Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka a tehetséges divattervező, Boriska a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelő segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettőjük életét a munka tölti ki. A vetélkedésből hamarosan szerelem lesz. Mától ingyen nézhetünk meg 66 klasszikus magyar filmet – kultúra.hu. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház azonban állja a vásárlók ostromát, amíg megérkezik az árúutánpótlás.
A most következő válogatás nyilván részben szubjektív, számos, a témához talán méginkább illő filmet is fel lehet sorolni, de hát egyszer valahol határt kell húzni minden listának. Következzen néhány régi kedvenc, amelyet bármikor szívesen újranézünk, főleg egy jó hideg sörrel vagy fröccsel, egy könnyed május éjszakán… Állami áruház (Gertler Viktor, 1952) A forgatás idejét és a téma tálalását figyelembe véve is kilóg a film a válogatásból. Hiszen a már említett Rákosi-korszak alatti hangulat merőben más volt, mint a "puha diktatúra" beli verzió. Régi magyar filmek állami áruházi. A zenés, propagandisztikus filmvígjáték a korszak egyik legsikeresebb alkotásává vált, nem is csoda, hiszen a néhány mondatos szerepeket is a kor legnépszerűbb színészei alakították. A dübörgő állami termelés és a film emblematikus helyszíne a Diadal Áruház, ahol szorgos méhek módjára dolgoznak a beosztottak, kiszolgálva a vevők igényeit. Minden igazán idilli, az sem számít, hogy a konfekció cikkek kissé silányak és hát valljuk meg, randák. Az élet ennek ellenére is szépen csordogál boldog medrében.
(Páger Antal hazatérésének részletei alul a kommentek közöt olvasható. ) A kicsit hosszúra nyúlt bevezetés után: 1953-ban mutatták be Gertler Viktor rendezését, az " Állami áruházat". Régi magyar filmek állami áruházi oldal. A rendező munkatársa volt a későbbi híres rendező Makk Károly, a zeneszerző Kerekes János volt, a dalszövegeket Darvas Szilárd és Szenes Iván írták. A fantázia szülte Diadal Áruház (aminek díszletét részben a korabeli Úttörő Áruház adta), egy dunaparti csónakház, a Margitsziget, a még beépítetlen Látó-hegy adják a film végtelenül hangulatos díszleteit, amelyek között, még a legkisebb szerepekben is hatalmas színészek jutalomjátékait láthatjuk: Mányai Lajos, Lorán Lenke, Latabár Kálmán, Feleki Kamill, Gózon Gyula, Tőkés Anna, Mezei Mária, a fiatalok közül Turai Ida, Gábor Miklós, Horváth Tivadar, de Psota Irén, Bárdy György és Kabos László is feltűnik egy jelenet erejéig. A film látványvilágát befolyásolta a cenzúra: a Budapestről készült panorámaképeknél ügyeltek rá, hogy a lebombázott Vár vagy a még csonka Erzsébet-híd ne látszódjanak a felvételeken.
Arany János: A fülemile Előkészítés: Péter és Pál rossz szomszédságban vannak Bonyodalom: Rászállt a fülemüle a fára, és ez a veszekedés tárgya Tetőpont: Péter és Pál panaszkodik a bírónak Megoldás: A bíró magáénak mondja a fülemüle füttyét Mondanivalója: Két ember veszekedéséből mindig egy harmadik jár jól
Pál azonban bosszut forral, És ahogy van, véres orral Megy panaszra, bírót búsit, S melyet a vérszenny tanúsit A bántalmat elõadja. Jogát, úgymond, õ nem hagyja. Inkább fölmegy a királyig Térden csúszva: de a füttyöt, Mely az õs diófárul jött, Nem engedi, nem! halálig. Nyomatékul egy tallért dob Az igazság mérlegébe, Mit a bíró csúsztat a jobb Oldalon levõ zsebébe. Arany János Az elaggott fülemile című versének elemzése. Pétert sem hagyá pihenni A nagy ártatlan igazság: Nem rest a biróhoz menni Hogy panaszát meghallgassák. Így s úgy történt, -- elbeszéli, Övé a fütty, õ azt véli: nincs vármegye, Ki elvegye, Nincsen törvény, nem lehet per. Hisz azt látja Isten, ember! -- De, hogy a beszédet össze Annál jobb rendben illessze, Az ütlegbõl sokat elvesz És a joghoz egy tallért tesz, Mely is a birói zsebben Bal felõl, a szív iránt, Meghuzódik a legszebben. Felderüle a kivánt Nap, mely a vitát eldöntse, Hogy a fülemile-pörben Kinek szolgál a szerencse. Ámde a birót most cserben Hagyja minden tudománya, És ámbátor Két prókátor Minden könyvét összehányja, S minden írást széjjeltúr is: Ilyen ügyrõl, Madárfüttyrõl, Mit sem tud a corpus juris; Mignem a biró, haraggal Ráütvén a két zsebére S rámutatván a két félre, Törvényt monda e szavakkal A szegény fülemilére: Hallja kendtek!
