Büntetésük az lett, hogy mikor újra tengerre szálltak, hatalmas viharba kerültek és csak Odüsszeusz maradt életben. Kilenc napon keresztül hánykolódott egy fába kapaszkodva, amikor Kalüpszó szigetére megérkezett. Miután mindezt elmesélte a phaiákoknak, hajóra száll és elindul hazafelé. Agamemnón intését megfogatta Odüsszeusz és Pallasz Athéné segítségével koldusként érkezik meg Ithakához. Az időzítés tökéletes, ugyanis Télemakhosz is ekkor tér vissza Spártából és Püloszból. Nem támadhatnak nyíltan a 108 kérőre, mert semmi esélyük nem lenne ellenük, ezért cselhez Odüsszeusz kieszel egy tervet. Homérosz odüsszeia olvasónapló egri csillagok. Amíg azonban nem érkezik el az idő, a legdurvább megalázást és sértések hadát is tűrnie kell. Mindezek ellenére sikerül legyőzni indulatait és ezáltal önmagát is. A kérők már elvesztették türelmüket és meg akarják gyilkolni Télemakhoszt. Pénelopé javaslatára rendeznek egy íjversenyt és ő a győztesnek ígéri kezét. Az események kegyetlen gyilkolással végződnek. A tizenkét áruló szolgát Télemakhosz akasztja fel és kivégzik az őket segítő kecskepásztort is.
Sokan halottnak hiszik és ellepik a várost a léhűtő, hozomány és hatalomvadász kérők, akik felélik Odüsszeusz vagyonát. Penelopé, a király felesége nagyon nehéz helyzetben van, hiszen nem akarja elismerni férje halálát, de a kérők egyre sürgetőbb választ várnak tőle. Télemakhosz, Odüsszeusz fia közben férfivá érik és elhagyja szülőföldjét, hogy megkeresse apját. Pallasz Athéné van ebben segítségére, először Mentész, majd Mentór - Odüsszeusz régi barátai - alakjában buzdítja cselekvésre Télemakhoszt. Először Püloszba megy Nesztórhoz, a város öreg és bölcs királyát keresi fel, majd Spártába utazik Meneláoszhoz, hátha tud valamit apjáról. Odüsszeusz közben fogságba esett Kalüpszó nimfa szigetén és sok társát elveszítette. Homérosz odüsszeia olvasónapló lustáknak. Már hét éve raboskodott a szerelmes szigeten, amikor Hermész, az istenek hírnöke elindul az Olümposzról, hogy szabadulásának hírét elvigye hozzá. Az istenek mind megbocsájtottak neki, egyedül Posszeidón neheztelt rá, amiért megölte fiát, a küklopszot. A sokévnyi távollét, a gyönyörű sziget és Kalüpszó szépsége kicsit elfelejtette Odüsszeusszal feleségét és hazáját, de feltámad benne a honvágy és haza akar menni.
Tróját végül tehát a leleményesség foglalta el, és nem a nyers erő. Ez egyben egy új kor küszöbét is jelentette: a hősi eszményképek helyett a lassan fejlődő árutermelés, a kereskedelmi vállalkozások, a piachoz való alkalmazkodás stb. egyéni kezdeményezést, szellemi mozgékonyságot is igényelt. Az eposz történetének idején természetesen ez a folyamat még igencsak a kezdetén tartott, de az Odüsszeia eszményei e kor felé mutatnak. Ugyancsak az újra meginduló hajós vállalkozások, a felfedezések öröme és a "messziről jött ember" ellenőrizhetetlen meséje áll az Odüsszeia földrajzi világképe, illetve Odüsszeusz térképen semmi esetre sem nyomon követhető bolyongása mögött. Homérosz - Odüsszeia - Olvasónapló - Oldal 9 a 24-ből - Olvasónaplopó. Mindezek a jellemzők arra is mutatnak, hogy Homérosz az Iliasztól eltérő közönségnek szánhatta művét. Míg az Iliasz tendenciózusan a múltbeli események felé fordult, az Odüsszeia ideálja a korabeli görög valóságban gyökerezett. Az Odüsszeia célközönsége kevésbé lehetett arisztokratikus, mint az Iliaszé, így érthető, hogy a műben itt-ott a korabeli arisztokrácia kritikája is teret nyer, erre az egyik legszebb példa a kérők viselkedésének leírása.
