Szász Eszter 2020. január 6. Azért, hogy ne álljunk tanácstalanul a tűzhely mellett hétköznap vacsoraidőben, érdemes előre végiggondolni, hogy miket tudunk elkészíteni egy rohanós hétköznap este. Ha ügyesek és kreatívak vagyunk, egy egyszerű csirkemellet is el tudunk készíteni változatosan, úgy, hogy még az alakunkra is vigyázzon. Nagyon szeretem a különféle pácokat, amelyekkel feldobhatjuk a nem túl ízgazdag alapanyagokat, ilyen a csirkemell is. Joghurtos csirkemell sütőben süthető fánk. Ha valaki szigorúan veszi a diétát, annak arra is vigyáznia kell, hogy a pác ne legyen kalóriadús. Ez a joghurtos változat alakbarát, de ha nagyon mértéktartóak vagyunk, akkor a receptben használt görög joghurt helyett használhatunk alacsonyabb zsírtartalmú terméket is. Joghurtos csirkemell Hozzávalók 4 személyre Csirkemell 4 szelet csirkemell sütéshez olaj ízlés szerint só Pác 4 deciliter görög joghurt 1 evőkanál olívaolaj 1 gerezd fokhagyma ízlés szerint só ízlés szerint bors 1 evőkanál citromlé Előkészítési idő: 15 perc Elkészítési idő: 20 perc Elkészítés: A csirkemellet kicsit klopfoljuk ki, majd sózzuk, borsozzuk.
A csirkemellet kicsontozzuk, majd lapjában félbe vágjuk. A sóval, borssal és zúzott fokhagymával elkevert joghurtban bepácoljuk. Hűtőben egy éjszakát pihentetjük. Másnap a felhevített olajban a felkarikázott újhagymát és a felszeletelt gombát összepirítjuk, majd a fűszereket belekeverve zsírjára sütjük. A csirkemell lecsepegtetett páclevét, a felvert tojásokat és a lereszelt cukkínit hozzákeverjük. Egy sütőformát a baconszeletekkel kibélelünk, majd a lecsepegtetett csirkemellet és a mártást rétegezve bele terítjük. Joghurtos csirkemell sütőben sült. A maradék szalonnaszeletekkel befedjük és a bacon szélét ráhajtjuk. Fóliával lefedve, 180 fokra előmelegített sütőben, fél órát sütjük. A formát kicsit hűlni hagyjuk, majd a húskészítményt kiborítjuk. A lecsurgó levet leöntjük és a húsrakottas tetejét a reszelt sajttal meghintjük. 10 percre visszatesszük a 200 fokra hevített sütőbe, ha a sajt ráolvadt, pirított újburgonyával és friss salátával tálaljuk.
Ez megerősíti azt a hipotézist, hogy átkerülhetett Konstantinápolyba. A templom felfedezése A templomot, amelyben Zeusz szobra volt Olümpiában, 1820-ban fedezte fel egy franciaországi régészeti expedíció. 1875 és 1881 között egy másik, ezúttal német expedíció készítette a környéken található épületek tervét. A görögök és rómaiak által készített leírásokon kívül a szobor megjelenésével kapcsolatos egyetlen információ Hadrianus császár idején Elisben vert pénzérmékből származik. Ezeknek az érméknek az egyik oldalán Zeus jelenik meg a trónján, míg a másik oldalon a fej egy részletét vésték. Hivatkozások Noguès, Olivier. Zeusz szobra. A webhelyről szerezték be Huguet, Guiomar. Zeusz-szobor - a harmadik világ csodája. Így nézne ki ma az olümpiai Zeusz-szobor, a győzelem és a hatalom szimbóluma. A webhelyről szerezte be EcuRed. Olimpiai Zeusz szobra. Az webhelyről szerezték be Cartwright, Mark. Zeusz szobra Olümpiában. Letöltve az webhelyről Az Encyclopaedia Britannica szerkesztői. Letöltve a webhelyről Új Világ Enciklopédia. Letöltve a webhelyről Rosenberg, Jennifer.
