A helyi lakosok ezeket széthordták, vagy teljesen megsemmisültek, mielőtt a szakemberek kezébe kerültek volna. Viszont objektív bizonyítékként megmaradtak a szonárral készült felvételek, melyeket az amerikai tengerészet készített a tengerek mélyéről. A hangok elemzésekor olyan frekvenciákat lehetett azonosítani, melyek semmiképpen nem származhattak egyik ma ismert élőlénytől sem. Egyes szakemberek szerint kísérletek és vizsgálódások során alkalmazott nagy energiájú rezgések megzavarhatják a bálnák életét, és menekülni igyekeznek a vízből. Talán ezzel magyarázgató, hogy a partok felé menekülnek, miközben felakadnak a sziklákon, vagy kisodródnak a partra - "öngyilkosságot követnek el" (ami az állatvilágban teljességgel szokatlan). A közelmúltban a National Planet TV bemutatott egy dokumentumfilmet, mely a legendákban leírt sellőhöz, illetve szirénhez hasonló testet próbált bemutatni. Retro-mozi: A tengeralattjáró (Das Boot). A lelet látványa világszerte hatalmas érdeklődést váltott ki. Újra fellángoltak a viták a tudósok és a laikusok körében is, hogy léteznek-e szirének… A kedélyek csillapítására, és az olvasók megnyugtatásként álljon itt az a tudományos állásfoglalás, melyet a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administrartion) hivatalosan publikált, miszerint még nem találtak olyan testet, ami egy tengerben élő emberszerű lénytől származhatna… A videót az Animal Planet megrendezett jelenet alapján forgatta egy sellőről, és ezt grönlandon készült valódi dokumentumfilmként adta le.
A mi értékelésünk szerint ez a hír: Részben igaz Szerinted? Olvasd el a cikket és szavazz a lap alján, mit gondolsz erről a hírről, és nézd meg mások véleményét, vagy küldj be információt, képet, véleményt írásban! Vessünk véget a facebook-on terjedő szennyáradatnak, állítsuk meg a kacsa hírek terjedését a közösségi média erejével. Évszázadok óta éppúgy foglalkoztatja az embereket a sellők létezése, mint a tengeri szörnyeké, vagy a farkasembereké. Ezek a mitikus lények nem véletlenül keltenek kíváncsiságot az emberekben, ugyanis senki sem tudta bizonyítani létezésüket. A sellők legendája - Beszámolók, tények és magyarázatok!. Hogyan kerültek akkor be a köztudatba? Miért íródtak róluk könyvek, vagy készültek filmek és mesék? Léteztek-e egyáltalán valaha? Vizsgáljuk meg közelebbről a sellőket övező legendákat. A világ számos pontján vélték látni őket az idők folyamán, s ezáltal majd minden nép folklórjában bekerültek. A régmúlttól egészen napjainkig számos hitelesnek vélt szemtanú számolt be sellőkkel való találkozásairól. De akkor mégis hogy lehet az, hogy hasonlóan a Loch Ness-i szörnyhöz sosem készült róluk egyetlenegy tanulmány sem?
A menekülés öröme mégsem felszabadult: valami megváltozott, a hit örökre elveszett, a kiábrándultság dominál. A hazafelé tartó hajón a legénység pezsgőt vedel és énekel, de a feszültség megmarad. A tengeralattjárót ünneplő tömeg várja a kikötőben. A fedélzeten egy csapat szakállas, mocskos, csavargónak kinéző ember sorakozik fel, élükön kapitányukkal, aki nyúzott arccal, a helyzet abszurditását mélyen átérezve tiszteleg a part felé. Das Boot film – Tengeralattjáró küldetés – Életem morzsái. Aztán jön a vég, az ellenséges bombázás egy perce, amely nemcsak a legénység zömét, de a hajót is elpusztítja. A kapitány, miután hónapokig küzdött azért, hogy a rá bízott embereket és technikát épségben hazavigye, halála előtt még végignézi imádott tengeralattjárója pusztulását. A színészi játék tökéletesen illeszkedik a rendezői koncepcióhoz. A jól megírt karakterek közül természetesen a kapitányé a vezető szerep: Jürgen Prochnow még karrierje kezdetén állt, de színészileg olyan maradandót alkotott, amit sok kritikusa szerint nem is tudott többé megismételni.
Bozdihar Dimitrof professzor is talált már sellő csontvázat - ki tudja, milyen rejtélyek lehetnek az óceán mélyén.
