Az 1903-as fizikai Nobel-díj felét Becquerel, a másik felét pedig egymás közt megosztva Marie és Pierre Curie kapta. 1906-ben váratlanul meghalt Pierre, lovaskocsi gázolta el. Marie átvette férje tanszékének vezetését, ő lett az egyetem első női professzora. Hiába volt világhíres, nőként nehezebb volt a tudományos karrier felső lépcsőfokaira eljutnia, a lapok támadták, amikor akadémiai tagságra jelölték. A nemzetközi tudósközösségben viszont egyenrangú volt a többi nagysággal. Az 1911. évi Solvay kongresszuson a már akkor, vagy később Nobel-díjjal elismert urak között Marie volt az egyetlen hölgy, igaz, hamarosan már kétszeres Nobel-díjas. Híres magyar nők – Teleki Blanka – Talita. 1911-ben kémiai Nobel-díjat kapott a polónium felfedezéséért, a rádium fémállapotban való előállításáért, természetének és vegyületeinek vizsgálatáért. 1918-ra készült el Párizsban a Rádium Intézet, amely elismert nemzetközi kutatóhellyé vált. Marie előadókörutakat tartott Európában és az Egyesült Államokban, támogatásokat szerzett a rádiumkészletek növeléséhez.
Beatrix vezette be például, hogy őrséget állított a trónterem elé, így a főnemesek nem mehettek be akármikor a királyhoz. Az udvar féktelen költekezését is az ő számlájára írták. Mivel meddő volt, nem tudta utóddal megajándékozni férjét, de azt sikeresen megfúrta, hogy Mátyás törtvénytelen fia, Corvin János legyen a trónörökös. Úgy akarta rendezni, hogy Mátyás halála után a soron következő örökös, II. Ulászló elvegye őt feleségül, így társuralkodó legyen. Kategória:Magyar teniszezők – Wikipédia. Ez a frigy csúfos bukás lett, amit végül a pápa is érvénytelenített, Beatrix pedig visszament Itáliába. Ám ott sem találhatta meg számításait, a nápolyi udvar spanyol kézre kerülése után, Ischia szigetére kényszerült menekülni. Bár féktelen költekezése közben sokat adományozott is, rossz hírén ez sem segített. Báthory Erzsébet, a vérszomjas Az első, ami erről az asszonyról először eszünkbe jut, a legenda, miszerint szűz lányok vérét vette ahhoz, hogy fiatal maradhasson. Ez a mítosz azonban igencsak gyenge lábakon áll, és valójában koncepciós vád lehetett, amit az asszony birtokainak megszerzése motivált.
Általános vélekedés, hogy a nők hátrányt szenvednek a tudományos, főképp a természettudományos pályákon. Egy beszédes adat: a 186 orvosi Nobel-díjas között mindössze 7 nő található. Kiváló kutatónők vannak, akiket nem ismer a világ, és akiket sokak tapasztalatai szerint még ma is hátrányos megkülönböztetés ér. Összeállításunkban tíz tudós hölgyet mutatunk be az ókortól napjainkig. A matematikatörténet első nőalakja az ókor végén élt Alexandriában. Hüpatia (370-415) kortársaitól eltérően kiváló oktatásban részesült. Apja, Theón Alexandriában a Muszeion, a "múzsák szentélye" nevet viselő tudományos központ vezetője volt. Hüpatia Athénban tanult matematikát, csillagászatot és természettudományokat, majd Alexandriába visszatérve a Muszeionhoz tartozó újplatónista filozófiai iskolában tanított filozófiát és matematikát. 400-ban az iskola igazgatója lett. Híres magyar no prescription. Népszerű tanár volt, messze földről is vonzott hallgatókat. Műveiben egyebek mellett a bolygók mozgásával, számelmélettel, kúpszeletekkel foglalkozott.
Karikó Katalin (Fotó:) Müller Cecília – országos tiszti főorvos Müller Cecília a koronavírus-járvány kezdetétől mindmáig napról napra tájékoztat bennünket a járvány helyzetéről. Napját kora reggel az operatív törzs ülésén kezdi, majd a déli órákban tájékoztatást ad a jelenlegi járványhelyzetről. E mellett persze a védekezés egyik irányítja. Neki is köszönhetjük, például azt, hogy a tavalyi első hullámot Magyarország viszonylag kedvező járványügyi mutatókkal vészelte át, vagy azt, hogy jelenleg hazánkban az egyik legmagasabb a lakosságszám arányában az átoltottság Európában. Híres magyar nők. A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által kiadott Egészségfejlesztés című folyóirat kiadásért felelős szerkesztőbizottságának tagja. 2009 óta a nagyvenyimi Nagyboldogasszony-plébánia világi lelkipásztori munkatársa. Müller Cecília (Fotó: MTI/ár Gergely) Az élvonalban harcoló ápolónőket, tudósokat és orvosokat is köszöntjük! Nőnap alkalmából köszöntjük az összes ápolónőt is, akik a járvány elleni küzdelemben nagy szerepet vállaltak.
