Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett. Wilhelm von Humboldt és August Wilhelm Schlegel tipológiája szerint a szintetikus nyelvek egyik típusa. Az agglutináló (szó szerint: "ragasztó", értelem szerint: ragozó) nyelv a szavak jelentését elsősorban a szóalakok megváltoztatásával állítja elő úgy, hogy azokhoz toldalékokat kapcsol. A név a latin agglutino, agglutinare igéből származik. Számunkra legismertebb példája nyelvünk, a magyar nyelv. Az agglutináció [ szerkesztés] Az agglutináció (toldalékolás) a szavak tövéhez, illetve alapalakjához illesztett képzők, jelek és ragok, közös néven toldalékok segítségével történik. Ezek lehetnek a szó végén (suffixum), a szó elején (prefixum), vagy a szó belsejében (infixum) is. Szavak + képzők, jelek, ragok. Egy szó általában sok morfémát (szóelemet) tartalmaz, és a szavak között kevés a rendhagyó: például a japánban csak 3 rendhagyó ige van. Példák [ szerkesztés] A finn taloissani (házaimban) így bontható fel: talo (ház) + i (többesszám jele) + ssa (-ban) + ni (birtokos személyrag).
Egyébiránt már az alapítólevélben is van egybeírt "rea", a "bokor" szó korabeli alakjához toldották: bukurea. A határozói jellegű toldalékból igekötővé válásra egyébként frissebb példáink is vannak. A már csak nyelvjárásokban létező mög – például: "a ház möge tele van gyümölcsfákkal" – szinte teljesen elvesztette eredeti szerepét, és "meg"-ként igekötővé lett. Agglutináló nyelv – Wikipédia. A változást megmagyarázza, hogy a "mögött"-nek van egy időre vonatkozó jelentése is. Ha valami elmúlt, megtörtént, az már a jelen "mögött" van: "már megcsináltam", "már megnéztem", "már megalakult". Az igekötővé lett "meg"-nek nemcsak a múltra vonatkozó, hanem jelen idejű, sőt jövő idejű használata is van: megcsinálom, megnézem, megalakul. Nem teszi vitathatóvá a magyar agglutináló voltát, ha különírtuk, írjuk, hogy "rea" vagy "mögött", "alatt", "mellett"? És hogy esetenként különírjuk az ugyancsak a toldalékokéhoz hasonló szerepű igekötőt is: "én csináltam meg", "te írtad alá", "mi megyünk el"… Nem, semmiképpen sem! Mindkettő határozói elem.
A toldalékmorfémák | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár P&id jelek Okostankönyv A birtokos személyjelek jel mivolta nemcsak a helyzetükkel magyarázható, hanem azzal is, hogy képesek helyettesíteni egy másik szót, tudniillik a birtokost (pl. ház-am = ház + én, azaz -am = én), s így olyan szerepük van, mint a névmásoknak. Az írott nyelv megvan beszéd nélkül. Pl. valaki megtanulhat magyarul úgy is, hogy egy szót se hall csak mondjuk fordításokat olvas. Ha a "nyelv"-et úgy definiálod, hogy csak a beszédre vonatkozzon, akkor nem része. Ha az írásra is, akkor meg része. Hol a gond? Qorilla vita 2009. Ragok Jelek Képzők. február 5., 00:02 (CET) Diakritikus jel van az i-n is.
Ezeket a hangokat elő- vagy kötőhangzók nak nevezzük, és a toldalékhoz tartozónak vesszük, tehát: ház- ak. Az előhangzó nem morféma, hiszen nincsen jelentése, esetenként jelentésmegkülönböztető szerepe lehet csak: havasok főnév: A nagy havasok között jártunk; havasak – melléknév: A háztetők havasak. Megjelenését elsősorban a hangkörnyezet, a fonetikai jólformáltság indokolja: *kulcst ~ kulcsot. : -n, -t, -tt, -vá, -vé, -l o fokozás: -bb o idő-és módjelek o képzők: pl. A képzők közös sajátossága az, hogy megtűrnek maguk mellett másik képzőt, vagyis egy szóalakban több is lehet belőlük: zongorá-z-gat-va (a -z igeképző 'valamilyen hangszeren játszik' jelentésben, a -gat gyakorító képző; valamint a -va határozóiigenév-képző). 2. A jel közbülső helyzetű szóelem, azaz állhatnak előtte képzők, utána pedig a rag található. Jelentésmódosító szerepe van, ami azt jelenti, hogy új szótári egységet nem hoz létre, hanem a szó fogalmi jelentését valamilyen nyelvtani jelentésmozzanattal (idő, mód, többség, birtoklás) egészíti ki.