Figyelt kérdés az előkeszitest a bonyadalmat a kibontakozast a tetőpontot es a megoldast be kel jelolni metol medig tart Sajnos még nem érkezett válasz a kérdésre. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Te lehetsz az első, aki segít a kérdezőnek! Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Csokonai Vitéz Mihály: Az estve című vers elemzése A vers 1794-ben íródott, abban az évben, amikor Csokonai t megbízták a debreceni kollégium poétaosztályának vezetésével. Erre az időre már meglehetősen egyéni stílusban alkotott. A vers egy pictura résszel kezdődik (vagyis leíró szándékú, amelyben a részletek, a tárgyiasság, esetleg a jelenségek, állapotok finomabb árnyalatai kapnak elsőbbséget); Az estve című vers a nappali világosság és az éjszakai sötét közti napszak, az alkony idillikus leírásával indul. Ezt az időszakot természeti képekkel illusztrálja (a nap tündöklő hintaja, aranyos felhők, nyílt rózsák, pirult horizont). A tájleírás után még él hasonló természeti képekkel, megjelennek az állatok is, (kis fülemile, pacsirta, farkasok, medve). Hogy jobban kifejezze érzéseit, különböző hangfestő szavakat használ (hangicsált, kisírta). A 15. sortól segélykiáltás hangzik el: "Ah! Arany János : A fülemile | Dányi krónika. Ti csendes szellők fúvallati, jertek, Jertek fülemile, ti édes koncertek, mártsátok örömbe szomorú lelkemet", majd a 19. sortól egyfajta képzeletbeli tökéletes világot teremt magának a lírai én, melyet jelzőkkel illet ( "fűszerszámozott theátrom", "csendes berek").
7, 8 5, 6 9, 9 2 Gazdagréti 7, 7 6 9, 4 3 Vizafogói XIII. 7, 1 7 7, 3 Árpád-hídfői 4 Pók utcai III. 6, 2 8, 1 5 Óbuda városközpont 6, 6 7, 6 Lágymányosi Kelenföldi 6, 9 6, 4 7, 4 Fehérvári úti Káposztásmegyer I. IV. 6, 8 5, 4 Káposztásmegyer II. Csepel városközpont V. ütem XXI. 8 Csillagtelepi Füredi úti; XIV. 6, 5 7, 9 9 József Attila lakótelep IX. 7, 2 Fiastyúk utcai 6, 3 10 Váci út-Gyöngyösi utcai Csángó-Tüzér utcai Szegedi út-Országbíró utcai Az FHB összeállításában a legkevesebb pontot a pestszentlőrinci Alacskai úti lakótelep kapta, de az elemzés szerint nem túl családbarát a Vécsey utcai, a Csepel városközponti és a Havanna lakótelep sem. A legkevésbé családbarát lakótelepek Budapesten FHB CSBKI környezeti intézményi XVIII. Alacskai úti 3, 7 4, 1 3, 2 XXII. Bartók Béla úti 3, 8 6, 1 1, 4 Csepel városközpont I. ütem 4, 2 5, 1 3, 3 XX. Vécsey utcai 4, 4 Mártírok útjai XV. Énekes utcai 4, 5 3, 6 Rákos úti Rákospalota városközpont Károlyi Sándor úti Havanna 0, 8 8, 3 11 Pesterzsébet városközpont 4, 6 12 Gubacsi-hídfői 13 Vágóhíd utcai 14 Tátra téri 15 VIII.
A versszak zársoraiban megjelenő ambivalencia (mely két ellentétes érzés együttes megnyilvánulását jelenti ugyanazon személy vagy tárgy iránt, mint pl. : "vidám melancholia") keserű hangulatot idéz elő. A 31. sortól az emberi sötétség, a félelem érzete jelenik meg. A "setét éj" nemcsak a teljes sötétséget jelzi, hanem a megromlott társadalmat, az elviselhetetlen emberi világ ijesztő képét is. Megjelenik a saját panasza is "e világba semmi részem nincsen", és úgy érzi, hogy ez állapotért a "bódult emberi nem" a felelős. S azzal a vallomással, hogy kényelmetlenül érzi magát az emberek között, az író zárja is a vers piktúra-részét. A picturát, azaz tájleírást, egy úgynevezett szentencia rész követi, mely sokkal filozofikusabb, gondolati tartalmakat közöl. Ebben a részben jelenik meg a Russeau életfelfogás, mely Csokonai e művére igen nagy hatással van. Ez a rész egy költői felkiáltással kezdődik, és a költő önmaga is megjelenik. A kérésekkel fejezi ki, hogy mennyire vágyik a zavartalan természetbe.