2019. szept 28. 4:20 Rákóczi Ferit nemrég az Év ismert apájának választották, nagyon fontos a számára a családja boldogsága /Fotó: TV2 Budapest — 39 éves koráig gyereket sem akart Rákóczi Ferenc (49), akit 49 évesen azonban az Év ismert apájának választott az Apa magazin. A Rádió 1 műsorvezetője a Vasárnapi Blikknek azt is elárulta, mi a titka annak, hogy ennyire szereti az életét. Felelősség az Év ismert apája cím? Rákóczi Feri: Nem leszek ennek köszönhetően más apa. Először elutasítottam a jelölést, mondván, mindenkinek otthon kell jó apának lenni. Aztán rájöttem, hogy ha a díj jelöltjeinek példáin keresztül néhány magyar apuka ezentúl többet focizik a gyerekével, akkor megéri. Annak idején volt elképzelése arról, hogy milyen apa lesz majd? Rákóczi: Kezdjük ott, hogy nem is akartam az lenni! Egészen 39 éves koromig azt mondtam, köszönöm, ebből nem kérek. Aztán megérkezett Vajda Judith, és az első pillanattól kezdve, ahogy legálissá vált a kapcsolatunk, tudtuk, hogy gyereket szeretnénk.
A Rádió 1 reggeli műsorának, a Balázséknak egyik házigazdája Békéscsabán kezdte a rádiózást, majd Budapestre költözött, miután a Rádió Bridge-nél kapott állást. 2000 januárjától a Danubius Rádiónál dolgozott a Csili című reggeli műsorban, a műsor 2009-től Pirítós néven futott, akkor már Sebestyén Balázs és Vadon Jani volt az oldalán, együtt dolgoztak a csatorna megszűnéséig. Onnan a Morning Show-ra keresztelt adással a Class FM-re költöztek, majd onnan a Rádió 1-re, már Balázsék néven. Élettársa Vajda Judith, két gyermekük van, Panna és Soma. Ferit nem zavarja, hogy olyan műsorban dolgozik, ami más nevét, jelesül Sebestyén Balázsét (jobbra) viseli /Fotó: Fuszek Gábor Rákóczi Feri apaság Rákóczi Ferenc gyerekek gyerekvállalás édesapja apa-fia kapcsolat év apukája balazsek testmozgás Blikk extra
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja (extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek) részletezi. Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Rákóczi Ferenc ( Orosháza, 1970. május 11. –) műsorvezető. Élete [ szerkesztés] Édesapja a Gyulai Húskombinátban dolgozott, egy nővére van. A rádiózást Békéscsabán kezdte, a Csaba Rádió nál a helyi, ideiglenes frekvencián működő adó munkatársaként. A Rádió Bridge-nél műsorvezetői állást kapott ezért Budapestre költözött. 2000 januárja óta dolgozott a Danubius Rádió műsorvezetőjeként, Vágó Pirossal és Lovász úrral, a hétköznap reggelenként jelentkező Danubius Csili házigazdája volt, majd 2009. január 5 -e óta a Danubius Pirítós egyik házigazdája Sebestyén Balázs és Vadon Jani mellett a rádióadó megszűnéséig. Majd a Class FM műsorvezetője lett, a Morning Show egyik vezetője. Ezenkívül a Best Of Zenekar tagja.
A baba egészsége és jóléte lett a legfontosabb, így a fogyókúrás kísérletek elmaradtak. Tizennyolc-húsz kilót hízott az első terhességnél (96 kilósan szült), majd a kórházból mínusz 6 kilóval kevesebbel jött ki, és ezt közvetően szép lassan, ahogy már nem szoptatott, újból nekikezdett a fogyókúrának, ezúttal új módszerrel. A 90 napos szétválasztó diétával megszabadult még 9 kilótól. De azért maradt még plusz súly, így folytatódott a vágyakozás a karcsúbb formák után. Újabb kísérletek, újabb nagy próbák és fogadkozások. Aztán újra kopogtatott egy baba. Panna születése előtt 5 nappal (96 kg) és 4 hónapos terhesen Somával "Soma tavaly áprilisban született, 16 kilós hízással zártam a terhességet és úgy három-négy hónapos lehetett, amikor azt éreztem, elég volt, szeretném visszanyerni a régi formám, és mivel Soma már nem szopizott, bele is vághattam a dologba. Csak most okosabban, ésszel, nem kapkodva és nem pánikszerűen akartam a javulást. Tartós, igazi eredményre vágytam, ezért szakemberhez fordultam.
Én kifejezetten tiltanám ezt minden egyes szülőnek! - mondta el véleményét a műsorvezető, akinek párja, Vajda Judith is határozott véleményt alkot erről a témakörről. - Én ennek ott látom a legnagyobb veszélyét, hogy a gyerektől a saját identitását és szabadságát veszi el a szülő, amikor annyira előtérbe tolja őt. Teszem azt, orrba-szájba szerepeltetnénk valahol a mi Sománkat, aki most 12 éves, és egyszer csak 16 évesen térdre csúszva, részegen a Király utcában valaki lefotózza. Neki abból felállni, kijönni és egyáltalán kiállni saját magáért sokkal nehezebb lenne, mint akiről azt sem tudni, hogy kicsoda. A kamaszkor pont az az időszak, amikor az ember keresi önmagát, nem valakinek a gyereke akar lenni, hanem egy önálló identitás, viszont ha folyton szerepel a médiában csak azért, mert az apja vagy az anyja híres, ezzel akadályozhatják a személyiségfejlődésében. A pár szerint egy ismert ember gyerekénél kétféle forgatókönyv fordulhat elő: vagy mindig mindenhol hússzor annyit kell teljesítenie, mint másoknak, vagy jogtalan előnyökhöz jut.