]. Források [ szerkesztés] Harald Haarmann: Grundzüge der Sprachtypologie. Kohlhammer, Stuttgart u. a. 1976, bes. S. 54-59, ISBN 3-17-002486-8 Alfréd Tóth: Are all agglutinative languages related to one another?. Mikes International, Den Haag 2007, ISBN 978-90-8501-120-0 Bábel örökében David Crystal: A nyelv enciklopédiája Kelemen Béla: Magyar-német szótár. Átdolgozta Thienemann Tivadar. Atheneum, 1942. (a magyar szavak szótári alakjáról) Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Izoláló nyelv (elszigetelő nyelv) Inkorporáló nyelv (bekebelező nyelv) Flektáló nyelv (hajlító)
Bozó Gábor, a Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. vezérigazgatója elmondta: a magyar fejlesztésű kézilőfegyver családnak - a pisztolytól a géppuskáig bezárólag - hat tagja van. Kiemelte: ezek a fegyverek teljesen magyar fegyverek, mindegyikben van olyan fejlesztés, amelynek szabadalmát is bejegyezték. A jövő magyar fegyverei. A vezérigazgató azt mondta: bizakodóan néznek a jövőbe, hogy Benkő Tibor honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség parancsnokának támogatásával hosszú távon folytathatják majd a fejlesztést.
Az altábornagy szerint a prototípusok "több mint ígéretesek". Mint mondta, olyan új innovációt testesítenek meg, amely "a 21. századba repíti" a magyar kézifegyvergyártást. A parancsnok kiemelte, hogy a Magyar Honvédség tapasztalt katonái is részt vesznek a fejlesztésben, hiszen visszajelzéseiket folyamatosan eljuttatják a gyárba, és azok alapján dolgoznak tovább a mérnökök. Ha a katonák tapasztalatai alapján is úgy működnek a fegyverek, ahogy az elvárt, akkor a Magyar Honvédségnek magyar fegyvere lesz - jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz. Bozó Gábor, a Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. Magyar katonának magyar fegyvert! – Megtudtuk, mit tervez a kormány az új fegyvercsaláddal - Portfolio.hu. vezérigazgatója elmondta: a magyar fejlesztésű kézilőfegyver családnak - a pisztoly tól a géppuskáig bezárólag - hat tagja van. Kiemelte: ezek a fegyverek teljesen magyar fegyverek, mindegyikben van olyan fejlesztés, amelynek szabadalmát is bejegyezték. A vezérigazgató azt mondta: bizakodóan néznek a jövőbe, hogy Benkő Tibor honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség parancsnokának támogatásával hosszú távon folytathatják majd a fejlesztést.
Új kézifegyver-családot mutattak be a hétvégén a kecskeméti repülőnapon a Magyar Honvédség vezetői, illetve a fegyveres szervezet modernizációjáért felelős döntéshozók. A hat tagból álló fegyvercsalád teljes egészében magyar fejlesztésű, és a kivitelezés magántőkéből valósult meg, a tartóssági tesztek most kezdődnek meg a honvédség bevonásával. A távlati cél egy olyan fegyvercsalád létrehozása, amely valószínűleg a jelenleg rendszeresítés alatt álló, cseh licenc alapján elkészült Bren 2-es gépkarabélyokkal párhuzamosan szolgál majd a magyar haderőben, de ha sikeresnek bizonyulnak az eszközök, jó eséllyel külföldi piacokat is megcéloznak majd. A Gestamen Zrt. fegyvereinek jövőjéről még tartanak az egyeztetések, a projekthez viszont egy olyan mérnökgárda állt össze, amely fontos szerepet játszhat a hazai fegyverfejlesztés jövőjében. Magyar fejlesztésű fegyverek es. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal és Bozó Gáborral, a Gestamen Kutatás-Fejlesztési Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk az új magyar fegyvercsaládról.
(A borítókép forrása:) fegyver Honvédség Ruszin-Szendi Romulusz haderőfejlesztés kézifegyver Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. fegyver gyártás g9hsp pisztoly
"Világszabadalom szintű fejlesztést tartalmaznak ezek a fegyverek, s ezekkel meg tudjuk teremteni minden körülmények között az ellátási függetlenségünket. Az összes gyártási joggal mi rendelkezzünk" - emelte ki Maróth Gáspár. Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka kiemelte: végre magyar fegyvere lesz a magyar katonának. Az altábornagy szerint a magyar innovációra épülő, a hazai fegyvergyártást a XXI. századba repítő prototípusok már eddig is több, mint ígéretesek. Magyar fejlesztésű fegyverek video. Hozzátette: a fejlesztésben és a tesztelésben részt vesznek a Magyar Honvédség tapasztalt katonái is, így a fejlesztőkhöz eljutott visszajelzések alapján dolgoznak tovább a mérnökök. "Ha a katonák tapasztalatai alapján is úgy működnek a fegyverek, ahogy az elvárt, akkor a Magyar Honvédségnek magyar fegyvere lesz" - jelentette ki Ruszin-Szendi Romulusz. Bozó Gábor, a Gestamen Kutatás Fejlesztés Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a hatféle fegyver (maroklőfegyver, gépkarabély, géppisztoly, mesterlövész fegyver, 40 milliméteres gránátvető és könnyű géppuska) teljesen a magyar mérnökök munkája, s mindegyikben van olyan fejlesztés, amelynek már a szabadalmát is bejegyezték.