Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez Japán közmondások Aki három napra előrelát, az háromezer évvel gazdagabb. A fürdő barát a legjobb barát. Adj vitorlát a tehetségednek. Ahol előny van, hátrány is van. Egyetlen pénztárca sincs annyira tele, hogy visszaszerezze az elveszett étvágyat. A lehullott virág hátrahagyja illatát. Az ember saját keble a legjobb erszény, hogy benne cipelje bajait. Jobb a nevelés a születésnél. A tehén gyakran nem üt a származására. A fivérek és a nővérek az idegenek előfutárai. A férfi addig vadászik a nőre, mígnem a nő elejti. Mikor idős vagy, engedelmeskedj a gyerekeidnek. A gyerekek a szegény ember kincsei. Szidott gyerekek nem félnek a rosszallástól. Gyűlölt gyerekek nem félnek a világtól. Nagy az az ember, aki nem veszíti el gyermeke szeretetét. A halott hallgat. A könnyen szerzett pénz gyorsan elfolyik. Idős kutya utolsó napjai. A világítótorony lábánál sötét van. Az új gyékényen is van piszok. Csak a felét hidd el annak, amit hallasz.
A hatvan éves tanonckodása. A kis dolgok nagy dolgok. A szorgalmasok között nincs szegény. Felfuvalkodottság jár a bukás előtt. Aki megátkoz valakit, ásson két gödröt. Aki nem bújik be az oroszlán barlangjába, az nem szerezhet oroszlánkölyköt. Ha hibáztál, ne mulaszd el kijavítani. A sietés veszteséggel jár. Akinek a száját megégette a forró leves, az a nyers halat is fújja. A holnapi száz helyett, ma ötvenet. Éjszaka, távolról, az ernyő alá bújva (minden lány egyforma). Az éhes kutya nem fél a bottól. Vizsgáld meg a pajzs mindkét oldalát. Évek és hónapok nem várják meg az embert. Az idő pénzzé változik. Tények utolsó napjai : FostTalicska. Öreg is, fiatal is bizonytalan. Kis tűből nagy botot csinál. A szake kimutatja igazi természetünket. A tigris torkából menekülve a sárkány barlangjába jutni. Ahol élvezet van, van szenvedés is. Tetőt húzni a tető fölé. Falun menj a falusiak után. Az üres gyomor számára nincsen rossz ízű étel. A béka arcába vizet. (Falra borsót) A tanulásnál jobb a gyakorlat. A bolond és a gyerek őszinte.
Magyar festőművész, szénrajz-, rézkarc-, grafikus művész Nagyenyed, 1895. február 6. – Budakeszi, 1944. február 25. Dési Huber István (Nagyenyed, 1895. – Budapest, 1944. február 25. ) posztumusz Kossuth-díjas (1958) magyar festőművész, grafikus. Huber Győző író öccse. Elsőként a kubizmus, majd az expresszionizmus kifejezésmódja érezhető művein, Vincent van Gogh drámai festészete erős hatással volt rá. Művészete összekötő volt a Derkovits-féle expresszionizmus és az ún. alföldi iskola expresszív realizmusa között. A tanulást gyermekkorában abba kellett hagynia, inas, napszámos volt sokfelé, míg végül ügyvédi írnok lett Désen. Az I. világháborúban súlyos tüdőbajt szerzett. A háború után ugyancsak Désen, apja műhelyében arany- és ezüstművességgel foglalkozott. Ekkor kezdte el a rajztanulást Szopos Sándor festő vezetésével. Pestre kerülve esténként az Iparművészeti Iskolát, majd a Podolini-féle szabadiskolát látogatta. 1934-től Olaszországban, különböző gyárakban ezüstművesként dolgozott.
(Magyar, 1895-1944) Vétel készpénzért Műtárgy Adatbázis Életrajz Önnek is van Dési Huber István alkotása? Adja el készpénzért, akár teljes hagyatékát is! Eladó alkotását - árelképzelése értékelését követően - készpénzért megvásároljuk. Töltse fel az eladó festményét, műtárgyát és 72 órán belül Gyűjtő Klub tagjaink igénye szerint kifizetjük. Dési Huber István Kubikosok Méret: 16 x 22 cm (6. 3 x 8. 66 inch) Technika: papír Szignó: jelezve jobbra lent
hétfő: zárva, kedd -vasárnap: nyitva-10. 00-18. 00 épület nyitvatartás: 10. 00, pénztárzárás és utolsó belépés (elővételben váltott jeggyel is): 17. 00, a kiállítások zárása: 17. 30-tól indul a 3. emeletről. Shop (belépőjegy nélkül is): kedd-vasárnap: 10. 00-17. 45 Museum Cafe: kedd-vasárnap: 10. 45 A Lépésváltás- kiállítás 2022. március 22. és április 8. között átrendezés miatt zárva tart. A Modern idők -kiállítás technikai okok miatt részlegesen látogatható. Ünnep nyitva tartás április 15-18. (péntek-hétfő) – 10-18 óra között nyitva (pénztárzárás: 17 óra) április 19. (kedd) – zárva április 20. (szerda) – 10-18 óra között nyitva (pénztárzárás: 17 óra)
Dacolva a betegséggel, megkezdte festői világának módszeres kiépítését, és tanulmányok, cikkek sorában fejtette ki esztétikai nézeteit, amelyek középpontjában a világnézet mint formaalakító erő állt. 1930-ban részt vett a Tamás Galéria Új progresszív művészek című csoportkiállításán, valamint a » szocialista képzőművészek Vasvári utcai közös műtermének megalapításában, s újfent bemutatkozott a Kovács Szalonban. 1934-ban kommunista felforgatás vádjával feleségével együtt letartóztatták, de bizonyítékok hiányában mindkettőjüket szabadon engedték. 1935–36-ban ismét szanatóriumba került, s súlyos műtéten esett át. 1937-től Rákoscsabán, 1938-ban Bátorligeten dolgozott, s nagy sikerrel szerepelt » Barcsay Jenő és Székessy Zoltán társaságában az Ernst Múzeumban. 1941-ben a Népszava karácsonyi számában publikálta Tanulmány a negyedik rend művészetéről című írását, amely komoly vitákat kavart. 1944. január 15-én a budakeszi tüdőszanatóriumba szállították, itt értesült róla, alig néhány nappal a halála előtt, hogy neki ítélték a » Szinyei Társaság tájképdíját.
Huber István A budapesti piarista gimnázium tanárainak kirándulásán, a svábhegyi piarista üdülőben (Cassiciacum), 1939. szeptember 3. (Kanszky Márton felvétele) Született 1891. március 12. Budapest Elhunyt 1982 Budapest (91 évesen) Házastársa Csemiczky Lívia Gyermekei Judit Foglalkozása festőművész Huber István ( Budapest, 1891. – Budapest, 1982) magyar festőművész, gimnáziumi rajztanár. Élete [ szerkesztés] Budapesten született, és a középiskolát a VIII. kerületi főreálban, majd a II. kerületi főreálban végezte, ahol 1911-ben érettségizett. 1911/1912-ben önkéntes katona volt, majd beiratkozott az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolára, ahol mesterei Révész Imre és Réti István voltak. Tanulmányai közben bejárta Olaszország, Ausztria, Németország és Svájc legfontosabb városait, és eljutott Párizsba is. Az első világháború kezdetétől, 1914. július 27-től ismét katonaként szolgált, egészen a háború végéig, 1918. november 11-ig. Megjárta a szerbiai és galíciai frontot is. Csapattisztként szerelt le, de kiképző is volt.