A talajforgatás, a műtrágyák és vegyszerek egyre nagyobb mértékű használata miatt a termőréteg elvékonyodik és a termőterület csökken. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? Milyen összefüggések vannak a giliszták száma és a megtermelhető élelmiszermennyiség között? Létezik egyáltalán bármilyen alternatíva az intenzív mezőgazdasági technológiák kiváltására? A Mérgezett Föld ismeretterjesztő film, de a bemutatott példák, események ábrázolása dokumentarista módon történik. Ettől olyan drámai, ahogy a film a fenti kérdésekre keresi a válaszokat. Ha gazdaságában szeretné valaki a talajpusztító technológiákat meghaladni, a Talajmegújító Mezőgazdaság keretrendszerével bebiztosíthatja, hogy a talaj védelme mellett már a 2021-től kezdődő támogatási rendszer követelményeinek is megfeleljen. forrás: Beküldte Antal Miklós
Házi mozi 2019. november 24. Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel. 1950-re a világ termőföld készletének a fele alkalmatlanná vált a növénytermesztésre az egyre intenzívebb kihasználáson alapuló mezőgazdasági technológiák miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. Vajon mennyi élelmiszert lehet még termelni a rendelkezésre álló területen? A Mérgezett Föld című dokumentumfilm elementáris erővel, de mindvégig rendkívül tény- és tárgyszerűen mutatja be a termőterület csökkenésének okait. A filmet írta, fényképezte és rendezte: Kővári Gábor Mihály Tovább a forrásra:
Miért mérgezett a Föld, mi az oka a rohamos talajpusztulásnak? Tényleg kétezer éve rosszul műveljük a területeinket? Nézzünk a lábunk alá, túrjunk a talajba, és derítsük ki, hogyan is működik. Sajnos a termőföldünk az utolsókat rúgja, egyre égetőbb és aktuálisabb kérdéssé válik a pusztulása. Már a Netflix is készített dokumentumfilmet ennek kapcsán Kiss the Ground címen, melyet már kielemeztünk. Most egy magyar rendező, Kővári Gábor Mihály Mérgezett Föld című dokumentumfilmje alapján vizsgáljuk meg az anyaföldet. Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel. Körülbelül 2 és fél ezer éve használ ekét is. 1950-re a világ termőföld készletének a fele termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. Tehát most ott tartunk, hogy a területeink 20%-án nagyipari gazdálkodással próbáljuk előállítani az élelmiszert. "A termesztéshez való felfogásunk alapjaiban hibás, de biológiai oka nincs, hogy ne tudnánk akár 10 milliárd embert is eltartani, de teljes szemléletváltásra lenne szükség. "
Ráadásul a forgatástól a talaj mennyisége is csökken, mivel elveszti a szerkezetét, és por lesz belőle, amit felkap a szél vagy elsodor a víz. A természetközei megoldásokat kutató Gyulai Iván ökológus pedig egyenesen arról beszél, hogy mára a termőföld csak egy vázzá vált, mivel nagyrészt kiirtottuk belőle az életet. Nincsenek ott azok azok az élőlények, amik a talajban lévő tápelemeket tápanyagokká alakítanák, ezért az embernek mesterségesen kell bevinnünk a tápoldatokat. Szerinte ezzel az ember gyakorlatilag azt próbálja utánozni nagyon drágán, amit a természet ingyen is megcsinálna nekünk, viszont ettől nem nőne a GDP, hiszen ezekért a szolgáltatásokért nem lehet pénzt kérni. Ráadásul ha nem követnénk el a talajt pusztító hibákat, akkor azokat ki sem kellene javítani, amire Gyulai szerint mára külön iparág épült. Pedig pár év alatt képes lenne helyreállni a termőréteg Láthatunk egy pusztaszabolcsi gazdaságot is, amelyik igyekszik szakítani az ipari mezőgazdaság módszereivel, és az utóbbi években fokozatosan hagyott fel a szántással és a műtrágyázást is visszafogta.
háztáji földdel is, amin minden évben más, más növény termett eladásra. Első emlékeim között szerepelnek azok az emlékek, amikor 3-4-5 évesen dobálom a krumplit a gödrökbe, vagy ültetjük a szőlőt a ház elé. Kamaszként az ember úgy gondolja, ő biztosan nem úgy fog élni, mint a szülei, egy rövid ideig én is nagyvárosi panellétről, sok utazásról, karrierről álmodoztam, míg az egyetemi évek vége felé az akkori olvasmányélményeim visszatereltek a "helyes" útra, és már el sem tudtam volna képzelni, hogy nagyvárosban éljek. Sőt, egy kis tanyáról álmodtam, ahol állatokat tartunk, növényeket nevelünk és a gyermekeinknek is átadjuk majd mindazt a tudást, amit mi már megszereztünk. Az élet persze mindig mást hoz, mint amit elképzeltünk, bár esetemben sok kacskaringóval, azért mindig sikerült a föld közelében maradni. Így bárhová költöztünk is az országban, kertünk mindig volt, és baromfit is mindig tartottunk. Így van ez most is, jelenleg – remélhetőleg véglegesen – egy kisváros szélén élünk, egy kb.
