Dési Huber István Dési Huber István portréja ( Sugár Kata felvétele) Született 1895. február 6. [1] [2] Nagyenyed Elhunyt 1944. február 25. (49 évesen) [1] Budapest [3] Állampolgársága magyar Foglalkozása festőművész grafikusművész Kitüntetései Kossuth-díj (1958) Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Wikimédia Commons tartalmaz Dési Huber István témájú médiaállományokat. Várandós asszony, Dési Huber festménye 1932 körül Dési Huber István ( Nagyenyed, 1895. február 6. – Budapest, 1944. február 25. ) posztumusz Kossuth-díjas (1958) magyar festőművész, grafikus. Dési Huber István – Köztérkép. Huber Győző író öccse. Élete [ szerkesztés] Apai részről német kisiparos, anyai részről bocskoros nemesi családból származott. Anyja korán meghalt. Apja hamarosan csődbe jutott, ezért anyagi gondok miatt nem tanulhatott. A fővárosban alkalmi munkából élt. Önéletrajza szerint volt munkás, inas, pincér, kifutó, csavargó. Nyolc évig hányódott, a Ganz Vagongyárban vasesztergályosok mellett majdnem kitanulta a szakmát, majd visszament Erdélybe és ügyvéd-írnokként dolgozott, Désen.
Bővebb ismertető Kiadói borító szakadt, viseltes. Dési Huber István Nagyenyed, 1895 - 1944, BudakesziA tanulást gyermekkorában abba kellett hagynia, inas, napszámos volt, végül ügyvédi írnok lett Désen. Az első világháború után ugyancsak Désen, apja műhelyében arany- és ezüstművességgel foglalkozott. A rajztanulást Szopos Sándor festő vezetésével kezdte el. 1921-ben Pestre került, ahol esténként az Iparművészeti Iskolát, majd Podolini-Volkmann Artúr szabadiskoláját látogatta. 1924 és 1927 között Olaszországban ezüstművesként dolgozott. Hazatérése után a KUT tagja odalom:DÉSI HUBER István: A művészetről, (A Művészettörténet Forrásai), szerk. OELMACHER Anna, Budapest, Képzőművészeti Alap, 1959. oDÉSI HUBER Istvánné: Dési Huber István, Budapest, Képzőművészeti Alap, 1964. oMEZEI Ottó: Dési Huber, (A Művészet Kiskönyvtára, 72), Budapest, Corvina, 1972. oDÉSI HUBER István: Művészeti írások, (Esztétikai Kiskönyvtár), szerk. Dési huber istván ált iskola. TÍMÁR Árpád, Budapest, Kossuth, 1975. oDÉSI HUBER István: Levelek a szülőföldre, szerk.
1934-ben egy sarló-kalapács motívumot ábrázoló csendélete miatt letartóztatták. 1930-tól időszakonként szanatóriumba kellett vonulnia, a fronton szerzett tüdőbaja gyógykezelésére. Gyógyulást, pihenést keresni utazott többször Désre, Bátorligetre, Hollókőre, e kis falvakban nemcsak a táj bűvölte el, hanem lakóival is kapcsolatot talált. Egyre növekvő érdeklődéssel és megértéssel fordult a paraszti világ felé, képein sorsuk tolmácsolójává lett. 1936-ban tüdőplasztikai műtétet kellett végrehajtani rajta. Dési Huber István (*012) - Képzőművészet - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. 1937-től Rákospalotán dolgozott, ettől kezdve bontakozott ki expresszív korszaka. A Fiumei Úti Sírkert Munkásmozgalmi Panteonjában helyezték örök nyugalomra. Művészete, művei [ szerkesztés] Korábban a kubizmus, majd az expresszionizmus kifejezésmódja érezhető művein, Vincent van Gogh drámai festészete erős hatással volt rá. Művészete összekötő volt a Derkovits -féle expresszionizmus és az ún. alföldi iskola expresszív realizmusa között. Sasso del Carmine (rézkarc), 1924 Irénke (rézkarc), 1924 Giandante X.
1958-ban posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki. Sokrétű és tudatos művészete két meghatározó élményből táplálkozott. Az egyik a társadalmi élmény, osztályának, a proletariátusnak a sorsa, a másik a festői: a természet összegezése Cézanne, a kubisták és az expresszionisták nyomán. Érett korszakát a harmincas években festett konstruktív szerkesztésű, ám téma dolgában a kor valóságából merítő munkásábrázolásaitól és a munkára utaló tájképeitől lehet származtatni (Ezüstkovácsok, 1931; Déli pihenő, 1933–34; Guberáló, 1934–35; Teréz, 1935; Budakeszi vöröskémény, 1936–38; Farakások, 1938 stb. ). Az évtizedfordulón festői dikciója zaklatottá vált, expresszív drámaisággal reagált az egyre erőteljesebb háborús atmoszférára (Viharmadarak; Menekülő tehén, 1938; Hollókői vörös feszület, 1939). Életműve a modern magyar művészet szocialista vonulatának kimagasló teljesítménye. Művészetelméleti és kritikai tanulmányai A művészetről (Budapest, 1959), ill. Művészeti írások (Budapest, 1975) címmel láttak napvilágot, leveleiből Levelek a szülőföldre (Bukarest, 1982) címmel jelent meg válogatás.