A projektben a kutatók azt vizsgálják, hogy az országban hol bukkannak fel a tőlünk délebbre honos, de a költöző madarakkal könnyen terjedő Hyalomma kullancsok. A madarakon a fiatal (lárva és nimfa) példányok érkeznek meg hozzánk, majd lehullva a talajon alakulnak át felnőtt kullanccsá. A közlemény szerint az emberre a felnőtt egyedek jelentenek veszélyt, amelyek a klímaváltozás hatására egyre nagyobb eséllyel élik túl az itteni éghajlatot. Már a kora tavaszi időszakban is előfordulhatnak példányok, ami a hazai áttelelésükre utal. Ez a csoport több tulajdonságában is eltér a Magyarországon megszokott kullancsoktól: ilyen például a nagyobb testméret, valamint a sávozott láb. A Hyalomma kullancsot leginkább az általa terjesztett vírus teszi hírhedtté. A kiemelkedően magas, 30 százalékos halálozási aránnyal járó, Európában is egyre gyakrabban előforduló krími-kongói vérzéses láz jelentős egészségügyi kihívást jelent a kullancs eredeti élőhelyén, ahol esetenként fertőzési gócpontok is kialakulhatnak.
Megérkezett Magyarországra a halálos kórt terjesztő kullancs – Magyarországon jelen van a déli részeken, de már a Margitszigeten is találtak olyan kullancs fajt, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. Bár még halálos áldozatot nem követelt idehaza ez a gyakorta halálos betegség, ám több olyan személyt is kiszűrtek az elmúlt évtizedekben, akik a kullancs csípése által kapták Egyre jobban terjed a veszélyes kullancs Már a Margitszigeten is találtak olyan kullancsfajt, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti. Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője a Pénzcentrumnak adott interjújában beszélt arról, hogy megjelent hazánkban is az a kullancsfaj, amely a rendkívül veszélyes…
Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy mostantól rettegnünk kellene egy krími-kongói vérzéses láz okozta járványtól, de mindenképpen intő jel: az átfogó kutatást és a felkészülést nem szabad halogatni. Szuperképességek Térjünk most vissza magához a kullancshoz, elképesztően érdekes, és valljuk be, kissé ijesztő élőlény. A Hyalomma görög szó, tükörfordítással üvegszemet jelent, ami a viszonylag nagyméretű, két pontszemükre utal. De talán helyesebb lenne a vadászó kullancs elnevezés: ez a nem ugyanis a hazai fajokhoz mérten szuperképességekkel rendelkezik. Hazánkban 20-30 kullancsfaj őshonos, közülük 5-6 akaszkodik ránk vagy háziállatainkra, emberre a leggyakrabban, az esetek 95 százalékában a közönséges kullancs "támad". Az idézőjel használata nagyon is indokolt, hiszen kicsi, lassú, esetlen, ráadásul vak ízeltlábúakról van szó – pontosabban vannak fényérzékelő receptoraik, de a szó köznapi értelmében nem látnak. Szaglásuk ellenben rendkívül fejlett, erre építik a stratégiájukat: vadcsapások, etetők, itatóhelyek környezetébe húzódnak, ahol a fűszálak végén helyet foglalva várják, hogy a megfelelő áldozat arra járjon, és a lábaik végén található kis kampóval beleakaszkodhassanak.
Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai a Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ELKH ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék, ha nagy méretű, gyorsan mozgó, csíkos lábú kullancsokat látnak. Az idei szezonban talált példányok azonosításról és a beküldés módjáról, valamint a Hyalomma kullancsokról további tudnivalók ezen a weboldalon találhatók.
Kullancsfigyelő Az új faj terjedésének emgfigyelésére az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontja tavaly a citizen science (civilek bevonása a tudományos kutatásba) módszer alkalmazásával új kutatási projektet indított. A megfigyeléseket a weboldalon található elérhetőségekre várják. A többi kullancsfaj Érdemes a többi kullancsfaj támadásaira is felkészülni, az idei enyhe tél kedvezett az áttelelésüknek. Kirándulások tervezése előtt érdemes tájékozódni a kullancshelyzetről, Európában a kullancs által terjesztett betegségek, fertőzések tekintetében Magyarország közepesen fertőzött országnak számít. A kullancsok előfordulását tekintve hazánkban Zala, Somogy, Vas, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye a kiemelten veszélyes zónák, de az ország más régióiban is fontos az elővigyázatosság, hiszen mára már kertjeinkbe, városi parkjainkba is beköltöztek a kullancsok — írta a. A közönséges kullancs csípése nem veszélyes, kivéve ha az élősködő fertőzött volt, mert akkor Lyme-kórt vagy FSME-vírus okozta agyvelőgyulladást – kullancsencephalitist – okozhat.
Elsősorban szoros emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szüksége a terjedéshez, ezért nem tud évek óta "kiszabadulni" Nyugat-Afrikából. A világjárvány listán minden évben szerepel egy "X-kór" amelyet egy, még nem ismert vírus okozhat, és komoly pandémia előidézője lehet. A WHO azért szerepelteti listáján az X-kórt, hogy figyelmeztesse a világ kormányait: erre a megjósolhatatlan esetre is fel kell készülni. Végül is ez lett 2019-ben a koronavírus, amivel tulajdonképpen – bármilyen furcsán hangzik – Jakab professzor szerint szerencsénk volt, mert a SARS-CoV 1-ről már komoly ismeretekkel rendelkezett az orvostudomány. Jakab Ferenc végezetül elmondta, hogy a PTE laboratóriumában mindegyik, a WHO listáján szereplő ismert kórokozóval végeznek kisebb-nagyobb kutatásokat azért, hogy felkészüljenek egy esetleges vészhelyzetre. kullancs veszélyes betegség járvány WHO