Az élelmiszertermelés igazságai - "Ilyen jól összerakott magyar dokumentumfilmet ritkán látni! " Ha szeretnél összefoglaló kitekintést kapni a talajról, amelyen az élelmiszer termelés, s ezen keresztül az életünk múlik, ez a film betekintést nyújt a talaj fontosságába és benne a legnagyobb kárt okozó mezőgazdasági technológia, a szántás hatásaiba. Nézzétek meg, még akkor is, ha elsőre nem feltétlenül érdekelne a téma, mert benne olyan fontos igazságok és összefüggések hangzanak el, amiket eddig csak az alternatív médiában lehetet hallani. De ezek szerint ébredeznek az emberek... ' Az ember 11 ezer éve foglalkozik földműveléssel, és körülbelül 2 és fél ezer év mióta ekét is használ. 1950-re a világ termőföld készletének a felel termesztésre alkalmatlanná vált az egyre intenzívebb mezőgazdasági technológia miatt. 2010-ig további 30 százalékot tettünk tönkre. A világ mezőgazdaságának egyre nagyobb embertömegeket kell táplálnia, egyre rosszabb feltételek mellett. Az intenzív technológiának a legnyomósabb érve, hogy ennyi embert nem lehet máshogy élelemmel ellátni.
Függetlenül attól, hogy mit ki gondol a miniszterelnök nézeteiről, intézkedéseiről vagy magáról az emberről, páratlan élmény Burger fotóin végignézni, ahogy a szakállas, egyszerre hadaró és akadozó beszédű, kezdő politikus felnő a feladathoz, átmegy konzervatívba, vérig sértődik a liberálisokra, és lépésről lépésre ő lesz…, hagyjuk a jelzőket, szóval ő lesz a ma ismert Orbán Viktor. Mutatunk egy példát, vagyis hetet, 2010-ből, az akkor még csak miniszterelnök-jelölt Orbán országjáró körútjáról, a kampányból, amiből végül a kétharmados többség lett, és a NER, alaptörvény-asztalostul, konzultációstul, Mészáros Lőrincestül. (És mellesleg egy nagyon fontos fotóalbum Orbán Viktor 2010 címmel. ) Hét évvel később visszatekintve egészen emberi, szinte ártatlan képek. Ide most valami tömör, hangzatos, hatásos tanulságlevonás kívánkozik, de inkább idelinkeljük Burger utolsó, megindító, az Óbudai Anziksznak adott interjúját ( ide pedig egy interjúrészletet Veiszer Alindától) és lezárjuk ezt a mondatot.
Kobza Miklós, Orbán Viktor Facebook oldalának volt fotósa tartalomigazgató, Sályi Lőrinc pedig főszerkesztő lett.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. feb 21. 9:55 Utolsó frissítés: 2017. 9:58 Orbán Viktor is gyászolja a fotóst /Fotó: MTI-Koszticsák Szilárd Budapest - Súlyos betegségben meghalt Burger Barna fotós keddre virradóra - tudatta a család az MTI-vel. Burger Barna Budapesten született 1965-ben. Az Árpád Gimnáziumban érettségizett, majd a Práter utcai fényképésziskolát végezte el. A rendszerváltás idején kezdett dolgozni fotográfusként. Volt fotóriporter napilapnál, magazinnál. 1993 óta fényképezett a Fidesznek, illetve a kormánynak, Orbán Viktor miniszterelnök személyi fotósa volt. Alkalmazott és művészi fényképei magazinokban és önálló albumokban jelentek meg. Első albumát 1999-ben mutatták be. Köteteibe például az országos kéktúráról készített képeit vagy íróportrét gyűjtötte egybe. Számos kiállításon mutatták be fényképeit, Magyarországon kívül a többi között New Yorkban, Berlinben. Itt nézheti meg, Orbán Viktor, hogyan búcsúzik Burger Barnától.
nem áll szerződéses jogviszonyban az SZTE-vel. Nekünk más információink vannak, és Szabó Bálint – most már – önkormányzati képviselő is úgy tudja, november elsejétől Kisházi Sándor és Kiss Balázs a Szegedi Tudományegyetemen dolgozik majd. Azaz könnyen lehet, hogy a volt nemesis kampánycsapat cégei MÉG nem állnak szerződéses jogviszonyban az egyetemmel. Kobza Miklós egyébként október 12-én középdélután, a Klauzál téri "pici hekken", miközben igyekezett mindig a hátam mögött maradni valamiért, azt mondta, nagyon sokat dolgozik azért a pénzért – a nagyon helyett durvább kifejezést használt. Nyitóképünk is akkor készült: csináltam egy szelfit magamról az örökkévalóságnak, de azon is ott van Miklós (bal oldalt a kép előterében állok én, Kobza a háttérben valószínűleg engem vesz a mobiljával). gszl Tovább olvasom