A dániai karneválon ún Fastelavn. [ idézet szükséges] Keleti ortodox hagyományok Fő cikk: Tiszta hétfő A keleti ortodox liturgikus naptárban (a legtöbb év késõbb esik, mint a nyugati egyház, általában márciusban) a (keleti) nagyböjt kezdetét tiszta hétfõnek nevezik. Ez nem azonos a húshétfővel, amely két nappal előzi meg a (nyugati) nagyböjt kezdetét. A tiszta hétfő a "nagyböjt" első napja, amelyet hagyományosan tavasz kezdetének tartanak Görögországban és Cipruson, ahol banki ünnepnap. Különböző hagyományok játszódnak le a különböző helységekben. Tyrnavos városában például az ünnepeket dalok és táncok követik Bacchic felhanggal. Karib-tenger A 19. Karib-tenger más néven. századi Trinidad és Tobago karneválon a kambule (fáklyát tartó emberek felvonulása) húshétfő legkorábbi óráiban került sor. Lundi Gras A 19. századra visszavezethető New Orleans és a Mississippi-öböl partján fekvő Mardi Gras húshagyó hétfői eseményei a 20. század vége óta Lundi Gras ("Kövér hétfő") nevet kapják. [ idézet szükséges] Lásd még Nickanan Night Kövér csütörtök Hivatkozások
Utasításait, parancsait minden meggondolás nélkül végre kellett hajtani. Az arawak emberek hitték, hogy a jó és gonosz szellem megszállja az ember testét és sok más természetes tárgyat is. Keresték a szellemekkel való kapcsolatot papjaikon és sámánjaikon keresztül. Kis plasztikáik ezeket a szellemeket személyesítették meg, amelyeket zemis-nek hívtak. A karibi táj A harcos karibok A karibok kormányzata sokkal decentralizáltabb volt mint az arawakoké. Húshagyó hétfő - hu.mancingpedia.com. Mindegyik falu önálló volt és egy vagy több - a közösség által választott - harcos töltötte be a vezető szerepet. A karib férfiak az idejüket vadászattal, halászattal és a katonai gyakorlattokkal töltötték, míg az asszonyok végezték a többi munkát. Mindkét törzsnél szétválasztották a nemek között a munkát, de ez a munkamegosztás a karibok között sokkal merevebb volt, mint az arawak társadalomban. Mindkét esetben a nők készítették az ételeket, szőtték az öltözékeket, fonták a kosarakat és készítették cserép edényeiket, valamint karban tartották a conuco-t. Az arawak asszonyok viszonylagosan egyenlőek voltak sok területen a férjükkel, nem választották őket külön a családtól a házasság előtt.
Junkaoo idején (dec. 25-től jan. 2-ig) utcabáloktól zajos minden üdülő-és kikötőváros, Nassautól Cable Beach-ig. Nemzeti ételük a rizibizis kagyló, vagyis a conch. Karib tenger más never let. Feketeszakáll hajójának (Anna Királyné bosszúja) roncsait 1996-ban emelték ki valahol Észak-Karolina partjainál. A kalóz szelleme a mendemondák szerint azonban bármikor visszatérhet a Bahamákra. Dominikai Köztársaság és Dominikai Közösség Előbbi a Nagy, utóbbi a Kis-Antillákon található, de a két sziget közötti eltérés ennél sokkal többről szól. Míg a Közösség (angol ajkú) inkább természeti szépségeiről híres és kevésbé forgalmas, a Köztársaság (spanyol ajkú) szinte egész évben tele van turistákkal. Amerikai földön itt a Köztársaságban épült az első katedrális, az első kórház, az első kolostor, az első pénzverde és az első egyetem. A Közösséget régen még a gyarmatosítók is nagyívben elkerülték, mert kannibálok és szökött rabszolgák lakták, ezzel egy időben a Köztársaság, az egész kontinens gyarmatosításának legfontosabb csomópontja lett.