Cselekmény [ szerkesztés] Az istenek gyülekezetében elhangzott első retrospektív elbeszélésből tudjuk meg, hogy Trója elfoglalása után tíz évvel Odüsszeusz még mindig nem tért haza Ithaka szigetére, ahol pedig házát idegenek dúlják, s feleségét, Pénelopét feleségül kérik abban a hiszemben, hogy Odüsszeusz már rég halott. Fia, Télemakhosz apja keresése közben további retrospektív elbeszélésekből hall a háború eseményeiről. Homérosz odusszeia olvasónapló . A sok kalandon átment főhős ezalatt Kalüpszó nimfánál él egy eldugott szigeten, Ógügién, egész addig, amíg a nimfa az istenek parancsára útnak nem bocsátja. Odüsszeusz már közel van hazájához, amikor Poszeidón isten haragjából hatalmas vihart zúdít rá, s ez elsodorja a phaiakok mesés szigetére. A phaiakok szigetén Athéné istennő sugallatára először Alkinoosz király leánya, a "hókarú" Nauszikaa veszi oltalmába, majd maga a király.
Vannak lépcsőzetesek, de sík oldalúak is, jellegük mégis igen hasonló. Azt, miért épp a gúla volt az ősi civilizációk által választott forma, sokan próbálták és próbálják megmagyarázni. Egyiptom, Teotihuacan és Kína piramisai Funkciójuk a mai napig nem egyértelmű, de megvizsgálva a világszerte fellelhető piramisokat, több közösnek vélt cél felmerült az archeológusokban. Mint az be is bizonyosodott, a piramisok egyfelől uralkodói temetkezési helyek voltak, de az építők isteneik tiszteletére is emelhették őket. Elrugaszkodottabb elképzelés, hogy az építmények energiagyűjtő központok lehettek, de a csillagászati vonatkozás is szóba jött a piramisok elhelyezkedésére alapozva. A gízai piramisokról és Teotihuacan piramisairól is megállapították, hogy az Orion csillagkép földi leképezéseiként helyezkednek el egymás mellett. E csillagkép több ősi civilizáció számára is, így az említettek mellett az aztékban és a kínaiban is fontos szerepet játszott, ahol ugyancsak épültek piramisok. Miért Piramisok és Egyiptomi Múmiák?. A cikk az ajánló után folytatódik De vajon, hogyan emelhetnek Egyiptom és Teotihuacan lelkes piramisépítői is egyazon csillagkép alapján piramisokat?
1990 után számos expedíció történt Kínában, hogy felfedezzék a Nagy Fehér Piramist, de nem találtak jeleket ennek a titokzatos szerkezetnek. Kínában nincsenek piramisok, csak az ókori kínai uralkodók tiszteletére emelt temetési emlékek. Becslések szerint a Fehér Piramis régisége valahol Kr. e. 1500-500 között lehet, amikor több krónika az égről érkező sárkányokról mesél. Ezeket a sárkányokat valószínűleg egy félelmetesebb technológiai megoldás képezi... Sok piramist eltakart a kíváncsi tekintetek elől egy fű- és cserjeréteg, amely "dombok" benyomását keltette. Nassim Haramein úgy véli, hogy a kínai kormány nem akarja, hogy a nyugatiak megismerjék ezeket az építkezéseket, mert a piramisok legendáiban kék szemmel szőke istenekről van szó, akik ezeket építették. Nehéz lenne elhinni, hogy a kínai ősök európaiaknak néztek ki, ezért el kellene fogadniuk azt az elképzelést is, hogy az ősi felfedezések közül sok nem hozzájuk tartozik, hanem az égektől kapott istenektől származik. A DNS-vizsgálatok kimutatták, hogy egy férfi, egy gyermek és három nő múmiái a kaledón törzshöz tartoznak, amely Skócia középső részén honos.
Az egyiptomi piramisokat a fáraó múmiájának és kincseinek védelmére építették, hogy feltámadjon. Actions Gilinger Kristóf on Miért építették a piramisokat? attached to changed description of renamed (from Jhhh) Jhhh (from Miért épitették a piramisokat? ) added Miért épitették a piramisokat? Piramisok Board Egyiptom csoportmunka Miért építették a piramisokat?