A tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő legtöbb kérdésben, és a szavazások során minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog. Az olyan esetekben, amikor 2 tulajdonos van, érdekellentétek felmerülésekor nem lehet szavazással többségi véleményt meghatározni, így ilyenkor a tulajdonosoknak meg kell próbálniuk valamilyen módon megegyezni. Tévhit, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanokat a tulajdonosok csak tulajdoni hányaduknak megfelelő mértékben használhatják – ha csak hivatalosan másképpen nem rendelkeztek a felek – minden tulajdonos azonos mértékben veheti igénybe az ingatlant és annak helyiségeit. Bizonyos döntések meghozatalában a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges. Ilyenek például: a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások, az egész ingatlan megterhelése, az egész ingatlanra kiterjedő kötelezettségvállalás, osztatlan közös tulajdonban lévő telken történő építkezés, az egész ingatlan bérbeadása, vagy az egész ingatlan feletti tulajdonjog átruházás.
A teljes ingatlan értékesítéséhez például minden tulajdonos beleegyezése szükséges, ha bármelyik birtokos igényt formál az elővásárlási jogára, övé az elsőbbség, így a vevő hoppon maradhat akár az ajánlattétel után is. Fontos szem előtt tartani, hogy a használati megosztással meghirdetett ikerházak, lakások esetében is elővásárlási joga van a tulajdonostársnak vagy -társaknak, így a lemondó nyilatkozatot a szerződés megkötése előtt ilyenkor is érdemes bekérni. Ha nincs megfelelően előkészítve egy adásvétel, megtörténhet, hogy a reménybeli vásárló csupán az adás-vétel előrehaladott szakaszában, a tulajdoni lap láttán döbben rá, hogy a kiszemelt ingatlan tulajdonjoga megoszlik, ilyenkor szintén hosszas procedúra adódhat abból, ha a tulajdonostársaknak nem egyeznek meg a szándékai. Erre a 3 dologra mindig érdemes odafigyelni a gördülékeny és jogtiszta adás-vételhez A földhivatal ingatlan nyilvántartásából lekérhető tulajdoni lap minden esetben pontos információkat tartalmaz egy adott ingatlan tulajdoni viszonyairól, így, ha időben megtekintjük azt, tájékozódhatunk egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosi köréről, és az érintett személyek pontos szándékairól.
Sokan azonban nem tulajdonítanak jelentőséget annak, hogy a "telek" valójában egy építési telek része. Ha az adásvételt koordináló iroda komplex szolgáltatásként nemcsak az értékesítésben, hanem az építési tervek elkészítésében, és a kivitelezésben is közreműködik, előfordul, hogy a tulajdonos csak később döbben rá, valójában társtulajdonos. Élettársak, házastársak Az élettársak vagyoni helyzetére vonatkozó szabályok tekintetében a Polgári Törvénykönyv szűkszavú. Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít. A házastársak vagyoni helyzetére vonatkozó szabályokat az 1952. évi IV. törvényben ( a házasságról, a családról és a gyámságról) találjuk. Az alapelv, hogy a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.
Közös tulajdon létrejöhet a tulajdonosok megállapodása alapján, vagy anélkül, esetleg akaratuk ellenére. Cikksorozatunk második részében néhány jellemző esetet tekintünk át, példálózó jelleggel, a teljesség igénye nélkül. Közös vétel Előfordul, hogy többen úgy döntenek, közösen vásárolnak ingatlant. Ebben az esetben az adás-vételt igazoló okiratban döntenek a tulajdoni hányadokról. De nincs mindenki tisztában a közös vétel valódi természetével. Így történhet meg, hogy valaki "véletlenül" lesz társtulajdonosa egy ingatlannak. Ilyen eset például, amikor kiparcelláznak egy területet, azon építési telkeket alakítanak ki, és az eladó úgy próbálja az ingatlanok árát csökkenteni, hogy a lehető legkisebb területű telkeket alakítja ki. Van, hogy párszáz négyzetméteres területeket hirdetnek 2, 5−3 millió forintért. Az érdeklődő figyelmét természetesen az olcsó vételár ragadja meg, és figyelmen kívül hagyja az osztatlan közös tulajdon kifejezést. Ha a vevők vennék a fáradságot, és érdeklődnének az építési szabályok felől, rájönnének, hogy ilyen kis területen önálló építési telek nem alakítható ki, és ezzel sok későbbi meglepetéstől kímélnék meg magukat.