Az idei évben a közösség sajnos nem tud a megszokott módon közösen ünnepelni a Karmapa Házban, így Csöpel Láma szenteste, 24-én 18 órától online jelentkezik be és ad ünnepi tanítást. Az online tanítás itt tekinthető meg élőben és utólag is "Nekünk buddhisták számára is a Karácsony ugyanúgy a szeretet, a fény, a családi együttlét ünnepe. Jézust nagy Megvilágosodott Mesternek tartjuk, így a szeretet nagy tanítómesterének eljövetelét együtt ünnepeljük keresztény testvéreinkkel.
Nyugaton az a gond a gyásszal, hogy valójában nem is az elhunytat gyászoljuk, hanem magunkat siratjuk – véli Csöpel láma, akit a Tar falu mellett álló Kőrösi Csoma Emlékparkban látogattunk meg. Milyen a halállal való szembenézés, ha úgy gondoljuk, utána rövidesen újraszületünk? Csöpel láma azt meséli, vezetett már olyan halotti szertartást, ahol keresztény pap is volt, meg buddhista vallási vezetőként ő is. Gyakorlatilag ugyanarról beszéltek, de az emberek ugyanúgy nem figyeltek egyikőjükre sem. "A pap majdhogynem ugyanazt mondta, amit én gondoltam, úgy éreztem, hogy csatlakozom az előttem szólóhoz, mert annyira hasonló volt, amit mondott: jönnek az angyalok, elviszik a halott lelkét és odaültetik az Isten mellé. Csodálatos gondolat! Itt mindössze arról van szó, hogy a tudatunk gyakran képzetlen és öntörvényű. A legtöbb kemény helyzetet – akár egy hozzátartozó halálát is – csak nagyon nehezen tudjuk kezelni, vagy megpróbáljuk visszatartani az érzéseinket, ilyenkor pedig akár súlyos depresszió is kialakulhat. "
A tanok szerint ez a finom energia az ember halála után általában legkésőbb 49 nappal újra megtestesül. Nem tudunk azzal mit kezdeni, hogy a halál megsemmisüléssel jár A buddhista közösség a Mátra dombjain most újra építkezik, kibővítik a temetőt. Oda szórják a hamvakat egy-egy szertartás alatt, melyek lényege, hogy az elhunyt tudatával foglalkoznak, nem annyira a testével. "Szeretetteljes, együttérzéssel teli tudattal jókívánságokat fogalmazzunk meg a számára, hogy ha lehet, szabaduljon meg végleg minden szenvedéstől, ha pedig az nem lehetséges, akkor szerencsés újraszületése legyen. " Könnyebb-e úgy élni, ha azt hisszük, nem fog fájni, mikor szembesülünk a halállal? Csöpel láma azt meséli, ők a közösségben, életükben is nagyon sokat beszélnek a halálról, a mulandóságról. A buddhizmus tanításai tudományosan foglalkoznak a haldoklás, a halál, a halál utáni lét, és az újraszületés kérdéseivel. "A materialisták eleve elutasítják a halál utáni lét gondolatát. Nemzedékek nőttek fel ilyen szemléletmódban, és ezek a nemzedékek - teljesen emberi módon - nem tudnak azzal mit kezdeni, hogy a halál megsemmisüléssel jár, mert ezzel egyetlen normális ember sem tud mit kezdeni.
