– Ez a sajátosság az oka annak, hogy a tejfesték az egyik legeslegjobb anyag a kezeletlen fa festéséhez. A tejfesték a fa szerkezetében köt meg, ezért a színezet összeépül a fa anyagával. A tejfestéket már az ókor óta használja az emberiség… évszázadokon át házilag állították elő az anyagot mészből, túróból, agyagból (ezt az alapot aztán azzal színezték, ami éppen kéznél volt: rozsdával, a festékárustól vásárolt pigmenttel, a helyben bányászható kőzetekkel stb. ). A "modern" tejfesték feltalálója Charles Thibeau, aki először a saját farmján találkozott ezzel az anyaggal. Lazúrfesték natúr fa felületekre. -. Charles szeretett volna felújítani egy öreg pajtaajtót, de sehogysem tudta levakarni róla a régi-régi színezetet… a kíváncsiságtól hajtva kinyomozta, hogy ez az igencsak makacs festékréteg bizony tejfesték. Ez az strapabíróság inspirálta Charles Thibeau-t arra, hogy bútorasztalosként a munkáihoz innentől tejfestéket alkalmazzon… A tejfesték kotyvasztása ugyanakkor igencsak hosszadalmas, munkaigényes (és büdös) folyamat, ezért Charles éveken át dolgozott azon, hogy kifejlesszen egy instant alkalmazható anyagot, ami összetevőiben mégis hű a hagyományokhoz: így született meg 1974-ben a "modern" tejfesték.
Őszi időszakban a páratartalom magasabb, a hőmérséklet alacsonyabb, így alacsonyabb a hőmérséklete azoknak a felületeknek is, amelyek a festésre várnak. Ezért azokban a hónapokban, amikor a hőmérséklet fagypont körül van, nem javasoljuk a festési munkálatokat. Abban az esetben, ha a faelemet sürgősen festeni kell, javasoljuk, hogy napközben végezze a munkát, amikor a levegő kicsit felmelegszik és az alap megszárad. Az alacsony hőmérséklet és a levegő magasabb páratartalma miatt, a száradás időtartama lényegesen nő. A festék második illetve harmadik rétegét csak néhány nap elteltével, illetve csak akkor hordja fel, amikor az alap teljesen megszáradt. A festék száradási fokát dörzspapírral is ellenőrizheti. Ha a csiszolásnál szépen csiszolódik a festett felület (porzik), felviheti a következő réteg festéket. Abban az esetben, ha a csiszolópapír "koszolódik" a csiszolásnál, várjon még a következő réteg fevitelével. A vizes bázisú termékekkel való munkát alacson hőmérsékleten semmiképpen sem javasoljuk, mivel az átfestendő faelemnek és a levegőnek a hőmérséklete a munkavégzés és a száradás ideje alatt el kell érnie legalább a 10 °C–ot, a levegő páratartalma pedig nem haladhatja meg a 80%-ot.
Bővebben Az epés hányásról bővebben itt olvashat Atípusos tünetek A fentieken kívül további nem típusos panaszok is jelentkezhetnek, mint például a felhasi teltségérzés, a puffadás, a zsíros ételek fogyasztása után jelentkező kellemetlen hasi tünetek. Kísérheti akár hasmenés, láz, hidegrázás is. Epeköves görcs esetén érdemes diétázni, fájdalomcsillapítót, görcsoldót bevenni. Bőséges folyadékot inni nem szénsavas víz a legjobb. Bilirubin sókból, leggyakrabban kalcium bilirubinátból épülnek fel. Pigmentkövek leggyakrabban olyan betegnél alakulnak ki, aki májzsugorban, epeúti fertőzésben vagy különböző eredetű vérképzőszervi betegségben szenved. Epekövek az epehólyagban és az epevezetékben Forrás: EgészségKalauz Milyen gyakori az epekőbetegség? A néma epekő Epekő: kik a legveszélyeztetettebbek? Az epekőbetegségnek több rizikófaktora is ismert. Például nőknél év között kétszer gyakoribb, mint a hasonló korú férfiaknál. A túlsúlyos vagy kövér egyének is veszélyeztetettek, mivel magasabb a koleszterin szintjük és nehezebben ürül az epehólyagjuk.
2021. okt 4. 10:55 #óraállítás #téli időszámítás #nyári időszámítás #október fotó: Shutterstock Elsöprő többséget vártunk az egyik oldalon, nagyon nem jött be... Az Európai Parlament az óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött, meghagyva a nyári- illetve téli időszámítás megválasztását a tagállamoknak ( akik a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg) egyelőre nem tudni, hogy Magyarország a közép-európai időzónát (CET, téli) vagy a kelet-európai időzónát (EET, nyári) választja a jövőben. Megkérdeztük olvasóinkat, melyik változat mellett maradnának, illetve folytatnák-e az óraállítgatást tavasszal és ősszel. Nos, a szerkesztőség tagjai szinte biztosak voltak abban, hogy elsöprő többséggel a nyári időszámítás mellett teszitek le a voksotokat. Ehhez képest meglepő lett az eredmény, hiszen 700 szavazatból csak hajszálnyival győzött a nyári időszámítás.
A tájékoztatás szerint a rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében – olvasható a közleményben. Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.
Március 28-án, vasárnap, hajnali 2 órakor 3 órára állítják át az órákat, így megkezdődik a nyári időszámítás; egy órával tovább lesz világos. Vannak olyan szakértők, akik szerint nincs gazdasági haszna az óraátállításnak, sőt felborítja a bioritmust, ami akár közlekedési baleseteket is okozhat, alvási problémák miatt. Mások ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a tavaszi kirándulásra, nyári strandolásra hosszabb idő juthat. Mindenesetre ősszel visszakapjuk az óránkat az alvásra, de sötétebb is lesz. Az Európai Parlament még 2019 márciusában döntött a tavaszi és őszi, egyórás óraátállítás eltörlése mellett. Ez elméletileg ez évtől életbe is lépne, ám a tagállami kormányokat tömörítő uniós testületben, az EU Tanácsában is dűlőre kellene jutni e kérdésben, ami várat magára. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter csaknem egy hónapja úgy vélekedett: van értelme, ha az Európai Unió döntést hoz az ügyben. Hozzáfűzte: senkinek sem érdeke, hogy például Ausztria és Magyarország az eltérő választás miatt különböző időzónába kerüljön.
A tájékoztatás szerint a rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. A Mavir közleményében felidézte azt is, hogy a nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében. Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert. (MTI)