Egy éves évfordulójához érkezett az online oktatás Magyarországon. A Microsoft a járványtól függetlenül jó ideje dolgozik azon, hogy a hagyományos tanításba beépüljenek a digitális oktatási módszerek. Egy évvel ezelőtt rengeteg intézményt, intézményvezetőt, tanárt és diákot ért váratlanul és felkészületlenül az átállás a digitális távoktatásra. Digitális Pedagógiai Módszertani Központ. Nem csak eszköz fronton, de a digitális oktatás hagyományostól eltérő módszereiben sem volt felkészülve az oktató közösség. Természetesen a digitális távoktatást lehetővé tevő szoftverek használata is javarészt újdonság volt. A Microsoft a járványtól függetlenül jó ideje dolgozik azon, hogy a hagyományos tanításba beépüljenek a digitális oktatási módszerek, és hogy a két módszertant ötvözni lehessen úgy, hogy szerepet kapjanak a gyerekek és fiatalok számára már nélkülözhetetlenné vált digitális eszközök, a felhőalapú, virtuális közösségi terek, és az ezeket összekapcsoló, hatékony együttműködést elősegítő alkalmazások. Az új szemléleten alapuló oktatás kialakításának célja nem kizárólag a tudásanyag hatékonyabb elsajátítása, hanem olyan kompetenciák kifejlesztése is, amelyekre a jövőben – akár az életük, akár a munkájuk során – szükségük lesz.
Digitális Pedagógiai Módszertani Központ – A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ tevékenységeit összefogó információs portál A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ A Digitális Pedagógiai Módszertani Központ Magyarország Digitális Oktatási Stratégiájának (DOS) szakmai implementációját támogató szervezeti egység. Feladata a köznevelés digitális átalakításának módszertani támogatása, szakmai hátterének és szakértői bázisának biztosítása, valamint a DOS megvalósításához kapcsolódó pályázatok és kiemelt projektek szakmai támogatása. Felvi.hu. Bővebben… DOKK 2020 Digitális Oktatási Konferencia és Kiállítás Az elmúlt időszak meghatározó eseménye volt az oktatás digitális munkarendre történő átállása. Ezért a DPMK projektzáró eseményét a tavaszi félév tapasztalataira, a tudásmegosztásra és a tapasztalatcserére, valamint támogató tevékenységének bemutatására koncentrálva alakítja ki az oktatás modernizációjához kapcsolódó pedagógiai, módszertani megújulás lehetőségeinek bemutatásával. A résztvevők az esemény három napja alatt tájékozódhatnak a távoktatásban jól használható, a digitális oktatáshoz kapcsolódó innovatív pedagógiai és technológiai megoldásokról, az intézmény- és humánerőforrás-fejlesztés lehetőségeiről, a magyarországi és nemzetközi jó gyakorlatokról.
8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kreditérték 8. Kötelező ismeretkörök: 55 kredit 8. Általánosan alapozó ismeretek: Közigazgatási, tanügyigazgatás, európai uniós ismeretek; Vezetéselmélet, Tanügyigazgatási vezetési ismeretek; A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet; Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a nevelési-oktatási intézményrendszerben 8. Szakmai alapozó ismeretek: Az intézmény és környezete; A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága és a digitális oktatási kultúra összefüggései; A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében; Egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálás; A sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása 8. Választáson alapuló ismeretkörök: 55 kredit 8. Általánosan alapozó ismeretek: Az iskolakultúra kutatásának új eredményei; Minőségfejlesztés, minőségértékelés 8. Digitális oktatási módszerek munkaformák. A digitális pedagógiai kultúra fejlesztése: A XXI.
Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Ismeri az eltérő módszertani megközelítéseket a technikailag determinált tanulási terekben. Ismeri a digitális tanulás és hálózatalapú közösség fejlesztési lehetőségeket. Digitális Oktatás- és Tanulástámogatás. Ismeri a technológia centrikus tanulás modelljeit és azok korlátait Képes gyakorlati képzési programok összeállítására, valamint az elméleti követelményekkel való összehangolására. Képes szaktárgyi digitális tartalmak hatékony integrálására. Képes a gyakorlati oktatási folyamat megtervezésére, megszervezésére, megvalósítására, ellenőrzésére és értékelésére a legkülönfélébb oktatási formák (tanműhely, laboratórium) esetében. Képes önálló tanulás megtervezésére, megszervezésére és végzésére. Képes használni, megérteni szakterületének jellemző szakirodalmát, elektronikus, internet alapú, könyvtári forrásait. Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók pályaorientációját, elhelyezkedési esélyeit.
