Az Adventi Ünnep a Bazilikánál ötödik alkalommal várja látványos programokkal, kézműves termékek gazdag választékával, esténként látványos fényfestéssel, ingyenes koripályával, jótékonysági és családi programokkal, valamint a karácsonyi szezon legnagyobb street food kínálatával a látogatókat. Belváros-Lipótváros ünnepi díszkivilágítását Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester és a vásár támogatói kapcsolták fel. A hagyományokhoz híven advent első vasárnapján ünnepélyesen meggyújtotta az első gyertyát az adventi koszorún Snell György püspök, a Szent Jobb őre. Adventi Ünnep a Bazilikánál - Megkezdődött az advent: Ünnepi fénybe borult a belváros és meggyújtották az elő gyertyát az adventi koszorún - ArtNews.hu. A Szent István térre kilátogatók elsőként láthatták az ExperiDance Angyalok Kara kórusprodukció ősbemutatóját, és a Diótör őt a Bazilikán, melynek izgalmas 3D-s animációját öt percen a Kiég ő izzók dolgozta fel. Advent első vasárnapján a boldog békeidők karácsonyi hangulatát varázsolta a térre az ExperiDance az Angyalok Kara kórusprodukcióval. Az ismert magyar és angolszász ünnepi dalokra épülő, angyali jelmezekbe csomagolt műsor ősbemutatóját láthatták az érdeklődők a Bazilikánál.
A segélyszervezet a támogatást kifejezetten nem a karácsonyi időszakban tervezi felhasználni, hiszen ilyenkor többen adakoznak, igyekeznek megkönnyíteni a nehezebb sorsúak életét. Azonban a segítségre, ételadományra az év többi időszakában is nagy szükség van. Ezért a Magyar Vöröskereszt 2022 első félévében osztja majd ki a vállalat támogatásából vásárolt élelmiszercsomagokat. A Coca-Cola Magyarország 2019. Adventi Ünnep a Bazilikánál - Hajraegeszseg.hu. decemberében is hasonló rendhagyó kampányt indított: a kupakokban található kóddal nem nyerni lehetett, hanem egy-egy tál meleg ételt adományozni a rászorulóknak. A vállalat a két évvel ezelőtti karácsonyi akciójának folytatásaként újra lehetővé teszi, hogy egy apró gesztussal segítsünk a rászorulóknak, hogy jövő év elején is jusson étel a rászorulók asztalára.
Megjelent az egészségügyi dolgozók alapimmunizálásáról szóló kormányrendelet, amely szerint minden olyan egészségügyi dolgozónak kötelező lesz az első két koronavírus elleni védőoltás felvétele, aki még nem kapta meg. Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője pénteken a közmédiának elmondta, a rendelet augusztus 15-én lép hatályba, és az egészségügyben dolgozóknak 15 napjuk van arra, hogy megkezdjék az oltási sort. Ismertette: a védőoltás felvétele minden még be nem oltott egészségügyi dolgozónak kötelező, így az alapellátásban, a járóbeteg-szakellátásban, a kórházakban, a mentőknél, a gyógyszerellátásban, a diagnosztikában foglalkoztatott egészségügyi dolgozóknak, a betegszállítóknak, és a magán egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott egészségügyi dolgozóknak is. Emellett az oltás kötelező mind az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóinak, mind a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozóknak is.
Emellett szerinte nemcsak az oltás kötelezővé tételével érhető el az egészségügyi dolgozók és a betegek védelme. Ha a kormány célja a kórházi munkavállalók megfertőződésének elkerülése és ezzel a vírus további terjedésének megfékezése, akkor például a magas ellenanyagszinttel – nemrég fertőzésen átesttek tekintetében – rendelkezők esetében olyan oltási időpontot is kijelölhettek volna, amit az antitest szám csökkenéséhez kötnek. Míg a vakcináktól egyéb okok – mint a háttérbetegség – miatt ódzkodók körében rendszeres PCR-teszt elrendelésével helyettesíthették volna az oltást. Aki megteheti, inkább nyugdíjba vonul Az Alfahír kérdésére, mely szerint van-e arra vonatkozó adat, hogy a rendeletet követően eddig mennyien vették fel az egészségügyi dolgozók közül az oltást, illetve körülbelül mennyien mondhattak fel ezt követően, Dr. Soós pontos információval nem tudott szolgálni, csak körülbelül lehet ezt megbecsülni. Eszerint nagyjából a dolgozók 10 százalékára tenné az oltatlanokat, míg a visszajelzések alapján tipikusan a 40 éves jogviszonnyal rendelkezők körében jellemző a kórházak elhagyása, ugyanis számukra már nyitott a nyugdíjba vonulás kiskapuja.