Más tulajdonostársak kizárólagos használati joga A társasházi alapító okirat, illetve az szmsz tanulmányozása az esetleges kizárólagos használati jogok ellenőrzése szempontjából fordított előjellel is indokolt. Nyilvánvalóan jelentőséggel bírhat ugyanis az is, ha bármelyik másik albetét tulajdonosa rendelkezik valameny közös tulajdonú ingatlanrészen kizárólagos használati joggal. Komoly gyakorlati jelentősége lehet, ha a társasház egyébként közös tulajdonú kertje valamelyik földszinti lakás kizárólagos használatában van. Ugyanilyen speciális szabályozás lehet a társasház padlásterével vagy pincéjével kapcsolatban. Kizárólagos használati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése Fontos rögzíteni, hogy a kizárólagos használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztethető be. Ennek megfelelően a másokat megillető kizárólagos használati jogról sem fogunk tudni tájékozódni az ingatlan tulajdoni lapjáról. Ennek ellenére is a mai napig találkozni olyan tulajdoni lappal, ami a teremgarázs tulajdoni hányadok feltüntetése mellett tartalmazza, hogy a tulajdonostárs tulajdoni hányadához melyik számú beálló vagy tároló tartozik.
Figyelem: akár együttesen, akár külön-külön szereztek! A törvény rendelkezései szerint a házastárs különvagyonához tartozik: a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy, a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy, a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy. Fenti szabálytól a házastársak akár még a házasságkötés előtt eltérhetnek és egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a házassági életközösség tartamára – szerződéssel rendezhetik. A szerződésben a törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetve a különvagyonba. A szerződést közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A törvény a házastársak lakáshasználatára vonatkozóan további rendelkezéseket tartalmaz. Mivel jelen cikk célja a tulajdonviszonyok áttekintése, a használatra vonatkozó szabályok ismertetésétől most eltekintünk.
A társasházi lakás vásárlása tárgyában írt cikkünk folytatásaként az Ingatlan adásvételi szerződés kisokos 10. rész ében elengedhetetlen, hogy szót ejtsünk a kizárólagos használati jog, mint elvont jogi kategória húsbavágóan gyakorlati oldaláról. Társasházi külön tulajdon és közös tulajdon Ahhoz, hogy a kizárólagos használati jogról érdemben beszélgetni tudjunk tisztázandó a társasház, mint jogi konstrukció létjogosultságának alapját képező külön tulajdon és közös tulajdon distinkciójának alapelve. Külön tulajdon a társasháznak minden olyan része, ami a tulajdonostársak nevén, külön tulajdoni lapon van nyilvántartva. Ilyenek elsősorban a lakások, irodák, üzlethelyiségek, de külön tulajdonban lehetnek garázsok, tárolók is. A társasház minden része, ami nincs külön tulajdonban a tulajdonostársak közös tulajdonában marad. Ilyen lehet például a kert, a lépcsőház, a tető vagy a padlástér. Ezeket az ingatlanrészeket a tulajdonostársak közösen jogosultak használni, illetve közösen kötelesek fenntartani.
14817: 2007-06-04 07:05:41 Ha három csatlakozója van, akkor mégsem igaz, amit az előbbiben írtam. Látni kellene azt a kapcsolót, mert így csak találgatok. Feltételezem, hogy nem mindegy a bekötéskor, hogy melyik oldal a bemenő, és melyik a kimenő oldal. A kimenő, tehát a kapcsolt oldalról kapja a LED a pizitívot, és gondolom a harmadik pontra egy állandó negatívot kell kötni. De mint mondtam, ez csak elképzelés, hisz nem látam a kapcsolót. 14811: 2007-06-03 17:09:12 Nem toom mire ez a nagy LED mizéria. Az izzó látszik jól, a LED meg vagy igen, vagy nem. Az izzó kiég, fogom kidobom, oszt teszek be másikat. Sőt, bemegyek az első vegyeskereskedésbe, és mondom a kézicsókolomnak, hogy kérek egy 12V 21W-os izzót. Namost a LED-es kütyüknél már nem biztos, hogy így van. Az útszéli km. kövekbe még egyenlőre nincsen beépítve konnektor, ahova a forrsztópákát be lehetne dugni. Így aztán az útszéli javítás kizárva. Irányjelző – Jász motor. Ha megpusztul az irányjelző relé, szintén autósbolt, és veszek egy autóba valót. (most is az van benne) Tehát én csak értetlenül állok a jelenség elött, hogy terjedőben van ez a LEDláz.
Nekem szerencsém volt, tovább tartott kibányászni a műszerfal alól a relét, mint szétkapni. Előttem az egyszerű rendszer, kapcsolómágnes, néhány ellenállás, kondi és egy IC. Éljen az internet! - azonnal találok egy adatlapot az IC-ről, még a belső felépítését is tanulmányozhatom. Mindig lelkes barkácsoló voltam minimális tudással, de ez nagyon egyszerűen és logikusan megérthető: a villogás üteme a kondin és az egyik ellenálláson múlik. Az interneten találtam műszaki leírást a gyári villogtató IC-ről Ezzel vezettem ki az irányjelző relét a műszerfal alól A műszerfal alatt nagyon szar helyen van az indexrelé foglalata, ezért először készítettem egy célszerszámot, vagyis egy toldást, amivel kivezethetem ez utastérbe a csatlakozót, hogy kísérletezni tudjak. Na ez tovább tartott, mint a relé átgányolása. Aztán először a kondit cseréltem ki. A 10 mikrofarádos helyett egy 33-ast forrasztottam be. És kész is, tökéletesen működik. LED-es izzóval úgy villog, ahogy régen. 3 Lábú Index Relé Bekötése, Index Relé - Elektromos Alkatrészek - Elektromos - Alkatrész. Illetve talán az első felvillanás ideje egy nagyon picit hosszabb.
Igen, már minden világos. Annak idején azért elég egyszerűen megoldották a dolgokat. Például a mechanikus feszültségszabályzóval, a megszakítós gyújtással, nyilván, mert nem volt más. Persze az egyszerű mechanikus megoldások tele vannak hibalehetőséggel, gondolom ezért nem használják már Pl. régebbi Trabantban 2*21 watt a normál terhelés. Egyszerre egy irányba való kanyarodásjelzésre tervezték Előny, ha nincs meg a 2*21 wattnyi terhelés ( egyik izzó kiég), akkor nagyon szaporán villogtat: azonnal jelzi a vezetőnek a hibát. Van esetleg értelme kiváltani elektronikussal? Ilyen mechanikus dolog van a motoromban is. Vagy teljesen megfelelő egy kismotorhoz? Akkor nem is bántom. Jó ez így. Köszi a válaszokat! A traktorunkon rossz az irányjelző. Gondoltam megcsinálom de elakadtam. Nem tudom hogy kell bekötni. Henger alakú az indexrelé, 4 vezeték megy rá. A kapcsolóra is úgyszintén 4 vezeték. MTZ 3 lábas 12V index relét hogy kell bekötni?. Apám szerint leesett valahonnan egy vezeték és azóta nem működik. Nem tudna valaki egy rajzot adni a bekötéséről?
Robogó szerelés és javítás tippek Egyes motor gyártók (Gilera, Piaggio, Aprilia, Derbi, Motohispania) az irányjelző automatát és a feszültségszabályzót közös elektronikába helyezik. Javítási szempontból ez nem előnyös, mivel bármelyik része feladja a küzdelmet és ilyenkor a jól működő darabjával együtt kompletten kell cserélni. (nem olcsó darab…) Mindemellett érzékeny is ez az alkatrész, mivel nem megfelelő, azaz nem zavarszűrős gyertya használatakor járó motornál az index ütemtelenül, össze-vissza működhet. Pl. Derbi Atlantis. Ha csak az irányjelző nem működik, cseréljük a komplett feszültségszabályzót? Ha valakinek van ideje és persze műszaki érzéke is, netán szűkös a javításra szánt kerete, vagy az adott típushoz égen-földön nem tudja azt a fránya kis aludobozt beszerezni, annak megoldás lehet egy egyszerű kétlábas index automata bekötése, amivel helyettesítheti a hibás részt. Miután meggyőződtünk, hogy nem az akku, vagy az irányjelző kapcsoló, a biztosíték, a vezetékek, csatlakozók, illetve izzók hibája áll fenn, keressük meg az elektronikát.
Hasznålható minden 12V-os, negatív testelÊsŹ (izzós) jårmŹhÜz, ide Êrtve az IMPULZUS feszßltsÊgŹ, CANBUS, MULTIPLEX, CHECK - kontrollos rendszereket is. A tranzisztorvezérlésű elektronika a jármű villamos hálózatát minimális mértékben terheli (0. 001A), és teljes mértékben leválasztja az utánfutó hálózatát a gk. villamos hálózatáról. (kivéve a hátsó ködlámpa) Visszajelzés egy zöld LED-del történik, melyet a műszerfalon kell elhelyezni. Mivel tartozéka a készüléknek egy olyan kábelköteg, amely köteg tartalmazza az előre menő vezetékeket is, ennek kiépítése sem jelent problémát. Leválasztja a gk. hátsó ködlámpáját, és ha van ködlámpa a vontatmányon, bekapcsolja azt, valamint leválasztja a tolató radart is, ha bekötöttük és aktiváltuk. A táplálása 2db 7. 5A -es olvadó betéten keresztül történik, zárlat esetén megakadályozza a zárlati áram gk. hálózatára jutását. Kábelköteg: A jelű része – 7 pólusú csatlakozóhoz menő vezetékek. (utánfutó csatlakozó) B jelű része – vezetékek a készülék vezérléséhez, (rákötések a gk.
A szóban forgó kábelt a csatlakozóról levágjuk, az előbb kimért gyújtás pozitív vezetékről leágazást készítünk, majd mindkettőt csupaszoljuk, saruzzuk, és így már megfelelően beköthetünk egy kétlábú index automatát.