Újraindulása óta a Dési ismét a lakótelep kulturális életének a központja lett, visszatértek a régi látogatók és új rétegeket is meg tudunk szólítani. Igyekszünk minden korosztály számára tartalmas szórakozást, kikapcsolódást és művelődési lehetőséget teremteni. Személyi és infrastrukturális adottságainkhoz mérten támogatjuk, segítjük a közösségi kezdeményezéseket, befogadunk amatőr művészeti csoportokat, de lehetőség van különböző méretű termeinket akár egy órára is bérbe venni, legyen az születésnapi zsúr, vagy éppen lakógyűlés. Célunk egy olyan közösségi színtér teremtése a Toronyház utcában, ahol minden korosztály talál magának való programot, ahová szívesen betérnek akár csak beszélgetni, találkozni egymással. Szeretettel várunk mindenkit aki a meglévő lehetőségeket szeretné kihasználni valamint nyitottan fogadjuk az észrevételeket, ötleteket. Alakítsuk együtt a József Attila-lakótelep közösségi művelődését, találkozzunk a Désiben! Munkatársak Varga Barbara tagintézmény-vezető E-mail: Nagy Laura művelődésszervező Elérhetőség Cím: 1098 Budapest, Toronyház utca 17.
Huber István A budapesti piarista gimnázium tanárainak kirándulásán, a svábhegyi piarista üdülőben (Cassiciacum), 1939. szeptember 3. (Kanszky Márton felvétele) Született 1891. március 12. Budapest Elhunyt 1982 Budapest (91 évesen) Házastársa Csemiczky Lívia Gyermekei Judit Foglalkozása festőművész Huber István ( Budapest, 1891. – Budapest, 1982) magyar festőművész, gimnáziumi rajztanár. Élete [ szerkesztés] Budapesten született, és a középiskolát a VIII. kerületi főreálban, majd a II. kerületi főreálban végezte, ahol 1911-ben érettségizett. 1911/1912-ben önkéntes katona volt, majd beiratkozott az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol mesterei Révész Imre és Réti István voltak. Tanulmányai közben bejárta Olaszország, Ausztria, Németország és Svájc legfontosabb városait, és eljutott Párizsba is. Az első világháború kezdetétől, 1914. július 27-től ismét katonaként szolgált, egészen a háború végéig, 1918. november 11-ig. Megjárta a szerbiai és galíciai frontot is. Csapattisztként szerelt le, de kiképző is volt.
A link vágólapra másolása sikertelen! :(
Az apa ragaszkodik, a lány vigyáz az apjára. A válás után az ilyen férfiak nehezen köteleződnek el újra. A nők viszont azt viselik nehezen, ha nincs elköteleződés. Szerencsétlen idegrendszeri felépítésük miatt két dolog fontos: mondják nekik, hogy szeretik, továbbá, hogy legyen biztonság az életükben. A cikk a Gentleman magazin 2013. SPRING számában jelent meg.
A gyerekeknek köszönhetően nem. Nem gondoltam volna, hogy alig tizenévesen ennyire felnőtt módra tudnak viselkedni. Gyönyörű időszak volt, amikor rájöttem, hogy az ő akaratuk milyen fontos. Hogy a helyzetet tudomásul veszik, de másképp dolgozzák fel. Anna, a nagyobbik két évig el sem ment az anyjához, inkább Athina jött látogatni. Ráadásul a barátok, az iskola, minden maradt nekik. És neked mi maradt? Akkoriban két színházban dolgoztam vidéken. Reggel nyolcra elvittem őket az iskolába, aztán mentem próbára Veszprémbe; ha este nem volt előadás, akkor vissza Pestre. Majdnem mindennap. Sopronban más volt, mert Pesten próbáltunk, csak a főpróbahétre mentünk vidékre. De azok a hetek nagyon kemények voltak; amikor azt mondta a 12 éves lányom, hogy apu, vigyázz magadra, akkor tudtam, hogy ennek valódi tartalma van. Trokán péter párja jános. Fél évre rá jött az életembe egy lány, huszonvalahány évvel fiatalabb, mint én. Életem legnagyobb ajándékának tartom azt a kapcsolatot. Kihúzott abból a férfiúi apátiából, amelybe kerültem.
Boldog évek után kaptam egy puttonyt, azt kellett cipelnem. Elnézést kell kérjek azoktól a hölgyektől, akik Athina után az életemben voltak, amiért nem kapták meg tőlem azt, amire vágytak. De jó is lenne még egy nagy szerencse az életben. Valakivel találkozni, akivel szépen be lehet fejezni... Bagdy Emőke pszichológus szerint a válást, és a válás utáni helyzeteket is másképpen élik meg a férfiak. – Nagyon fontos a minta. Akaratlanul is úgy teszünk, ahogy a szüleink, és szinte úgy érezzük, hogy nem is lehet másként tenni; ha ők megmaradtak a kapcsolatban, akkor nekünk is olyan életet kell építenünk, hogy a kapcsolatban maradhassunk. ÉLETÜNK TALÁN LEGNAGYOBB KUDARCA - Gentleman. Ha a másik elhagy, az tényleg életünk nagy kudarca. Akad olyan rossz családi minta, hogy az ember kimenekül abból, és azt mondja, ilyet többé nem akarok, de ez a ritkább. A férfi, ha családközpontú mintát hoz otthonról, akkor annak a válás után is próbál megfelelni. A pszichológiai vizsgálatok szerint két fő szükséglete van a férfinak: a szabadság és a bizalom.