Az elmúlt hónapokban az egészségügyi dolgozók sok megrázkódtatásnak voltak kitéve. A szokdolgozók csekély bérpótlékot kaptak – ha egyáltalán kaptak -, az új szolgálati jogviszony sok szempontból hátrányosan érintette őket, ráadásul továbbra is küzdenek a ki nem fizetett jubileumi jutalmakért is, így a kötelező oltás volt az utolsó csepp a pohárban azoknál, akik nem meggyőződésből vállalták – sorolta Dr. Soós mi vezethetett egyes kórházi alkalmazottak esetében az oltás elutasításához. Egyre több ország ismeri fel: az egészségügyi alkalmazottak oltása elkerülhetetlen Mint hangsúlyozza az elnök, az egészségügyi dolgozók oltásra való kötelezése nem magyar "találmány", az elmúlt hónapokban több ország is bevezette a kötelező vakcinálást az egészségügyi intézmények alkalmazottaival szemben. Ez érthető, hiszen egy újabb hullám berobbanása esetén a kórházak teljes kapacitására szükség lehet, ezért a különböző kormányok kezdik felismerni, hogy ha elsőre negatív viszhangot is kelt az intézkedés, nem érdemes az egészségügy bedőlését politikai érdekek miatt kockáztatni.
Az oltás felvétele annak is kötelező, aki ebben az ágazatban szeretne elhelyezkedni, neki a foglalkoztatás megkezdése után 15 napja van arra, hogy elkezdje az alapimmunizálást - mondta az osztályvezető. Kiemelte, az egészségügyi dolgozók oltása mind a saját egészségük, mind a betegek védelme érdekében fontos. Jelezte azt is, a harmadik oltás felvétele számukra nem kötelező, de az emlékeztető oltás lehetősége előttük is nyitva áll. Galgóczi Ágnes beszélt arról is, hogy küszöbön áll a negyedik járványhullám, azonban a védőoltásokkal és a higiénés szabályok betartásával elkerülhető egy "erős" járvány. Hozzátette: Magyarországon alacsony esetszámokkal ugyan, de hétről hétre emelkedik a megbetegedések száma, és növekszik a koronavírus örökítőanyagának mennyisége a szennyvizekben is. Vannak Európában olyan országok, ahol robbanásszerű az esetszámok növekedése, és az látszik, hogy a brit (alfa) vírusvariánst kiszorítja a vírus indiai (delta) mutánsa, ami 60 százalékkal fertőzőképesebb - hívta fel a figyelmet.
A járvány negyedik hulláma hazánkban is felszálló ágban van, a kormány és az operatív törzs is figyelemmel kíséri a járványhelyzetet, és amennyiben szükséges további intézkedéseket hoz - ezt reagálta tegnap délután a Koronavírus Sajtóközpont az megkeresésére, hogy tervez-e a kormány szigorítást. A következő kérdéseket küldte el a lap: tervezi-e a kormány a maszkhasználat szigorítását, hogy ne csak a tömegközlekedési eszközökön és a hivatali ügyfélpontokon, hanem az üzletekben és zárt térben - mozi, színház - is kötelező legyen a viselése? Tervezi-e a kormány a rendezvények/tömegrendezvények tiltását bizonyos létszám fölött, és hogy védettségi igazolványhoz - oltottsághoz - köti a szállodák, éttermek látogatását? A Kormányinfón legutóbb a védettségi igazolvány esetleges újbóli kötelező bemutatásával kapcsolatos kérdésre Gulyás Gergely azt mondta: ezek olyan döntések, amiket korábban már meghoztak, "de ha szükséges, újra meg tudunk hozni", "a legfontosabb, hogy mindenki oltassa be magát".
És csak az oltás előírása után kérdezhetnek rá, ki van egyáltalán már beoltva. Aki úgy látja, jogtalanul írták elő számára az oltást, bírósághoz fordulhat vagy azonnal felmondhat.