Napjainkban cégek tömegei alkalmazzák azt a "remek" megoldást munkaerő-problémáikra, hogy nappali tagozatos egyetemistákat foglalkoztatnak akár teljes munkaidőben, megkerülve a teljes jogú munkavállalók utáni járulékfizetési kötelezettséget. Ezzel így látszólag mindenki jól jár. Egyrészt a cég, ahol megtakarítanak egyébként befizetendő járulékokat, másrészt a dolgozó egyetemisták is, hiszen tanulmányaik mellett kisebb-nagyobb anyagi bevételre is szert tesznek a munkavégzéssel. Egyetemisták tb-je: kinek jár, kinek nem egészségügyi ellátás?. A fiatal, teherbíró, könnyen cserélhető munkaerő-utánpótlás korlátlan. Mi ezzel mégis a gond? A nappali tagozatos egyetemisták órarendje ugyan többé-kevésbé szabadon állítható össze, mégis sokszor vannak olyan kötelező órák, amelyek egy adott időpontban kerülnek megtartásra és nem lehet őket más alkalomra áthelyezni. Az előadások látogatása általában nem kötelező, de az ott leadott anyagból le kell vizsgázni, ami nem könnyű, ha valaki egy munkahelyen ül egész félévben az órák helyett. A gyakorlatokon kötelező a részvétel, ezeket vagy sikerül úgy csoportosítani, hogy lehetőleg egy napon legyen az összes, a többi nap pedig megmaradjon a munkának, vagy nem.
Ugyanis ez esetben maradhat az 50e Ft KATA az egyéniben és a részmunkaidős járulék a cégben. De sose feledd szem előtt tartani a fentebb már említett bűvös rendeltetésszerű joggyakorlás elvét! A másik összefüggés, hogyha normál egyéni vállalkozásunk és normál adózású cégünk van, akkor eldönthetjük, hogy ott vagy a cégben fizetjük meg a minimális járulékot. Mivel az egyéni vállalkozónál fel sem merül a munkaviszony lehetősége, ezért okosabb dolog a cégben ilyet létrehozni, és ott fizetni a 8 órás járulékokat, hiszen így nincs adóalap eltérítés a szochónál, és spórolhatunk pár ezer forintot. A harmadik összefüggés, amit a cikk végigolvasása után talán már magad is összeraktál, hogyha valaki megbíz egy külsős személyt a cége ügyvezetésével, és ő maga csak passzív tag lesz a vállalkozásában, akkor minimalizálható a járulékfizetés. Hiszen a külsős ügyvezető akár megbízási jogviszony, akár munkaviszony (itt ugye lehet részmunkaidő is) keretében elláthatja ezt a feladatot, csak annak szabályaira kell figyelemmel lenni (pl.
A hatályos szabály alapján a mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti a 17 százalékos mértékű járulékot. Ha a tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a társadalombiztosítási közteherfizetésnél az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százalékát kell alapul venni, és ebből kell megfizetni a 14 százalékos mértékű járulékot, amely 4 százalék mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékból és 10 százalék nyugdíjjárulékból áll. Idén július 1-jétől változnak a járulékszabályok, amiről az Új tb: egységes járulék, őstermelőket, nyugdíjasokat érintő változások című cikkünkben olvashat részletesen. Forrás: Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!
Változóban van a vallások földrajza a világban. 2050-re a Föld lakossága 9, 3 milliárdra nő, ez a mostanihoz képest 35%-kos növekedést jelent. A keresztények száma ugyanilyen arányban, míg a muzulmánoké kétszeres arányban, 73%-kal emelkedik az amerikai Pew kutatási központ becslései szerint. Ezzel majdnem megelőzik a keresztények arányát. A vallások jövője című jelentés a termékenységi és az elhalálozási arányokon alapszik, de figyelembe veszi az elvándorlási hullámot és a vallási áttéréseket is. Ma a keresztények száma 2, 1 milliárd, 35 év múlva 2, 9 milliárdan lesznek, a világ lakosságának növekedéséhez hasonlóan 31%-át képviselve. A muszlimok száma 1, 6 milliárdról 2, 7 milliárdra nő, arányuk ezzel 23%-ról 29%-ra emelkedik. A hinduk száma is emelkedőben van 1 milliárdról 1, 4 milliárdra (34%) nő a számuk, a zsidók száma pedig 14 millióról 16, 1 millióra (16%) nőhet. ENSZ: A világ népessége 2050-re megközelíti a tízmilliárdot, India megelőzi Kínát | Paraméter. A vallások aránya a buddhizmust kivéve nem változik. Az ateisták és az agnosztikusok száma 16%-ról 13%-ra esik vissza.
Ha az országok garantálni akarják az idősebb állampolgáraik jólétét, akkor át kell alakítaniuk a társadalombiztosítási rendszereket. Egyre több országban csökken majd a népesség. Föld lakossága 200 million. 2010-ben 27 olyan ország volt a világon, ahol a lakosság legalább 1 százalékkal csökkent, 2050-re már 55 ilyen ország lesz. És köztük lesz a napjainkban a legnagyobb népességgel rendelkező Kína is, 2019 és 2050 között az ország lakossága 2, 2 százalékkal csökken majd. Az országok népességének alakulását a bevándorlás jelentősen meghatározta az elmúlt évtizedben, és ez a jövőben is így lesz. Európa és Észak-Amerika, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia, valamint Ausztrália és Új-Zéland régióiba több bevándorló érkezett, mint ahányan elhagyták ezeket a területeket. Az ENSZ szerint a csökkenő népességű országok bevándorlókkal tudják majd ellensúlyozni az alacsony születésszámot.
