Egyedülálló turisztikai attrakció a 14. század végén épült palotaszárny és a benne található világi témájú freskóegyüttes, mely valószínűleg az egykori tulajdonos család tagjait ábrázolja. Ha az időjárás engedi, a vár tetején végig sétálva szemünk előtt hever Várpalota belvárosa, távolban a Bakony lankái hullámoznak. A sümegi püspöki palota teljesen megújulva fogadja a látogatóit | Világjáró. Találkozó: 6:45; Indulás: 07:00 órakor Részvételi díj: 14 900 Ft (klubtaggal együtt utazó vendégnek) Klubtagnak: 12 900 Ft Gyermekkedvezmény: 2 000 Ft Megrendelés kirándulásra A program időtartama alatt az aktuális egészségvédelmi előírások betartása kötelező! Tervezett útvonal: térkép Rövidített link:
A palotát ünnepélyes keretek között Navracsics Tibor Európa Kulturális Fővárosa Veszprém-Balaton 2023 kormánybiztosa, Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa, Végh László, Sümeg polgármestere, Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő, valamint házigazdaként Glázer Tamás, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója nyitotta meg. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinációjában, összesen 60 milliárd forintból nyerik vissza régi szépségüket Magyarország jelentős műemléki helyszínei. A program keretében egyszerre valósul meg az épített örökségi értékek megőrzése és a műemlékek hiteles bemutatása. A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram első ütemében 30 műemlék – 18 kastély és 12 vár – újul meg nemcsak régi szépségüket nyerve vissza, hanem új funkciókkal is gazdagodva, hogy adottságaikhoz méltó módon megfeleljenek a mai kor turisztikai igényeinek.
1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. Tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt). Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Román nyelvből készített maradandó fordításokat. 1979 őszén a lakása közelében egy autóbusz halálra gázolta. RadixFórum :: Vezetéknevek :: Rózsá, Rózsa, Rozsá, Rozsa család. [5] Művei [ szerkesztés] Anyanyelve magyar (regény, 1937) Rézpénz (regény, 1938) Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939) Született Moldovában (regény, 1940) Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940 A bujdosó (elbeszélés, 1942) Családi mondakör. Karcolatok, anekdoták életemből; Dante, Budapest, 1942 ( Ignácz Rózsa munkái) Keleti magyarok nyomában (útirajz, 1942) Róza leányasszony (regény, 1942) Két élet (regény, 1943) Hivatalnok Berta (regény, 1944) Kedves dolog (életkép, 1946) Urak, úrfiak (regény, 1946) Meg ké' házasodni (farsangi játék, 1947) Mámoros malom (regény, 1947) Márványkikötő (regény, 1947) Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, csodás történetek, 1955) Tegnapelőtt (elbeszélés, 1957) Mindenki levele (elbeszélés, 1958) Torockói gyász (regény, 1958) Az utolsó daru (ifjúsági regény, 1959) Prospero szigetén.
Bivaly és repülőgép Az erdélyi középosztályban nagyjából mindenki mindenkivel rokon volt: Ignácz Rózsa édesanyja Makkai Sándor református püspök unokahúga volt. Makkai püspök maga is remek író és esszéista volt egyházi működése mellett. Ignácz Rózsa első férje saját unokatestvére lett, Makkai János újságíró, esküvői tanújuk pedig az a Pethő Sándor, aki a Magyar Nemzet későbbi alapítója volt. Magyar rózsa ferme de. 1935-ben született gyermekük Makkai Ádám, az idén év elején elhunyt Kossuth-díjas költő és nyelvész, aki 2016-ban a Szent István-rendet is megkapta. A házasság nem tartott sokáig, igaza lett a Makkait annyira nem kedvelő Tamási Áronnak, aki az esküvő hírére csak annyit mondott: "Egy bivalyt és egy repülőgépet hogy lehessen egy igába fogni? " Fogaras: helyben maradás és kitartás Ignácz Rózsa apját 1918-ban Fogarasra, ebbe a dél-erdélyi, elsöprő román többségű vidéken fekvő kisvárosba helyezték, itt élte meg az impériumváltást, a román csapatok és közigazgatás megjelenését. A helyi magyar tisztviselők zömével szemben az Ignácz család nem települt át a trianoni Magyarországra.