Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ IszDb - Magyar hangok (magyar nyelven). Internetes Szinkron Adatbázis. (Hozzáférés: 2021. október 17. ) ↑ Gee, Dana: Whistler Film Festival: Fall Back Down a punk rom-com first feature for SB Edwards. Vancouver Sun, 2019. december 2. [2019. december 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 21. ) ↑ a b Wiseman, Andreas: Netflix Boards Coming-Of-Age Slasher Movie With 'Stranger Things' Outfit 21 Laps And James Wan's Atomic Monster. Deadline Hollywood, 2018. március 15. [2018. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. augusztus 15. ) ↑ Baker, Katie: The New Generation of Teen Movies Is Nicer (and on Netflix). Valaki van a házadban online. The Ringer, 2020. augusztus 28. [2020. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. ) ↑ Miska, Brad: Netflix and James Wan Joining Forces for Slasher 'There's Someone Inside Your House'!.
Mint hamar kiderül, ő a gyilkosság egyetlen szemtanúja, így elviszik "kihallgatni". A kis figura csupa olyat mond a nyomozóknak, amit nem akarnak hallani: a gesztenyeember ismét ölni fog, sőt még az is lehet, hogy a gyilkosságok nem ezen az októberi napon kezdődtek el. Soren Sveistrupon nem múlt, 450 oldalon át becsülettel nyomasztja és idegesíti olvasóit. De ha már skandináv krimi, akkor az tényleg legyen skandináv krimi: A gesztenyeemberben a borzongás mellett helye van a társadalmi ejnye-bejnyének is. Az író könyvében a családon belüli erőszak és gyermekbántalmazás témáját veszi elő, amin keresztül pedig a gyermekvédelmi rendszert kritizálja. Valaki van a hazadban videa. A gesztenyeember című sorozat a steaming-szolgáltató egyik októberi nagy dobása volt, az adaptáció hetekig szerepelt a Netflix Top10-es listáján is. A trailert és a pozitív kritikákat elnézve nehéz lehet megállni, hogy valaki ne pörgesse gyorsan végig a hat részt. Pedig megéri. A Netflix sorozata hűen követi Soren Sveistrup könyvét, az adaptáció viszont így csak kevesebbet tud adni.
Összefoglaló Egy nebraskai kisvárosban brutális gyilkosságok sorozata veszi kezdetét. Az áldozatok kivétel nélkül középiskolás diákok. Makani Young nem olyan rég költözött a kisvárosba a nagyanyjához, mert elkövetett valamit, ami miatt nem maradhatott az előző iskolájában, és a szülei is válófélben vannak. Ollie meglehetősen visszahúzódó fiú, nem barátkozik senkivel, és különcsége sokakban gyanút ébreszt. Úgy tűnik, Makani és Ollie egymásra találnak, kapcsolatuk kezd kibontakozni. De ekkor elkezdődnek a gyilkosságok… Makani a barátaival együtt igyekszik rájönni, mi alapján választja ki a gyilkos az áldozatait. Amikor aztán őt is megtámadják, végül sikerül Ollie-val megmenekülnie, és felismerik a tettest is. Ekkor kezdődik meg az őrült hajsza. A félelem mindenhová beférkőzik. Valaki van a házadban · Film · Snitt. Minden egyes karakter egyedi, pedig rengeteg áldozat, gyanúsított és mellékszereplő van a könyvben. Makani karaktere csodálatosan felépített, múltjának története szimpátiát kelt az olvasókban. Néha úgy tűnik, hogy könnyedén elkaphatják a gyilkost, hiszen az többször is hatalmas hibát vét, de pont emiatt lesz a történet akciódús és letehetetlen.
Persze nem lehet előre megmondani, pontosan hogyan változik majd az emberi tevékenység a jövőben, ezért a kibocsátási tendenciákra egyszerre több forgatókönyvet is felállítanak a klímamodellezők: vannak optimistábbak, pesszimistábbak, és átlagosnak tekinthető változatok (lásd az ábrán). A klímakutató központokban ezek figyelembevételével készítenek úgynevezett globális projekciókat a Föld egészére nézve. (Éppen a bizonytalansági tényezők miatt nevezik projekciónak előrejelzés helyett. ) Napjainkra ezek a modellek olyan kidolgozottak lettek, hogy megbízhatóan leírják az éghajlati elemek kölcsönhatásait és változásait, illetve a globális éghajlat változását. Kárpát medence éghajlatát alakító tényezők?. A rövid távú előrejelzésekkel ellentétben ezekkel a modellekkel szemben nem elvárás, hogy minden időpillanatban pontosan meghatározzák az időjárást. Más szóval nem fogják tudni megmondani, milyen idő lesz 2038-ban, de azt igen, hogy mik a tendenciák, és hogy hogyan alakul az időjárás harminc év átlagában: az egyes évek nem azonosíthatók, de az időszakos változások igen.
Folytatódik a felmelegedés a Kárpát-medencében A hazai klímamodelleket az elmúlt évszázad méréseiből megismert adatokat betáplálva tesztelték az OMSZ és az ELTE kutatói; az eredményeket nemrég az MTA székházában tartott Meteorológiai Tudományos Napokon mutatták be. A regionális modellek 25, illetve 10 kilométeres felbontásban készültek, azaz ekkora oldalú négyzetek hálójával fedik le az ország területét. Bár egyes konkrét számadataikban a modellek kisebb-nagyobb eltéréseket mutatnak, abban határozottan megegyeznek, hogy a 21. század Magyarországán egyre tovább emelkedik majd az éves átlaghőmérséklet. A modellek egységesen két időszakot különböztetnek meg. Az első a közeljövő, azaz a 2021-től 2050-ig terjedő szakasz, a második pedig a távolabbi jövő, a 2071 és 2100 közötti időszak. Az eredmények persze korántsem jelentik azt, hogy nem fordulnak majd elő hűvösebb évek vagy évszakok, de a hőmérséklet emelkedése ezekben a harminc éves időszakokban átlagosan határozottan nőni fog - a második időszakban még nagyobb mértékben, mint az elsőben.
Milyen lesz a jövő Magyarországának éghajlata 2100-ig? A legnagyobb hőségek a Balaton környékén lesznek, és nemsokára a június lehet a legesősebb hónap. Már most biztos: sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek világszerte és itthon is - ezt mutatják az ELTE és az OMSZ Magyarország éghajlatváltozását jelző klímamodelljei. Alábbi cikkünket tudósítónk az MTA-ban szervezett Országos Meteorológiai Napok előadásainak hallgatójaként, az ott elhangzott közlemények alapján állította össze. Az OMSZ klímamodellezéssel foglalkozó kutatócsoportja megjegyzéseket fűzött hozzá a cikkhez: Az OMSZ Klímamodellezési Kutatócsoportjának pontosításai » Az éghajlati rendszer összetett működését és jövőbeli viselkedését leghatékonyabban az úgynevezett numerikus modellezéssel lehet tanulmányozni. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál 2003 óta, az ELTE meteorológiai tanszékével együttműködésben pedig 2005-től számolják, milyen lesz Magyarország éghajlata az előttünk álló évszázadban. Bár a klímamodellek fejlesztése a mai napig folyik, és az emberi tényező miatt rengeteg a bizonytalanság, annyit már most is biztosan lehet tudni, hogy általános lesz a melegedés és sűrűbben következnek majd be extrém időjárási jelenségek, például szárazságok és sok csapadékot hozó viharok.