Felfedezték az atommaghasadást (a név is tőlük származik), kiszámították a felszabaduló energiát. A felfedezést gyorsan követte az első atomreaktorok és az atomfegyverek megépítése. Az atomenergia felszabadítása hatalmas gazdasági, katonai, politikai jelentőségre tett szert. Hahn 1945-ben megkapta az 1944. évi kémiai Nobel-díjat. Meitner neve sajnos csak arra a listára került fel, amelyen a Nobel-díjra igazán érdemes, de ezzel a díjjal el nem ismert tudósok szerepelnek. Ma a nevét viseli a 109-es rendszámú kémiai elem. Wu asszonynak is járt volna Nobel-díj, de ő sem kapta meg. Wu Chien Shiung (1912-1997) Kínában született, apja iskolaigazgató volt. Wu a Nankingi Egyetemen szerzett diplomát. Nagyon kedvelte a fizikát. Tanulmányait az Egyesült Államokban folytatta, a távozás mellett szólt a zavaros kínai belpolitikai helyzet is. Híres magyar no 2001. A Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-ben doktorált fizikából, itt ismerte meg szintén fizikus férjét. Kísérleti fizikus volt, ezért is keresték meg egy forradalmian új gondolat, egy elméleti felvetés ellenőrzésére.
Új állandó kiállítás nyílt a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában: Budavári Palota E épület, 1014 Budapest, Szent György tér 2. Megtekinthető: 2013. november 29-től naponta 10 és 16 óra között, hétfőn zárva. Kurátorok: dr. Farbaky Péter művészettörténész, a BTM főigazgató-helyettese, dr. Rostás Péter művészettörténész, a BTM Kiscelli Múzeum igazgatója. A világörökség részét képező Budavári Palota fordulatos és látványos történetét mutatja be a BTM Vármúzeumában megnyílt új állandó kiállítás, amely a palota díszlépcsőházának két emeletén hívja időutazásra a látogatókat. Múltba néző: A budai királyi palota alaprajzai. A kiállítás az 1686-tól, a töröktől való visszafoglalástól az 1960-as évekig tartó időszakot mutatja be, felvillantva a palota egykori életének – korábban átfogó kiállításon még nem bemutatott – gazdagságát és fényűzését. A korabeli berendezés megőrzött emlékei, hiteles falburkolat-rekonstrukciók, festmények, építészeti tervek és míves iparművészeti tárgyak idézik fel a kiállításon az elmúlt évszázadokat. Korabeli festményeket láthatunk az épület történetében fontos szerepet játszó uralkodókról.
Bangha Ernő, "A magyar királyi testőrség 1920-1944" c. könyve (Európa Könyvkiadó, Budapest 1990) közli a palota összes szintjének alaprajzát. 1. A palota földszintje, vagyis a dunai terasz, illetve az Oroszlános udvar szintje 2. A krisztinavárosi szárny két alagsori szintje (A számozások magyarázata a fenti képen) 3. Budavari palota alaprajz. A főemelet - vagyis a Szent György téri bejárat, illetve az emeleti dísztermek szintje - alaprajza 4. A II. emelet alaprajza (Az emeletre benyúlik a kétszintes dísztermek és a háromszintes várkápolna felső része) 5. A III. emelet (A palotának csak a dunai homlokzat középső két szakasza, illetve a nyugati - krisztinavárosi - szárny középső része volt háromemeletes. )
A kiállítás sok olyan tárgyat, ábrázolást és ezekhez kapcsolódó történetet tár fel, amit a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Láthatók a palota 1770 körüli állapotát bemutató homlokzatrajzok a bécsi Albertina gyűjteményéből, és egy olyan, magántulajdonú, 1778 körüli alaprajz, amely csak röviddel a kiállítás megnyílta előtt került elő. A palota 1945 utáni történetének egyik legizgalmasabb emléke is látható a tárlaton: a szocreál beépítésű Szent György teret és kupolát ábrázoló, Janáky István irodája által készített négy méter széles temperafestmény. Az épület történetének végigkövetése során a barokk épületmagtól elindulva megismerhetjük a Mária Terézia-korabeli bővítéseket, megtudhatjuk, miért épült az egyik kupola helyén egy különleges csillagvizsgáló torony. Sándor Palota, Budapest | Örökség | Épületek | Kitervezte.hu. Felfedezhetjük, hogyan vált később a palota a nádorok, majd Ferenc József lakhelyévé, végül a II. világháború dúlásai után a kultúra palotájává, több múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár otthonává