A születési ráta a világ 47 fejlett országában viszonylag magas maradt, az éves népességnövekedés pedig ezekben az országokban 2, 4 százalékos volt, de az ENSZ szerint az elkövetkező évtizedekben ez a tendencia jelentősen lelassul. A 47 fejlett országban körülbelül egymilliárd ember él most, és 2050-re 1, 9 milliárdra gyarapszik a lakosság. Wilmoth azt mondta, hogy egyre több országban csökken a termékenységi arányszám a 2, 1-es szint alá, amely a népesség szinten tartásához szükséges. 2010 és 2015 között 83 országban, ahol a világ lakosságának a 46 százaléka él, ez az arányszám 2, 1 alatt volt. A lakosságnövekedés lassulása mellett az alacsony termékenység az oka a lakosság elöregedésének. Föld lakossága 2020. Az előrejelzés szerint a hatvan év felettiek száma a világon több mint kétszeresére, a jelenlegi 962 millióról 2, 1 milliárdra nő 2050-re, és több mint háromszorosára 2100-ra, amikor eléri a 3, 1 milliárdot. Európában már most is a lakosság negyede hatvan év feletti, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re eléri a 35 százalékot, majd körülbelül ugyanilyen marad az évszázad hátralévő részében is.
Mik is az algák? Az algák (moszatok) fotoszintézisre képes eukarióták; az egyik legrégebbi földi életformát képviselik (kb. 3 milliárd éve léteznek bolygónkon), a Föld oxigéntermelésének 90 százalékát adják, valamint előállítják a világ összes élőanyag-mennyiségének az egyharmadát. Ezek az élőlények tették lehetővé, hogy a Földön kialakuljon az élet, emellett a napfény erejét felhasználva a fotoszintézis által szervetlen anyagokból szerves táplálékot állítanak elő. Az algák sok tekintetben az élővilág legváltozatosabb élőlényei: a legegyszerűbb felépítésűek a baktériumokkal mutatnak közeli rokonságot, míg a legbonyolultabbak a hínárokhoz hasonlítanak. Mi mindenre jók? Kutatások eredményei alapján elmondható, hogy az algák a növényi fehérjékhez hasonló aminosav-összetételű fehérjeforrások lehetnek. Föld lakossága 2010 edition. A nettó fehérjehasznosulás – vagyis a megfelelő aminosavösszetétel, emészthetőség, illetve a biológiai érték – vizsgálata is hasonló eredményhez vezetett. Számos mikroalgafaj nagy mennyiségben termel különböző esszenciális aminosavakat és fehérjéket, amelyek felhasználhatók élelmiszerekben és takarmányokban egyaránt.
Emlékeztetett, hogy világszinten a hatvanas évek óta meglehetősen gyorsan hanyatlott a termékenységi ráta, az egy nőre eső gyermekszületések átlaga olyan nagy országokban is csökkent, mint Kína, India, Indonézia, Irán, Brazília és Dél-Afrika. Az alga, mint a jövő élelmiszere | National Geographic. Ugyanakkor több mint öt százalékkal emelkedett ez a mutató 15 magas termékenységi szintű afrikai országban, köztük Angolában, Kamerunban, Kongóban, Etiópiában, Mozambikban, Nigerben és Nigériában. Az afrikai kontinens egészén 2100-ig megnégyszereződik a lakosság száma, a jelenlegi 1, 1 milliárdról 4, 2 milliárdra emelkedik. A világ Afrikán kívüli részén a lakosság mindössze 10 százalékkal gyarapodik majd, ami pedig Európát illeti, ott 14 százalékos csökkenés jósolható az évszázad végéig.
Július 11-ét kiáltották ki a népesedési világnapnak, ilyenkor vizsgálják, hogy mennyivel változott az emberiség mérete az előző évhez képest. A tendencia aggasztó: jelenleg 7, 6 milliárdan vagyunk a Földön, és miközben az emberiség mérete rohamosan nő, úgy egyes országok riasztóan gyorsan töppednek össze – köztük Magyarország is. Hányan leszünk a történelmi 10 milliárdos határnál? Tizenegymilliárdra emelkedhet a Föld lakossága 2100-ra - Ecolounge. Az ENSZ legutóbbi becslése szerint 2017. július 1-jén mintegy 7, 6 milliárd ember élt a Földön, ezzel az 1950. évi 2, 5 milliárdos népesség napjainkra a háromszorosára gyarapodott. A szakemberek szerint a trend ugyan lassul, de folytatódik, így a világ népessége – a közepes szintű termékenységgel számolt prognózis szerint – 2050-re 9, 8 milliárdra nő, és 2100-ra már 11 milliárd fölé emelkedik, ezt közölte a KSH a Privátbanká Forrás: KSH Afrika és Ázsia robban, elfogy Európa A népességnövekedés eltér az egyes földrészeken, a népszaporulat és a születéskor várható élettartam ugyanis nagyban függ az adott térség gazdasági és földrajzi adottságaitól, kilátásaitól.