A neurológus feladata a központi és környéki idegrendszer vizsgálata, zavarainak kórismézése és betegségeinek gyógyítása. A Dr. Buda Botondot kérdezte. A központi idegrendszer részei az agy és a gerincvelő. A környéki idegrendszer alatt a testünk legtávolabbi zugaiba is kifutó, mindent behálózó, érző, mozgató és vegetatív működéseket ellátó idegrostokat értjük: valamennyi a neurológus hatáskörébe tartozik. Belvárosi Orvoscenter - mert az egészség a legnagyobb ajándék. Hozzá fordulhatunk többek között fejfájással, gerincpanaszokkal, szédüléssel, zsibbadással, különböző fájdalmakkal, remegéssel és más mozgászavarokkal. Az izmok gyengülése, bénulása, a járás, a beszéd zavarai is erre a szakterületre tartoznak. Nagyon gyakran az alvászavarok, a szellemi hanyatlás, memóriazavar, sőt olykor a depresszió és szorongásos tünetek hátterében is szervi idegrendszeri zavarok állnak. A neurológiai vizsgálat menete és diagnosztikai eszközei "Az első és múlhatatlanul fontos feladat a panaszok pontos tisztázása, a részletes kórelőzmény (anamnézis) felvétele. Ezt követi az úgynevezett fizikális neurológiai alapvizsgálat.
Szükség esetén a vizsgálatot kiegészítjük provokációs tesztekkel (pl. szédülés esetén) illetve memóriatesztet végzünk. Egy alapos neurológiai vizsgálat akár 25-30 percet is igénybe vehet! Telefonszám: +36 (30) 580 2249
A kivizsgálás során az okok felderítése után meghatározza a terápiát. A fejfájás lehet tensiós, amikor a nyak és tarkóizmok merevsége váltja ki a fájdalmakat. A kezelés ilyenkor gyógytorna, lazító gyakorlatok, fizikoterápia. Lehet migrénes, vagy egyéb szervi ok is. Neurológia neurológus Érd - | Ádam Egészségház - Érd. Az Egészségházunkban mi az okok felderítését, menedzselését végezzük, a legmodernebb diagnosztikai háttérrel. Migrén A fej egyik oldalán jelentkezik, erőssége a tompa nyomástól a lüktető fájdalomig terjedhet és 4-72 óra hosszan tarthat. A migrén hátterében az agytörzs túlzott aktivitása lehet, amelyet az agykéregben észlelt extrém izgalom okoz. A stressz és a szervezet túlsavanyodása is negatívan befolyásolja a rohamok súlyosságát, vagy gyakoriságát. A táplálkozás, valamint a normális vastagbélflóra egyensúlyzavara úgyszintén hatással van a migrénre. Sok betegnél, a tiramintartalmú élelmiszerek, például sajt, vagy vörösbor, válthatnak ki migrénrohamot. A kezelésük az Egészségházunkban, szakorvosunk segítségével, bevált keleti orvoslási módszerek kombinációjával is történhet.
A neurológia, azaz az ideggyógyászat az idegrendszer szerkezeti és működési zavarainak vizsgálatával és kezelésével foglalkozó orvosi szakág. A neurológus (ideggyógyász) szakorvos feladata az idegrendszeri eredetű panaszok kivizsgálása és kezelése. Milyen tünetekkel forduljunk neurológushoz?
A gyógyszeres terápia után, életmódtanácsokat is előírhat.
A képek szerzői jogi védelem alatt állnak, felhasználásuk törvénysértő. Az endokrin rendszer felépítése A belső elválasztású endokrin mirigyek nek kivezető csövük nincs, így váladékuk a mirigy hajszálereibe, közvetlenül a vérbe kerül. A belső elválasztású mirigyek által termelt anyagokat hormonoknak nevezzük. Belső elválasztású mirigy az agyalapi mirigy (hipofízis), a gége alatt elhelyezkedő pajzsmirig y a mellékpajzsmirigyek kel, a vesék csúcsán ülő mellékvesék, a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei, nőknél a petefészek, férfiaknál pedig a here. Belső elválasztású mirigy a tobozmirig y, és a szegycsont belső felszínén elhelyezkedő csecsemőmirigy is. A pajzsmirigy hormonja az anyagcserét befolyásolja, a mellékpajzsmirigy-hormon a csontfelépítésben játszik szerepet. A mellékvese hormonjai a szervezet só-és víz háztartását, a cukoranyagcserét szabályozzák. A Langerhans-szigetek által termelt inzulin csökkenti a vércukorszintet. A petefészek és a here nemi hormonokat termel. A belső elválasztású mirigyek hormontermelését a hipofízis szabályozza.