Az ltalnos vlemny szerint tlsgosan evilgi lett az ptmny, amely ezltal nem fejezhette ki kellkpen Zeusz hatalmassgt. A problma megoldst egy varzslatos szobor elksztsben lttk. A kor leghresebb szobrszt, Pheidiszt bztk meg a munkval. ksztette el a sokat csodlt remekmvet, mely a templom szvben helyezkedett el. Ezek utn megformlta az istensg fedetlenl brzolt testrszeit, az arcot, a kezet, a lbat elefntcsontbl. Zeusz hajt, ruhjt, sarujt aranybl mintzta meg. Mivel a szobor hatalmas - mintegy 13m - volt, a mretek lehetetlenn tettk, hogy egy darabban szlltsk el a kzelben tallhat szentlybe. Az alkots nemcsak nagysgban s szpsgben volt egyedlll. Klnlegessge volt, hogy a korbbi istenbrzolsokban Zeuszt mindig flelmetes haragv istenknt brzoltk, mg Pheidisz Zeusza egy ert s hatalmat raszt, mgis bizalmat breszt regr volt. Ez az brzolsmd emlkeztethet minket Michelangelo jsgos atyafigurjra a Sistusi-kpolna freskjn. A szobor egy 1 m magas 6. 2-Az olimpiai Zeusz-Szobor - Virtuális barangolások. 5 m szles alapzaton helyezkedett el. Az egsz szobor 13 m magas volt, ami egy mai 4 emeletes hz magassgnak megfelel.
Zeusz temploma Wilhelm Lübke illusztrációja a templomról, amely a Kr. E. Ötödik században nézhetett ki Általános információ típus Görög templom Építészeti stílus Az ókori görög építészet Elhelyezkedés Olimpia, Görögország Megkezdődött az építkezés c. Kr. Olimpiai zeusz szobor. 489 Befejezve c. 463 Elpusztult 426 (szentély), 522, 551 Magasság 68 láb (20, 7 m) Műszaki információk Méret 236 x 98 láb (72 x 30 m) Tervezés és kivitelezés Építészmérnök Libon Más tervezők Paeonius, Alcamenes A Zeusz -templom Olimpiában egy ókori görög templom volt Görögországban, Olimpiában, amelyet Zeusz istennek szenteltek. Az i. Ötödik század második negyedében épült templom volt a minta a dór rendű, teljesen kifejlett klasszikus görög templom számára. Beállítás A Zeusz -templomot egy már ősi vallási helyre építették Olimpiában. Az Altis, egy szent ligettel, szabadtéri oltárokkal és Pelopsz zűrzavarral rendelkező kerítés, először a tizedik és kilencedik században, Görögország "sötét korában" alakult ki, amikor Zeusz követői csatlakoztak Héra követőihez.
Felesége, Rhea, szomorúan figyelte csemetéi vesztét, míg végül cselt eszelt ki: hatodik gyereke, Zeusz helyett egy pólyába bugyolált követ adott hitvesének, a kisfiút pedig elrejtette. Zeusz felcseperedvén megesküdött, hogy elpusztítja apját. Egy italt adott Kronosznak, amitől az felöklendezte a gyermekeket. Zeusz ezután a legyőzött Kronoszt az alvilág mélyére taszította, s a görögöknek parancsba adta, hogy a diadal tiszteletére négyévente tartsanak olimpiát. A sporteseményt elsőként Kr. 776-ban rendezték meg. Olimpiadi zeusz szobor . Az olimpia akkoriban nemcsak viadalok sorából, hanem vallási szertartásokból is állt. A játékok idején a háborúk szüneteltek – akármilyen véres csata is folyt éppen, a görögök egyszerűen ott hagyták ellenfeleiket, ha eljött az esemény ideje. A nagyszabású rendezvényre Ázsiából, Szíriából, Egyiptomból és Szicíliából is érkeztek résztvevők. Kr. 470-ben a görögök elhatározták, hogy Olimpiában – amely Athéntől 150 kilométer távolságra fekszik – egy új templomot építenek hatalmas istenüknek.