Kassai Lajos és Mireisz László beszélgetése 17:30 – 17:50 szünet 17:50 – 19:00 A magyar népmesék és a buddhista hagyomány közös gyökerei. Csöpel láma, Mireisz László, Pressing Lajos. Moderátor Cser Zoltán 19:00 – 20:30 Ízmeditációs díszvacsora Cser Zoltán vezetésével a BuddhaFM támogatói vacsora jegyet vásárlók részére. Ezzel egy időben a koncertteremben Kenderesi Gabi énekel, majd Shivacult belső alkimista és multimédia-művész lép fel 20:30 – 21:20 Buddhizmus és a modern tudomány. Dobosy Antal, Szathmári Botond és Farkas Attila Márton beszélgetése. Moderátor Cser Zoltán 21:20 – 21:30 szünet 21:30 – 22:00 Tóth Szabolcs szitárművész koncertje Ünnepeljenek velünk! JEGYVÁSÁRLÁS ITT! Köszönjük, hogy hallgatnak minket! BuddhaFM – Adásban a Tan
A különleges est egy igazi BuddhaFM adás lesz élőben, ahol a rádió legnépszerűbb magyar előadói lépnek fel: Az esten előadást tart a BuddhaFM lelkes támogatója, Laár András zenész, humorista, buddhista tanító, aki a tervek szerint ezúttal szitárművészetét is megcsillantja a tisztelt nagyérdeműnek. Kassai Lajos íjkészítő mesterrel, a modernkori lovasíjászat megteremtőjével Gondolat – Szó – Cselekedet címmel beszélget Mireisz László, A Tan Kapuja Buddhista Egyház elnöke. Három magyarországi buddhista közösség vezetője, vezető tanítója (Csöpel láma – Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség, Mireisz László – A Tan Kapuja Buddhista Egyház és Pressing Lajos – Buddhista Misszió) A magyar népmesék és a buddhista hagyomány közös gyökerei ről beszélgetnek Cser Zoltánnal, a TKBE igazgatójával. Az est utolsó előadásán A Buddhizmus és a modern tudomány kapcsolatát boncolgatják Dobosy Antal, Farkas Attila Márton és Szathmári Botond, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola jeles tanítói. A zenei és zenén keresztül megélhető spirituális élményekről pedig Kenéz László sakuhacsi (japán bambuszfuvola) művész, Kenderesi Gabi mantraénekes, Shivacult alkímista és multimédia művész, valamint Tóth Szabolcs szitárművész gondoskodnak.
A karma kagyü vonal tanításait 10 – 11. században az olyan megvilágosodott mesterek, mint Náropa, Maitripa, Marpa Locava és Milarepa formálták minden hétköznapi ember számára érthető és használható világi irányzattá. Nem sokkal ezután Gampópa, Milarepa egyik utolsó, de talán legnagyobb hatású tanítványa kialakította az átadás szerzetesi iskoláját. A 12. század óta egymást követő karmapák inkarnációinak köszönhetően maradtak fenn mindmáig az eredeti tanítások. Jelenleg a két karmapán kívül több tanító is tanításokat ad a nyugati érdeklődők számára, valamint támogatják a nyugati meditációs központokat. A karmapák [ szerkesztés] A karmapa szó jelentése: "a buddhaaktivitás embere", vagy "minden buddha lényege". Őt tartja a hagyomány a tibeti buddhizmus első, tudatosan újraszületett (reinkarnálódott) tanítójának. A 16. karmapa a kínai megszállás ( 1959) miatt elhagyta szülőföldjét, biztosítva ezzel a karma kagyü vonal fennmaradását. Többször járt Nyugaton, és nyugati tanítványai révén gondoskodott arról, hogy a kagyü tanításai hozzánk is eljussanak.
A programváltozás jogát fenntartjuk! A téli napforduló a vég, a tavalyi év vége és az új év kezdete. Amikor valaminek vége van, akkor abban benne van a lehetőség; valami új kezdetnek a lehetősége. A csend, a vég az tehát nem jelenti a reményvesztettséget. Még a halál sem, mert abban is ott a lehetőség valami újra. Az embernek lehetőségre van szüksége, arra, hogy kilépjen a mélyen beidegzett szokásmintákból. A karácsony ennek az ünnepe. Ez a meditáció lényege is, a meditációban minden lélegzetvételnél ez történik. Kilélegzünk, csend van. Ott a lelhetőség. A lehetőség arra, hogy elhagyjuk régi, beidegzett szokásmintáinkat és valami újdonság történjen. Ha ugyanúgy szeretnénk folytatni, ahogy korábban akkor elvesszük a lehetőséget és úgy nincs fejlődés. Egy élet, ahol nincsenek lehetőségek csak előre vetített jövő, nem ér semmit. A mai materialista világunkban az emberek így gondolkoznak: az út legyen egyenes, előre jól belátható, kikövezzük az utat és végig megyünk rajta. Szellemi értelemben pontosan ez a halál, ez a lelki halál.