Közélet Negyvenévnyi "ideiglenes" állomásozás után a szovjet tárgyaló delegáció több száz millió dollárt követelt a magyar féltől azért, hogy teljesen kivonja a csapatait Magyarországról. Huszonnyolc éve hagyta el az utolsó szovjet katona az országot. 2019. 06. 19 | Szerző: Szirmák Erik 2019. 19 | Szerző: Szirmák Erik Pontosan huszonnyolc éve, azaz 1991. június 19-én délután három után Záhonyon keresztül hagyta el Viktor Jegorovics Silov altábornagy Magyarország területét. A Déli Hadseregcsoport 1990 és 1991 közötti parancsnokának távozásával az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot, és ezzel visszaállt az ország szuverenitása. Negyvenévnyi "ideiglenes"állomásozás A Vörös Hadsereg 1944. szeptember 23-án érte el Magyarország területét, az 1945. április közepéig tartó harcok során szállta meg az ország egészét. „Határozottság és rugalmasság" - Tárgyalások a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonásáról, 1990-1992 | archivnet.hu. A párizsi békeszerződés 1947. szeptember 15-ei hatályba lépésével – a nemzetközi jog szerint – Magyarország visszanyerte teljes szuverenitását, a valóságban azonban továbbra is jelentős volt a szovjet csapatok jelenléte.
Harminc éve, 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét az utolsó szovjet katona, Viktor Silov altábornagy, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, ezzel 1944 óta először fordult elő, hogy nem állomásozott hazánk területén idegen haderő. A felszabadítók, akik valójában megszállók voltak Miután a második világháború után Magyarországot megszállta a győztes Szovjetunió, csapatai még hosszú éveken át hazánkban maradtak. Így vált felszabadítóból megszállóvá a szovjet hadsereg, még ha hivatalosan hosszú időn keresztül az előbbi néven is kellett illetni "szovjet barátainkat". 1990. MÁRCIUS 12-ÉN MEGKEZDŐDÖTT A SZOVJET CSAPATOK KIVONULÁSA MAGYARORSZÁGRÓL – regio33. Április 4-e Magyarország felszabadításának napja néven a Magyar Népköztársaság állami ünnepe volt 1950-től 1989-ig. A szovjet csapatok itt-tartózkodását az 1947. évi párizsi békeszerződés szentesítette, amelyben az szerepelt, hogy így biztosítható a kapcsolat az ausztriai szovjet megszállási övezettel. Miután Ausztria az 1955. május 15-i államszerződéssel visszanyerte függetlenségét, a szovjet haderő további magyarországi állomásoztatását az előző nap, 1955. május 14-én megalakult Varsói Szerződés "legitimálta".
Az 1980-as évek második felében a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő szovjet vezetés szemében Kelet-Közép-Európa sokat veszített korábbi jelentőségéből. Mihail Gorbacsov, a reformer szovjet pártfőtitkár, a glasznoszty ("nyíltság") és a peresztrojka ("átalakítás") atyja fontosabbnak tartotta országa nemzetközi megítélésének javítását, mint a külföldi szovjet katonai jelenlétet. A történet, amely a végén kezdődik: A Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok kivonulásának 30. évfordulójára - Ujkor.hu. 1988 áprilisában Moszkva ezért kötelezettséget vállalt, hogy néhány hónap alatt kivonja összes katonáját Afganisztánból, ugyanazon év decemberében pedig az ENSZ New York-i közgyűlésén Gorbacsov nagy horderejű bejelentéseket tett. Vállalta, hogy a Szovjetunió európai részén állomásozó szovjet haderőt mintegy félmillió fővel csökkenti, az NDK, Csehszlovákia és Magyarország területéről pedig 1991-ig hat harckocsi hadosztályt, valamint deszant-rohamegységeket, összesen 50 ezer katonát és ötezer harckocsit fog kivonni. Ez Magyarország esetében több mint tízezer katona, továbbá 450 harckocsi, 200 tüzérségi löveg és aknavető, valamint 3000 gépjármű visszarendelését.
Betekintést nyerhetünk a magyar politikai szereplők részvételébe és megnézzük, hogy ezek a szerepélők milyen hatást tudtak kifejteni az adott politikai környezetben.
