Télen a búboskemence a levegõ mellett a hangulatot is felforrósítja. Nyáron a kertben a hömpölygõ Dunát szemlélheti a… Egészen pontosan Komárom-Koppánymonostoron az erdőben találunk rá a vadételekre specializálódott vendéglőre. A fából készült vadászház ideális helyszíne a vadlakomáknak. "Vadkacsa leves, majd Péter vadász őzraguja" következhet a sorban.
Ahogyan írtuk azt nemrég: "Barna Ádám ajtaján egy remek lehetőség kopogtatott, és nem is egy ismeretlentől. Varga Sándort jó ideje ismerte már, a programozó-matematikus mindene a gasztrónomia és az utazás, nem mellesleg jó ideje nagy kedvelője volt Ádám konyhájának is. További kapocs, hogy mindketten Békés megyeiek, így a barátságból munkakapcsolat, sőt közös vállalkozás fejlődött, pályája során először ugyanis nem "csak" séf, hanem társtulajdonos is Barna Ádám. Esztergom legjobb étterem online. " Málnás, rózsavizes pavlova / Fotó: Bistro42 Közönségkedvenc ételek: steakek, langyos töltött káposzta, lecsó tojással és csabai kolbásszal, túrós palacsinta Bistro42 Cím: Esztergom, Széchenyi tér 23. Nyitvatartás: H-K 8:00-11:00, Sz-Cs 8:00-15:00 és 18:00-22:00, P-Szo 8:00-15:00 és 18:00-23:00, V 8:00-15:00 és 18:00-22:00 Az étterem weboldala, Facebook-oldala, Instagramja
Spejz Hűségprogram Főzőtanfolyam, receptek, ötletek Részletek Mindig finom pizzák Kiszállítás Házhoz visszük a legjobb ételeket! Folyamatos újdonságok Különlegességek, és specialitások Részletek
Még ősibb, kelta megfelelője az Eostre volt. Eostre istennő tiszteletére és a tavasz köszöntésére a kelták a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották Ostara nevű ünnepnapjukat. Ismert tény, hogy a kereszténység terjedése során nagyon sok korábbi pogány ünnepet és hozzájuk kapcsolódó szokást vett át. Így történt ez a húsvéttal is. Praktikusnak látszott a húsvétot a tavasz istennőjének ünnepével egy időpontra tenni (pláne, ha a zsidó pészah is közel azonos időpontra esett). Noha húsvétkor a kereszténység Jézus halálára emlékezik, a tojást és nyulat, mint termékenységi szimbólumokat átemelték a korábbi pogány ünnepből. És hogy hogy került eredetileg a nyúl és a tojás Eostra istennővel kapcsolatba? Nos erre több magyarázat is létezik. A vallási eredettől, a húsvéti ételeken át, egészen a mentes húsvéti tortáig. Az egyik változat szerint Eostra egyszer egy sebesült galambot talált a mezőn, amit úgy tudott megmenteni, hogy nyúllá változtatta. Ám az megőrizte tojóképességét, és tojásait az istenségnek ajándékozta, és innentől kisérője lett. Egyes verziókban a nyúllá változtatás büntetésként jelenik meg, míg másokban maga Eostra is egy nyúlfejű istennőként van ábrázolva.
– villőzés: a banya elpusztítása után villőnek nevezett feldíszített ágakkal járták a lányok a falut, hogy az eltüntetett rossz helyébe megérkezzen a jó, tavasz, termékenység, bőség. – kakaslövés: táblára rajzolt életnagyságú kakas ábrájára nyíllal lőnek. A győztes az esti lakomán a fő helyen ül és kapja a kakas combját, máját és szívét. – jézuskeresés: meg kellett találni az elrejtett Krisztus szobrot A kapcsolódó pünkösd ünnepkörről itt olvashatnak bővebben. (Ez a mű a CC-BY 4. 0 nemzetközi licencnek megfelelően, permalinkes – adott cikkre mutató – forrásmegjelöléssel továbbközlésre felhasználható. )
Valószínűleg senkinek sem okozunk meglepetést: a nyúl és a tojás jelképe a kereszténység előtti időkből gyökerezik. Kevés olyan keresztény kultúrkörben mozgó ember van, akinek a húsvétról ne jutna eszébe a nyúl és a tojás. Bár a húsvét a kereszténység ünnepe, mind időpontja, mind szimbólumrendszere pogány eredetű. Napjainkban is világszerte több vallásban tartanak ünnepet a tavaszi napéjegyenlőség környékén, és ez a távoli múltban sem volt másként. Ezen periódus a természet ébredése és a megnyúló napok miatt az emberek számára az újjászületés és a fény ünnepeinek időszakát jelenti. A kereszténység terjedését megelőzően Európában is éltek efféle pogány ünnepek, melyek utóbb, az új vallás térnyerésével sem tűntek el nyom nélkül. Mivel Jézus feltámadásának története egybeesett a pogány újjászületéssel kapcsolatos szokásokkal, a korábbi vallási elemek beépültek a keresztény ünnepbe. Az angol Easter és a német Ostern szavak is pogány eredetűek, és az ősi kelta napéjegyenlőségi ünnepre, az Ostarára (Eostréra) utalnak.