülése érdekében ezen kiválasztottakat összekötik egy csoportba, barátot szerez hősünk Charlie a tudós társában. Egy nagy csata során Miami-ban találja magát Dan, és hála veterán harci múltjának, bemutatja milyen profizmussal húzogatja fegyverének kis kakasát.