Ezt akarjuk? És mindezt méregdrágán, soha meg nem térülően? Mindeközben kevéssé tudott, pedig képek és térképek bizonyítják, miszerint a mai Szent György tér és környéke már a török uralom előtti időktől, hagyományosan lakóterület, tehát a várbéli Polgárváros része volt. A XIII-XIV. században még itt helyezkedett el a kicsiny zsidó negyed a pénzverdével. Az első Palotaépületek megépítése után, tehát a XIV. század elejétől is polgárházak álltak itt, a XIV. és a XV. Budavári Palota | Budapesti látnivalók | Big Bus Tours. században pedig – ahogyan Magyar Károly vagy Nagy Lajos műveiben, de akár a mai Köztársasági Elnöki Hivatal falán is olvashatóan – előkelő nemes urak és főpapok budai házai. Nem is gondolnánk, hogy a Szent György tér közvetlen vonzáskörébe tartozó utolsó polgárházakat a XIX. század végén bontották el. forrás: Nos, ha a Szent György téren, illetve környékén 1490-től a XVIII. század végéig minden ábrázolás alapvetően lakóházas betelepülést mutat, akkor miért is nem ez a példaadó a mai Vár-rekonstrukció számára? Miért ne a Polgárváros részeként, lakóházakkal építsük újjá ezt a területet?
Mária Terézia, József nádor, majd Ferenc József és végül a 20. század politikusai elevenednek meg frappáns idézetek, portrék és díszes használati tárgyak segítségével. A kiállításon a műtárgyak mellett több 3D-s animáció is segíti a palota építési fázisainak megismerését, érintőképernyőkön virtuálisan bejárhatók a palota elpusztult termei, továbbá digitális képkereteken bemutatott korabeli fotók és tervek, illetve múzeumpedagógiai állomások is várják a látogatókat. A kiállítás két egyedülálló falrekonstrukciót is bemutat. Az egyik a Mária Terézia-korabeli, fehér-arany festésű, gazdagon díszített keretben karmazsinvörös selyemdamaszt bevonatú falrészlet, amelynek textilborítása a bécsi Hofburgban őrzött eredeti pontos másolata. A másik a neoreneszánsz Hunyadi-terem faragott tölgyfa falburkolatának apró részletekig hű rekonstrukciója, amelyet Benczúr Gyula Mátyás királyt bemutató monumentális festménye tesz teljessé. A kurátori munka alaposságát dicséri, hogy a krisztinavárosi szárny egykori díszlépcsőházának aranyozott bronzkandelábere alá abból a felső-ausztriai márványból készült az eredeti tervek alapján posztamens, amely az eredeti költségvetési kiírásban is szerepel, így Hauszmann Alajos-korabeli elképzeléseit is hitelesen megismerhetjük.
Ami kulturális és egyéb érték megmaradt, azt a fosztogatók hamar széthordták. A háborút követően csupán állagmegóvó helyreállításon esett át, vagyis az eredeti állapot helyett praktikussági szempontok alapján kerültek helyreállításra vagy átépítésre bizonyos részek, így többek között új tetőszerkezetet kapott a palota, illetve a Duna felé néző oldalról elbontották a teraszt. Az épületben az 1959-es tervek szerint az 1957-ben alapított Legújabbkori Történeti Múzeum kiállításának egy része kapott volna helyet, erre azonban nem került sor, csupán a múzeum raktáraként funkcionált. Később, 1978 és a '80-as évek második fele között többször is az Építészeti Múzeum készült beköltözni, erre azonban sohasem került sor. 1989-ben turisztikai szempontok alapján kívülről tatarozták, hogy a Budavári Siklón érkező turisták ne egy második világháborús nyomokat viselő rommal szembesüljenek, mikor kilépnek a járműből. Felújítására, az 1806-os állapotokat lehető legalaposabban tükröző teljes helyreállítására 2000 ősze és 2002 között került sor a Pallavicini család levéltárában, illetve egyéb helyeken talált leírások, feljegyzések, rajzok alapján.