Nyomasztó, realisztikus, az idegek és nem a fegyverek harcát bemutató monumentális alkotás, méltán szerepel kategóriájában a legtöbb top 10-es listában. Wolfgang Petersen az értelmetlenség, hiábavalóság, eredménytelenség és a nihil pillanatait rögzítette az örökkévalóságnak. Erősen klausztrofóbiásoknak nem ajánlott, mindenki másnak alapból kötelező háborús film. * * * A tengeralattjáró – Das Boot Gyártási év: 1981 Gyártó: Bavaria Film Rendezte: Wolfgang Petersen Szereplők: Jürgen Prochnow, Klaus Wennemann, Herbert Grönemeyer, Hubertus Bengsch Forgatókönyv: Wolfgang Petersen (Lothar G. Buchheim regényéből) Zene: Klaus Doldinger Fényképezte: Jost Vacano Vágó: Hannes Nikel Filmpremier: 1981. szeptember 17. (NSZK) Magyarországi bemutató: 1990. június 7. Az Ön böngészője nem jeleníti meg a beágyazott
tartalmat…
Meg is lehet nézni pl. ezen a honlapon: Ha szépíteni akarnánk az esetet, azt mondhatnánk, hogy az Animal Planet ezzel a hamisítással csakis kizárólag látogatottságát szerette volna növelni, ami viszont teljes sikerrel járt. Nem kevesebb, mint 3, 6 millióan nézték meg a filmet rövid idő alatt csak az USA-ban, azóta pedig sokkal többen szerte a világon. Tehát az igazság az, hogy egy nem létező lény hozott rekordot az Animal Planetnek. Érdekes, hogy sokkal több mint kétmillió állatfaj él a bolygónkon, de az Animal Planet egy képzeletbeli lénnyel, a sellővel érte el nézettségi csúcsát. A videó pár nap alatt az egész világot bejárta és megosztotta az embereket, sőt még a tudósokat is. Tehát még ma is születnek sellőkkel kapcsolatos legendák…
A homlokzat lábazati része az időjárásnak és a külső behatásoknak egyaránt leginkább kitett felülete. A szigetelés itt sérülhet meg leghamarább, de ennek ellenére fontos ennek a szakasznak is a hőszigetelése. Új épületeknél gyakran előfordul, hogy a falazat hőszigetelése már eleve magas szintű a lábazathoz képest, így a lábazat hőhídként kezd viselkedni. A hőszigetelésről | Mapei. Felújított régi házaknál is ugyanígy járhatunk, ha csak a homlokzatot szigeteljük, és a külső fal alsó részét szigeteletlenül hagyjuk. Minél nagyobb a különbség a hőszigetelt és a szigeteletlen szakasz hőátbocsátási tényezője között, annál erősebb lesz a hőhíd hatása, annál könnyebben fog a nedvesség lecsapódni a kritikus felületeken, ami aztán penészes falakat, dohosodást, rosszabb esetben betegségeket eredményez. Gyakran előfordul, hogy egy szép terméskő lábazat kedvéért háttérbe szorul a lábazati hőszigetelés, és az épület tulajdonosa ki sem kéri a szigetelési szakember véleményét. A lábazat szigetelendő alsó sávjának magassága épületenként változik.
Nem vitás, ez a leglátványosabb része az épületnek, amellyel az első találkozáskor kontaktust keresünk. Tetszik, nem tetszik! – valahogy így… Az Otti kövek elég segítséget adnak a lábazat, a homlokzat vagy az egész ház felöltöztetésére. A különféle síkburkolatok, mint a Pietra Antik Mészkő, Rakott fal, Valcum, Solva, Gótikus- és Barokk téglaszelet, a Pietra Grund vagy a tihanyi hatású Pietra Echo mind hálás segítőtársak a kisebb-nagyobb felületek burkolásához. Terméskő lábazat utólagos szigetelése? (9408256. kérdés). A falsíkok fordulóját a felsorolt kövekhez illő sarokelemekkel tudjuk lezárni. A sarokelemekre amúgy igen büszkék vagyunk, mert ezek az első látásra nem túl fontos Otti kövek igazán autentikus módon adják vissza a "kőtömbhatást". Vagyis nem a 2-3 cm vastagságú kőszeletek élét látjuk egy falszakasz végén, hanem a sarokelemektől ezek az élek bizony valóságos kőtömbérzetét nyújtják. Kevés gyártó figyel erre a világon! A sarokelemek gyártása nagy gondosságot igényel, csak néhány mesterünk képes a sablon kibontására, illetve kiöntésére.
A jelenlegi rendelet szerint 2020 után már csak "közel nulla" energiaigényű új épületek építhetők. Ha az épület falazata alatt nem megfelelő a szigetelés - ezáltal alulról nedves a falazat – és az ilyen épületre szeretnénk hőszigetelő rendszert, annak milyen következményei lehetnek? A falazat nem tud szellőzni, száradni és idővel a nedvesség fel fog dúsulni, ami esztétikai hibákhoz, a hőszigetelő képesség romláshoz, továbbá anyagkárosodáshoz vezethet! Az évek alatt fog veszíteni a hőszigetelő képességéből az épület? Nem ismert ilyen jelenség. A faház hőszigeteléséhez szükséges párazáró fólia? Ez funkciótól függ, de lakófunkció esetén feltétlen szükséges. Mire kell odafigyelni, hogy ne keletkezzen hőhíd? Hőhíd, relatív hőhíd és geometriai hőhíd mindig van, nem lehet teljesen elkerülni, csupán csökkenteni. Erre alapvetően az építésnél kellene odafigyelni, felújításnál általában csak javítani lehet a helyzeten. Miért ajánlják a grafit adalékos 80-as nyomószilárdságú polisztirolt, mikor energiamegtakarítás szempontjából 10% a különbség az EPS-80-assal szemben, de 20%-kal drágább is?
A szigetelés megvalósításakor a gyakoribb az egyenes rétegrend, amikor a vízszigetelés fölé helyezik el a terhelhető EPS szigetelő lemezeket, majd a technológiai fólia terítése után következik az aljzatbeton elkészítése. Ritkábban alkalmazható az úgynevezett "fordított padló" (a fordított tető analógiájára), de csak meghatározott talajnedvesség viszonyok mellett. Ebben az esetben a nedvességnek tartósan ellenálló hőszigetelést egyenesen a tömörített kavicságyra lehet fektetni, majd arra vékony polietilén fólia terítésével kell megakadályozni azt, hogy a talajpára a szerkezetbe jusson.