láb-reflexológia reflexzóna-masszázs A belső elválasztású mirigyek zónái a testben elfoglalt helyzetüknek megfelelően az egész lábon eloszlanak. A hipofízis (agyalapi mirigy) zónája máig is sokrétű, mint Inghamnél 1938-ban. Zóna a nagylábujj begyén belül azon a helyen található, ahol a bőr koncentrikus barázdáinak vagy íveinek középpontja van. A barázdák az ujjlenyomatok papilláinak megfelelői. Mivel a papillák zónája az ember testsúlya miatt gyakran messze oldalra tolódik, ez a hely nagyjából az agy külső alsó peremének felelne meg, nem pedig a hipofízis anatómiai helyzetének. Gyakorlatilag közvetetten és semlegesen a nagylábujj begyének minden pontjáról elérjük az agy összes zónáját, tehát a hipofízist is, így annak papillákon történő kezelése nem "helytelen", hanem pontatlan. Nyirokszervek zónái Ma azonban pontosabban lokalizálható a zóna. "Új" elhelyezése érthetővé válik, ha FitzGerald 10 zónás beosztásának munkamodelljét és a formahasonlóságot vesszük alapul: A test hosszanti zónája, amelyben a hipofízis található, a két egymás mellé állított nagylábujjbegy középső oldalának fele mentén húzódik.
csoportjai: helyi hormon: közvetlenül a termelődési helyen fejti ki hatását (pl. : gasztrin) általános hormon: vér útján távoli szervek működését szabályozza hatására: fokozódik vagy csökken a szabályozása alatt álló szerv működése hormonelválasztás mennyisége alapján: normofunkció (normál), hypofunkció (csökkent), hyperfunkció (fokozott) termelődés BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK TOBOZMIRIGY borsó nagyságú, fenyőtobozhoz hasonló alakú, 1 cm hosszú, néhány mm széles elhelyezkedése: III. agykamra mögött, a közép- és a köztiagy határán állománya: a serdülőkor (pubertás) előtt elsorvad, visszafejlődik szerepe: a pubertás korai kialakulásának megakadályozza - korai nemi érés következik be: ha a mirigy már gyermekkorban elsorvad napi életritmust szabályozása immunrendszer működésére hat AGYALAPI MIRIGY (HIPOFÍZIS) belső elválasztású rendszer központja kisebb cseresznye nagyságú szerv elhelyezkedése: a koponyában, az agyvelő alsó felszínén, az ékcsont tetején (ún.
egészség hormonrendszer női problémák Az endokrin rendszerben belső elválasztása mirigyek hormonokat, vagyis testünk számos funkcióját szabályozó kémiai anyagokat termelnek. Mirigyek testünk sok pontján találhatók. Két fő típusuk van: a belső elválasztásit (endokrin) mirigyek, amelyek a vérbe ürítik váladékukat, és a külső elválasztású (exokrin) mirigyek, amelyek váladéka kis kivezető csövön át ürül. A legfőbb belső elválasztásit mirigyek a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvesevelő és az ivarmirigyek (nőkben a petefészek, férfiakban a here). A szervezet a hormonok segítségével reagál a stresszre; emellett a hormonok szabályozzák azokat a folyamatokat, amelyek során a szervezet a tápanyagokat energiává alakítja. Feladatuk még a különböző szervek működését fenntartó üzenetek szállítása, s központi szerepet játszanak a növekedésben, a fejlődésben és a szaporodásban. A legfőbb külső elválasztású mirigyek a verejtékmirigyek, melyek váladéka segít a bőr lehűtésében; a faggyúmirigyek, amelyek a bőrt, a szőr- és hajszálakat bevonó faggyút termelik; valamint a bélben lévő emésztőnedveket termelő hasnyálmirigy.
Hormonális és idegi szabályozás A szervezetben a létfenntartó szervek biztosítják testünk sejtjeinek működését: a tápanyag- és oxigénellátást, a szén-dioxid és a káros bomlástermékek eltávolítását. Az anyagok szállítása a keringési rendszer feladata. Szerveink nem egymástól függetlenül, hanem szervezetünk állapotának, a szükségleteknek megfelelően működnek. Gondoljunk csak arra, hogyan változik légzésünk és szívverésünk, ha gyorsan futunk vagy nehéz fizikai munkát végzünk. Légvételeink szaporábbá válnak, pulzusunk gyorsabban ver, és ez a két változás mindig együtt következik be! Vagyis szerveink összehangoltan, szabályozottan működnek. Az összhang megteremtése két szabályozó rendszer: az idegrendszer és a hormonális rendszer feladata. A hormonális rendszerben a sejtek működését kémiai hírvivők, hormonok szabályozzák. A hormonmolekulák a vér útján jutnak el a szervezet minden sejtjéhez. Az idegrendszer nyúlványos idegsejtjei az egész szervezetet behálózzák, és elektromos jelek, ingerület formájában továbbítják az információt a sejtek között.