Megjelent: 2021. február 21. vasárnap Az általános-és középiskolákban a hangsúly jelenleg leginkább az információátadáson van, míg a készségek, képességek fejlesztése szinte sehol sincs terítéken. A munkaerőpiaci tapasztalatok viszont azt támasztják alá, hogy épp, hogy fordítva kellene összeállítani a tanmenetet. Ahhoz, hogy versenyképes tudással rendelkezzenek a gyerekek, az iskoláknak meg kell őket tanítani tanulni, erősíteni kell bennük a kritikai gondolkodásmódot, illetve elő kell segíteniük a társas és érzelmi jellemzőik fejlődését – hangsúlyozza az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség alelnöke, Ács János. A szakember szerint az intézményesített oktatás keretei között fejlesztett kompetenciák jellemzően nem azonosak azokkal, amelyek a munkahelyi vagy a hétköznapi életben való eredményességhez kellenek. Ez furcsa helyzetet teremt, és már az indulásnál megnehezíti a jövő generációinak sorsát. Digitális oktatási módszerek az óvodában. Napjaink VUCCA (Volatile, uncertain, complex, chaotic, ambiguos) világában ugyanis az oktatásnak olyan élethelyzetekre, foglalkozásokra és technológiákra kellene felkészítenie a diákokat, amelyek jelenleg még nem is léteznek.
Bővebben… Digitális környezet a köznevelésben A digitális oktatás pedagógiai eszközrendszerének és támogató környezetének kialakítását szolgáló pályázatokban — EFOP-3. 2. 3-17 és VEKOP-7. 3. 3-17 — megfogalmazott szakmai célok elérése, a pályázók, illetve a pályázatot megvalósítók szakmai tevékenységének támogatása a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ egyik kiemelt feladata. A hivatkozott pályázati felhívásokból fakadó feladataink ellátása során keletkezett, a pályázók, illetve a pályázatot megvalósítók körét meghaladóan is érdeklődésre számot tartó információkat és dokumentumokat ezen oldalon keresztül hozzuk nyilvánosságra. Bővebben…
Alapvető szabályok 2011. január 1-től módosultak a sajtó-helyreigazítás szabályai: korábban a Ptk. rendelkezett a kérdésről, azonban szabályozása – némi változtatással – átkerült a "Médiaalkotmánynak" becézett, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvénybe. Az új törvény legfontosabb újítása az, hogy kiterjeszti a helyreigazítás alkalmazási körét az internetes médiatartalmakra is. Sajtó helyreigazítás jogszabály 2020. Ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A sajtó-helyreigazítás alapvetően a jó hírnév sajtó útján történő megsértésének speciális polgári jogi szankciója, melynek létét a tömegtájékoztatási eszközök útján elkövetett jogsértések különös szerepe indokolja.
Fontos, hogy a kérelmet írásban – és a későbbiekben leírtakra tekintettel igazolható módon – a vitatott közlemény közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kell megküldeni a sajtószerv részére. Fontos, hogy a határidő jogvesztő: ha 30 napon belül nem kérjük a közlemény közzétételét, ezt követően a sajtószerv nem köteles azt közzétenni, és bíróságtól sem lehet kérni, hogy kötelezze a sajtószervet. A jogszabály alapján a határidőn belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a helyreigazítást nem az arra jogosult kérte (nem az, akire nézve a médiatartalom sérelmes), a kérelem nem tartalmazza a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat; vagy a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. Határidők a sajtó-helyreigazítási perekben - Jogászvilág. A gyakorlatban a legtöbb sajtószerv vagy nem válaszol a megkeresésre, vagy pedig – ha csak nem egyértelműen jogsértő a közlemény – a harmadik pontra hivatkozással megcáfolja a helyreigazítási kérelemben foglaltakat és megtagadja a közzétételt.
Az oldal az ajánló után folytatódik... Vélemény vagy tényállítás? Helyreigazítást akkor lehet kérni, ha a sajtótermékben (legyen az nyomtatott újság, internetes portél, rádió- vagy tévécsatorna) valótlan tényállítás szerepel, vagy valós tényt hamis színben tüntetnek fel. Ilyen eset az is, ha ezeket az állításokat a sajtótermék mástól vette át: a jogszabály ezt híresztelés nek nevezi. Helyreigazítás tehát csak tényállítás esetében kérhető. Vélemény a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria) 12. számú elvi állásfoglalása alapján nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya, hiszen az nem tényállítás. Ugyanígy nem lehet helyreigazítás tárgya művészeti, tudományos, vagy politikai vita. Sajtó helyreigazítás jogszabály alapján. Annak eldöntése azonban, hogy a művészeti, tudományos vitáról, vagy ilyenben kifejtett véleményről van-e szó, korántsem egyszerű feladat. Akár hisszük, akár nem: sem jogszabályokban, sem a bíró gyakorlatban kimunkált ismérve, tesztje sincs annak, hogy hogyan különböztetjük meg a véleményt a tényállítástól. Az bizonyosan nem elegendő, hogy az írás kritikai oldalon, vagy kifejezettek művészeti, vagy tudományos kritikaként jelenik meg.