A munkavállaló mindig abban az évben válik először jogosulttá az életkorhoz kötött pótszabadságra, amelyik évben a fent megadott életkort betölti. Nézzünk egy példát Józsi 1990. november 2-án született. 20 éves korától programozóként dolgozik. Amikor munkába állt, az alapszabadság járt neki, vagyis 20 munkanap. 2015. november 2-án ünnepelte a 25. születésnapját. Ezért 2015-ben már nem csak a 20 munkanap alapszabadság, de az életkor alapján járó 1 munkanap pótszabadság is megillette. Így összesen 21 munkanap szabadsága volt. 3 évvel később, azaz 2018. november 2-án ünnepelte a 28. szülinapját. A további pótszabadság azonban már 2018. Kor után járó szabadság dsag nyomtatvany. januártól kezdve járt neki. Így abban az évben már 22 munkanapot tölthetett el munka nélkül. Legközelebb 2021-ben nő majd a szabadságának mértéke, hiszen abban az évben tölti majd be 31. életévét. Egy érdekesség a pótszabadságról Ha már 2012. előtt is dolgoztál, akkor kicsit másképp szólt az alapszabadságra vonatkozó előírás. Akkor is 20 munkanap volt a legkevesebb, ám a törvény az alapszabadságot növelte az életkor előre haladtával.
Ha a munkáltató oldalán kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel, az Mt. alapján ilyenkor, amennyiben a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés ezt lehetővé teszi, a munkáltató jogosult a szabadság egynegyedét a következő év március 31-ig átvinni, és köteles ezen időpontig kiadni. A kiadás időpontjának módosítása, vagy a szabadság megszakítása – csak különleges esetben Fontos kiemelni, hogy a módosítás és a megszakítás lehetősége olyan kivételes és súlyos jellegű indokokhoz kapcsolódhat, melyek megítélése szempontjából figyelembe kell venni többek között a munkáltató tevékenységét, működését, az ok felmerülésének időszakát és az akkor fennálló körülményeket is. Mikor jár pótszabadság a munkavállalónak? - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Munkajog - Jogi tanácsadás, jogi képviselet, ügyvéd, ügyvédi iroda. Ennek megfelelően, amennyiben egy munkáltatónak például számolnia kell egy-egy időszakban a megnövekedett munkateherrel, erre nem hivatkozhat. További fontos elem, hogy amennyiben a munkavállaló vitatja a módosítás vagy a megszakítás jogszerűségét, a bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terheli.
Az is fontos, hogy a térségben élő családok így biztonságosabban és gyorsabban juthatnak el az autópályához vagy a fővárosba, a kirándulni, túrázni vágyók pedig hamarabb érhetik el a Pilis és a Gerecse csodálatos helyeit – olvasható az államtitkár bejegyzésében. (MTI) Illusztráció: NIF
Időközben megépülne az M10-es is Kesztölc és Budapest között. Korábban a NIF Zrt. azt válaszolta kérdésünkre, hogy "a Budapest – Kesztölc közötti 24, 4 km hosszú szakasz rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel". Azt egyelőre nem tudni, hogy mindez mennyibe kerülne, de a G7 szerint olcsóbb lenne, mint az M0-s 400 milliárdosra becsült nyugati szektora.