Erkel Ferenc: István király (opera négy felvonásban, két részben) történelmi opera a legnagyobb magyar királyról és tanításáról, az összetartásról 2013. augusztus 19. (kedd) 19:00 Margitszigeti Szabadtéri Színpad ELŐBEMUTATÓ Magyarország Kormányának és Budapest Főváros Önkormányzatának közös rendezvénye, az állami ünnep előestéjén István király halálának 975. és szentté avatásának 930. évfordulója tiszteletére Államalapító Szent István király ünnepén Erkel utolsó befejezett operájának bemutatójával tisztelgünk Szent István király emléke előtt, neves énekesek közreműködésével. A történelmi hitelességű opera államalapítónk uralkodásának utolsó éveit idézi fel, középpontjában azzal az örök érvényű gondolattal, mely szerint a magyar nemzet mindenkori boldogulásának kulcsa az összetartás. Az előadás fővédnöke Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-Budapesti érsek. AZ ELŐBEMUTATÓRA INGYENESEN REGISZTRÁLHATÓ JEGYEK ELFOGYTAK!
A Névtelen hősök Erkel Ferenc egyik négyfelvonásos operája. Az opera szövegkönyvét Tóth Ede írta, de még a munka befejezése előtt elhunyt. A töredéket Ábrányi Kornél fejezte be Erkel utasításai alapján. A művet először a Nemzeti Színházban mutatták be 1880. november 30 -án. Szereplők [ szerkesztés] Az ősbemutató plakátja Szereplő Hangfekvés Sáskáné, özvegyasszony alt Ilonka, a lánya szoprán Andorffi Elek, segédlelkész tenor Csipkés Tamás basszus Parasznyai, a lelkész Derék Péter, jegyző-tanító bariton Mózsi, egy honvéd Cselekménye [ szerkesztés] Helyszín: egy mezőváros Idő: az 1848-as szabadságharc idején Első felvonás [ szerkesztés] Sáskáné lánya a kerítésen keresztül a segédlelkésszel, Andorffi Elekkel beszélget. Őket Csipkés Tamás figyeli, akinek Sáskáné odaígérte a lányát. A lelkész és a jegyző örülnek a fiatalok kapcsolatának és megígérik, hogy segítségükre lesznek. Csipkés féltékeny és ezt szóváteszi Sáskánénak is, aki megnyugtatja, hogy a lánya az övé lesz. Katonák érkeznek a városba toborozni, Csipkésen azonban a gyávaság lesz úrrá és nem áll be soraikba, a segédlelkész azonban velük tart.
57 videó - 1810 Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15. ), magyar zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és zenepedagógusként kezdte Kolozsváron, de alkalmilag vezényelt is és zeneszerzéssel is megpróbálkozott. Pesten 1834-ben mutatkozott be, majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a későbbi Nemzeti Színházhoz került előbb ügyelői, majd első karmesteri minőségben. Itt mintegy három évtizeden át munkálkodott. 1840-ben írta meg első operáját, a Bátori Máriát. A szövegkönyv szerzője Egressy Béni, aki ezután egészen haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában. 1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben vezényelt.
Ne maradj le egy jó előadásról se! Válassz jegyeket Add meg az adataid Fizess online Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon! Értékelés Ezt az előadást még nem értekelték elegen, az előadóhely többi programjának átlaga az alábbi: ( 8. 5 / 10) - 1586 értékelés alapján Leírás Erkel Ferenc: István király opera történelmi opera a legnagyobb magyar királyról és tanításáról, az összetartásról ELŐBEMUTATÓ, PROTOKOLL ELŐADÁSAz ünnepi év záró eseménye István király halálának 975 éves és szentté avatásának 930 éves évfordulója tiszteletére. Alkotmányunk ünnepén Erkel utolsó befejezett operájának bemutatójával tisztelgünk Szent István király emléke előtt neves operaénekesek közreműködésével. A történelmi hitelességű opera államalapítónk uralkodásának utolsó éveit idézi fel, középpontjában azzal az örök érvényű gondolattal, mely szerint a magyar nemzet mindenkori boldogulásának kulcsa az összetartás. Közreműködik: MTVA - Magyar Rádió Zenekara és Kórusa, karigazgató: Oláh Gábor valamint a Budapesti Stúdió Kórus Egyesület, karigazgató: Strausz Kálmán Korrepetitor: Katona Anikó, Köteles Géza Az előadást színre viszi: Szabad Tér Színház Nonprofit Kft.
Műismertetés filmbejátszásokkal 1885. március 14-én az Operaház mutatta be Erkel Ferenc István király című operáját, melyet eredetileg az intézmény egy évvel korábbi megnyitójára rendeltek. A mű szövegkönyvét Váradi Antal jegyezte Dobsa Lajos Első István király című tragédiája alapján. Sokáig társszerzős darabként, fiával, Erkel Gyulával közösen írott munkaként tartották számon, ám az újabb kutatások mást mutatnak. A Bánk bán ra és a Hunyadi László ra jellemző kvalitásokkal bíró opera bemutatójának óriási közönségsikere volt. A mű István király uralkodásának utolsó éveiben, az 1030 és 1038 közötti időszakban játszódik, és a címszereplő apoteózisával zárul. Előadó: Belinszky Anna Cselekmény István király élete alkonyához érkezett. Érzi, hogy öreg, és a trónutódlás gondja nagy súllyal nehezedik rá. Ugyanakkor félelemmel tölti el a horvátok esetleges támadása. A nyomasztó gondokat úgy próbálja megoldani, hogy fiát, Imrét összeházasítja a horvát fejedelem lányával, Crescimirával. Imre azonban mély vallásosságában elkötelezte magát a szerzetesi életmódra, ezért a házasságot bár formálisan megkötik, valójában nem teljesedik be.
Producer: Bán Teodóra Bemutató előadás a Szabad Tér Színház és az MTVA együttműködésével.
Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
Szafi Reform "mindenmentes" kókusztekercs és kókuszgolyó, Raffaello ízű golyó és kávés-diós piramis süti (gluténmentes, tejmentes, tojás… | Paleo, Food, Vegan paleo
A sütés nélküli, háztartási keksz alapú sütemények elmaradhatatlan vendégei egy-egy partinak, ünnepségnek, összejövetelnek. A kókuszgolyó, a sport szelet, a keksz szalámi mellett hatalmas népszerűségnek örvend még a kókusztekercs is. A sütés nélküli desszerthez csupán kekszreszelék, margarin, cukor, kakaópor, tej, aromák, és kókuszreszelék kell. Az összetett ételérzékenyeknek búcsút kell inteni a hagyományos kókusztekercstől, hiszen a jelölendő allergének közül megtalálható benne a glutén, és a tej is. A "mindenmentes" ételek mentesek a legtöbb problémát okozó allergén anyagtól, segítségükkel az összetett ételérzékenységgel küzdők is fogyaszthatnak hagyományos ízvilággal rendelkező finomságokat. A "mindenmentes" ételek a vegán életmódot élőknek is ajánlottak. Mindenmentes kókusztekercs paleo vegan kitchen. Blogunkon olyan "mindenmentes" kókusztekercs recepttel ismerkedhet meg minden érdeklődő, amelyhez semmilyen keksz, vagy kekszreszelék nem kell! A Szafi Free vegán kókusztekercs hosszú időre eltelít, mellékízmentes, remekül helytáll akár az ünnepi asztalon is!