Azzal azonban mindenki tisztában volt, hogy ez a cél csak a nagyhatalmak megállapodása után valósítható meg. Gorbacsov és George Bush amerikai elnök 1989. december 2-3-i máltai csúcstalálkozóján aztán lényegében véget ért a jaltai világrend, a Szovjetunió "elengedte" a kelet-európai országokat. A tárgyalások 1990. február 1-jén kezdődtek meg Budapesten, a magyar delegációt Somogyi Ferenc külügyminisztériumi államtitkár, a szovjetet Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes vezette. A feszült légkörben folyó megbeszélések végső szakaszában megfigyelőként részt vett a parlamenti választásokra országos listát állító 12 párt képviseletében Raffay Ernő (MDF), Demszky Gábor (SZDSZ) és Kósa Lajos (Fidesz) is. A csapatkivonásról szóló kormányközi egyezményt 1990. március 10-én Horn Gyula magyar és Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter írta alá Moszkvában. Ennek értelmében 1991. június 30-áig kellett kivonni a teljes személyi állományt, beleértve a szovjet állampolgárságú civileket, valamint a fegyverzetet, a harci technikát és az anyagi eszközöket.
Az iskolákban hetente kétszer tesztelnek Az iskolák újranyitásával új szabályok lépnek érvénybe. Heinz Faßmann, oktatási miniszter elmondta, hogy szeretnék megelőzni, hogy a nyitást követően pár héten belül újra be kelljen zárniuk, ezért az osztott munkarendet vezetik be, valamint a diákokat is hetente tesztelik. Az osztott munkarend célja a távolságtartás lehetővé tétele az osztálytermekben. Az osztályokat A és B csoportra osztják. Akik hétfőn és kedden tanulnak az osztálytermekben, őket hétfőn, majd a következő csoportot szerdán tesztelik, akik szintén két napot lesznek az iskolában. A péntek megmarad mindenkinek távoktatásban. Heti teszt kell az Ausztriába ingázóknak, így nyit nyugati szomszédunk. A legkisebbek, a népiskolákban tanuló diákok a hét minden napján részt vehetnek az osztálytermi oktatásban, azonban őket is tesztelik hétfőn illetve szerdán, tehát hetente kétszer. Az iskolai tesztelésekkor a kevésbé kellemetlen és fájdalommentes, csak az orr elülső részéből mintát vevő módszert alkalmazzák majd. Emellett marad a maszk viselési kötelezettség is az iskolában.
A többi beutazó embernek három napnál nem régebbi negatív teszteredményt kell felmutatniuk, illetve ezt az országba érkezve 24 órán belül pótolhatják. Csak azokat a teszteket ismerik el, amelyeket szakképzett személyzet végzett - írja az MTI-re hivatkozva a Az ingázóknak a többi beutazóhoz hasonlóan hetente egy alkalommal regisztráltatniuk kell magukat, és egy hétnél nem régebbi antitestszűrésen alapuló, vagy úgynevezett PCR-teszteredményt is fel kell tudniuk mutatni. Regisztráció ausztria ingázóknak. Azoknak az ingázóknak, akik hetente egy alkalomnál ritkábban járnak Ausztriába, még a beutazás előtt regisztráltatniuk kell magukat. A bár a regisztrációs lehetőséget február 7-től teszik lehetővé, a nyilvántartásba vétel csak február 10-től lesz kötelező. Brit állampolgárok kivételes eseteket, mint például üzleti utakat leszámítva nem utazhatnak be Ausztriába, amíg az Egyesült Királyság járványügyi szempontból a kockázatos országok listáján szerepel. Az uniós tagállamok közül a karantén-előírások figyelmen kívül hagyásával jelenleg csupán Görögországból és Finnországból lehet beutazni Ausztriába.
A kereskedelemben február 8-tól, kötelezővé válik az FFP2 maszk és 20 négyzetméteren legfeljebb egy ügyfél lehet az üzletben. Nyitnak a múzeumok és a könyvtárak Február 8-tól találkozhatnak a két külön háztartásban élők napközben. Az éjszakai kilépési korlátozások 8 és 6 óra között azonban érvényben maradnak és be kell tartani a kétméteres távolságot. A szabályszegésekért járó büntetéseket emelik, ennek mértékét később közlik. Nyitnak a múzeumok, az állatkertek és a könyvtárak, de kötelező az FFP2 és maximálják a látogatók számát. Jelentős szigorításokat vezetnek be a határon Az idézi Rudolf Anschober egészségügyi minisztert, aki hangsúlyozta, hogy céljuk a világban terjedő vírusmutációk behurcolásának megakadályozása, ezért szigorítják a beutazási szabályokat. A jövőben az ingázóknak heti rendszerességgel kell majd teszteltetniük magukat. Ennek részleteiről hamarosan rendeletet adnak ki. Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát.