A paranoid hangulatot pedig nemcsak a képen kívülről, az utcáról hallatszó zajok teremtik meg, hanem Illés György operatőr klausztrofób képei is. Az ötödik pecsét első negyven perce szinte kizárólag dialógusokból áll, amelyek nagyrészt egy kocsmai asztalnál bonyolódnak. Illés azonban a helyiség egyik lámpája által felülről megvilágított arcokkal, folyton pásztázó kamerájával és közelképekkel teszi nyomasztóvá és feszültté a beszélgetéseket, amelyeknek könnyen tragikus vége szakadhat, ha a képen kívülről valaki váratlanul belép a kocsmába. Bár Fábri Zoltán a nyilasparanoiát rendkívül hitelesen ábrázolja, a vészkorszakot mégis inkább a hetvenes évek elején megkeményedő puha diktatúra modelljeként használja. Nemcsak maga a film példázat, de a filmben a cinikus Gyurica úr szájából is elhangzik egy, a hősök sorsát meghatározó parabola. A despota Tomóceusz Katatiki és az általa a végletekig kizsigerelt, jámbor és passzív Gyugyu története nemcsak a film második felének történéseire, de az asztaltársaság erőviszonyaira is rímel, miután a fogadóba megérkezik a hadirokkant és lelkileg is sérült fényképész, Keszei úr.
Régi filmről nehéz írni. Főleg ha nem "csak" egy igazi klasszikusról beszélünk, hanem egy mesterműről. Az ötödik pecsét pedig pont egy ilyen alkotás. Egyszerűen minden információ a filmről amellett szól, hogy egy tökéletes mestermunkáról van szó. De nem is fényezném tovább, le is írnám, hogy miért. I. érv Először is ehhez hozzájárul a zseniális alapanyag. A film könyvadaptáció, és nem is akármilyen, Sánta Ferenc azonos című könyve alapján, mely megjelenése óta a magyar szépirodalom egyik legnagyobbika. A cselekmény 1944-ben játszódik, a nyilas terror napjaiban. 4 kisember, Gyuricza Miklós, az órás, Béla, a kocsmáros, Király László, a könyvügynök, és Kovács János, az asztalos, egy budapesti kocsmában beszélgetnek, estéről estére az élet nagy kérdéseiről, erkölcsről, lelkiismeretről. Később csatlakozik hozzájuk még a sérült, fényképész, Keszei Károly, aki nélkül igazán nem is fordulhatott volna elő ez a tragikus történet. Ahhoz képest, hogy átlagemberekről van szó, rendkívül mélyen belemarkol a filozófia és az etika mélységeibe, és hosszasan elgondolkodtatja az olvasót, illetve a nézőt.
Őze Lajos tökéletes választás volt a szerepre, leírhatatlanul, mérhetetlenül jól játszik, nem is lehetne Gyuriczát másképpen elképzelni. Mellette ott van Márkus László, az ügynök, aki először a legellenszenvesebbnek tűnik az asztaltársaságban, hisz mindig osztja az észt, képmutató, enyhén sznob, visszaél a helyzetével, és illegálisan megszerzi azt, ami amúgy csak a gazdagoknak járna, azaz a borjúszegyet, amivel hosszasan büszkélkedik a többiek előtt, kik talán sose kóstolhatják meg e remek ételt életükben. Habár nem annyira szimpatikus karakter, kiválóan játssza el szerepét. Mellettük még ott van Horváth Sándor, aki később a Szomszédok c. sorozatban pazarolta el tehetségét. Ő az, aki beletörődött a szerencsétlen életébe, melankolikus, elmélyülő, gondolkodó karakter. Kis ártatlan közember, könnyen szerethető, és nélküle valószínűleg nem ugyanaz lenne ez a társaság. Jelenléte szintén előre segíti a történet haladását, és a véleménye fontos, hisz egy olyanfajta karakter, akivel sok néző tud azonosulni.
1944 december közepe. Budapest a körülzárás határán, mindennaposak a légiriadók és a razziák, éjszakánként elsötétítés van, a városban tombol a nyilasterror. Az egyik kiskocsmában a nehéz idők ellenére is esténként összegyűlik egy kisemberekből álló asztaltársaság. A szeszélyes, különc és cinikus Gyurica, aki órás, Király, a kultúrsznob könyvügynök és Kovács, a tisztes, mélyen vallásos asztalos keresik fel minden este Béla kolléga kocsmáját. Egyik este Király elmondja, hogy a vacsorára való, szinte beszerezhetetlen húst egy Hieronymus Bosch albummal fizette ki. Az esti beszélgetés folyamán többször villannak fel részletek az alkotó lázálomszerű képeiből. Aznap este egy frontról sántán és betegen hazatért művészi fényképész, bizonyos Keszei Károly téved közéjük, akit meginvitálnak asztalukhoz, bekapcsolódik a beszélgetésükbe. A kihalt, csöndes, sötét utcáról egy nyilas razziázás zajai, menekülők léptei, majd lövések hallatszanak be, később egy a szomszéd házat kereső járőr be is tér egy (illegális) pálinkára, egyikük a szadista verőlegény, Macák.
A nyirokcsomók a nyirokrendszer részei. Testszerte 5-600 nyirokcsomó található meg, többnyire csoportokba rendeződve bizonyos testtájakon, a központi idegrendszert kivéve. Nagyobb nyirokcsomó-csoportulások találhatóak a nyakon (annak első és hátsó részén, a garat mögött, az állkapocs alatt). Nyirokcsomó duzzanat a nyakon. A legjelentősebb nyirokcsomócsoport a hónaljárokban van, ahova a mell egy részének nyirokelvezetése is irányul, így a mellrákok áttétei nagy gyakorisággal itt jelennek meg. Ugyancsak jelentős nyirokcsomócsoport van a mellizmok között és szélénél. A nagy mellizom oldalsó szélénél található a Sorgius-féle nyirokcsomó, amelyre az emlőmirigy kóros folyamatai szintén gyakran ráterjednek. A hasüregben és a mellüregben is több nagy nyirokcsomócsoportot találhatunk. Az alsó végtagban nagyobb nyirokcsomó-csoportosulások vannak a térdhajlatban, a lágyékhajlatban, a kismedencében. Ez utóbbiak közül a méh melletti kötőszövetes részben találhatók jelentősége, hogy a méhnyak, illetve a méh rosszindulatú daganatai viszonylag korán képezhetnek ide áttéteket.
A nyirokcsomó-csoportulások egy része kézzel is jól kitapintható, megduzzadásuk a nyirokrendszer fokozott működését, a szervezet gyulladását rmális esetben, a nyirokcsomók érintésre nem érzékenyek, nem fájdalmasak. A nyirokrendszer szerepe kettős: egyrészt a nyirokkeringésen keresztül visszavezeti a hajszálerek artériás végén kiszűrődő, és a vénás végen teljes mértékben felszívódni nem képes folyadékot a vénás rendszerbe, másrészt fontos része a szervezet immunrendszerének, mivel sejtjei képesek elkülöníteni a szervezet saját anyagait az idegen anyagoktól, és azokat közömbösíteni, megsemmisíteni. A nyakon és a fejbőrön található melanoma a legveszélyesebb - HáziPatika. Ugyanakkor a nyirokereken keresztül könnyen továbbterjednek a fertőzések és a rosszindulatú daganatos sejtek is, amelyek így először az útjukba eső nyirokcsomókat betegítik meg. A nyirokerekben áramló nyirok útjába eső nyirokcsomók egyik funkciója a nyirok megszűrése, a másik a nyiroksejtek termelése. A végtagokból, perifériákból összegyűrő nyirok először az elsődleges nyirokcsomókon halad keresztül, majd több nyirokcsomóból származó nyirokerek újabb - másodlagos nyirokcsomókhoz - vezetődnek el.
A mononucleosis infectiosa bár igen kellemetlen tünetekkel jár, az esetek többségében 2-3 hét alatt spontán gyógyul. A torokfájás az első hét végén a legerősebb, a láz akár 2-3 hétig is folyamatosan fennmaradhat, akár a többi tünet elmúlása után is. Mi okozza? A csókbetegség hátterében az esetek több mint 80%-ában egy olyan herpeszvírus áll ( Epstein-Barr Vírus (EBV), amellyel a lakosság 90%-a fertőződik meg élete során legalább egyszer. A terjedés főleg a nyál közvetítésével történik, így szoros közelségben élő közösségekben (család) nagyon valószínű a fertőzés átadása. A fejlettebb államok lakossága jellemzően 15-24 éves kora között találkozik először a vírussal, ami a torok és az orr nyálkahártyájában is képes életben maradni, hogy a későbbiek folyamán fertőzésforrás legyen. Az orvos a nyirokcsomók testszerte jelentkező megnagyobbodását tapasztalhatja, melyek közül a nyakon maga a beteg is kitapinthatja a megnagyobbodott nyirokcsomókat. A hasi betapintás során a máj és a lép megnagyobbodása is észlelhető az esetek nagy részében.