A helybeliek számára a megyei napilap elsődleges információforrás, amely nemcsak nekik, hanem róluk szól. Tradicionális, mert generációk óta velünk van, hozzátartozik a mindennapjainkhoz, az életünkhöz. Kék hírek. Célcsoport A lapokat javarészt a megyei átlagnál aktívabb, iskolázottabb, vagyonosabb, 25–55 éves lokálpatrióták olvassák, akiknek fontos a tradíció, a család, a minőség. Tudatos fogyasztók, akik a vásárlás előtt informálódnak, és általában szeretnek mindent egy helyen beszerezni. Elérhetőség Tel. : 06-34/514-020 E-mail:
A rendőrök rövid időn belül elfogták a békési párost, és visszaszerezték a pénzt. Az ügy vizsgálatát a rendőrség befejezte. 2022. március 27. 11:15 | Régebbi cikkek Összesen 4355 cikk, 1 / 312 oldal
Rovat Rovatok – 0 db találat
A vén Galambos lova ott poroszkált Egy rossz szekérrel az országúton De jött egy autó vén dudája kántált A vezetője gúnyos volt nagyon A kis sofőr kiorditott nevetve Nos mikor érünk haza nagypapa? A vén Galambos szólt ebadta kölyke Csak tőlem függ mikor megyek haza Refrén: Gyia ló, gyia ló, gyia trapp trapp Itt a szép idő, a vacsora idő Nekem a leves, neked a zab a fő. S ha gyorsabb nálunk a motor, hát csípje a darázs Nem vár reá leves se zab, csak egy hideg garázs Légy vidám komám, az élet oly csodás. A mai napon... (Lap 16) — Margit2 forum — Margit2 fóruma. De mi történt az első útkanyarban? Az autó ott áll némán csendesen, A vezetője turkál a motorban S a szenteknek üzen ő mérgesen A vén Galambos kedvteléssel nézte A bakról büszgén zengett a szava Most én kérdezem tőled kis legényke: Hogy tulajdonképp mikor mész haza? Elérte már a kis falu határát A vén Galambos, és öreg lova De hátuk mögött ott dudált az autó Akár a szélvész, úgy suhant tova A szekér előtt hirtelen lestoppolt Az ülésről kiszállott valaki Csak most ismerte fel Galambos bácsi, Hogy a sofőr nem más mint a Jani.
1945 után a Kamara Varietében, aztán Budapest szinte valamennyi kabaréjában lépett színpadra. 1947-től a Fővárosi Operettszínházban Latabár Kálmán, Komlós Juci, Csikós Rózsi társaságában aratott óriási sikereket, 1950-ben a Vígszínházhoz szerződött, 1951-től haláláig a Vidám Színpad tagja volt. Számos zenés vígjáték főszerepét játszotta el, sőt Molnár Ferenc A doktor úr című darabjának zenés változatát rendezte is. Kazal lászló borkostoló - ulreatdyli’s blog. Országosan is ismert lett, mert magánszámaival fáradhatatlanul járta a vidéket, maga is nevetett, miközben nevettetett. Gyakran szerepelt a rádióban, korpulens alakja rendre feltűnt a tévé kabaréműsoraiban. Rendkívül népszerű volt, ha belépett a színpadra, már vastaps fogadta, utánozhatatlanul "hozta" a spicces, enyhén illuminált alakokat, például a frenetikus sikert arató Borkóstolóban. Egyedülálló előadója volt az olyan nyelvtörő hadarószámoknak, mint a megzenésített pesti telefonkönyv, a Cipzár, szilveszteri műsor hosszú évekig elképzelhetetlen volt nélküle a Magyar Televízióban.
Játszott a 2x2 néha 5, a Dollárpapa, a Csodacsatár és a Mici néni két élete című filmvígjátékokban. Dalénekesi múltja, az általa megformált kabaréalakok élete végéig kísértették. Panaszkodott, hogy szeretné az Úrhatnám polgárt és a Képzelt beteget is játszani, de mindig énekelni hívják. Csak 1962-ben mutathatta meg érzékeny jellemábrázoló képességét, amikor Moldova György Légy szíves, Jeromos című darabjának címszerepét alakította. Magánemberként mértéktartóan élt, sem vagyona, sem káros szenvedélye nem volt. Baráti társaságban szeretett mulatni, ismerte az összes malackodó nótát és viccet, ezeket szűk körben úgy tudta előadni, hogy az a nem tűnt trágárságnak. Nem csak enni, hanem főzni is nagyon szeretett, a kollégáknak saját étele mellé saját készítésű borát tálalta fel. Váratlanul halt meg 1983. május 10-én, munkásságát 1966-ban érdemes művészi címmel ismerték el. Kazal László - Tudományos borkóstoló - YouTube. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Azonban a német megszállók 1944. március 19-én bezárták. Kazal a besorozást elkerülendő a háború végéig bujkálni kényszerült. A szovjetek bevonulása után először a Kamara Varietében kapott munkát, ám emellett más színházban is fellépett, a Fővárosi Operettszínházban is. 1949-ben a Magyar Néphadsereg Színháztól kapott szerződést, majd az ezt követő évben a Vidám Színpadtól, ahol egészen haláláig, több mint negyed évszázadig játszott és egy ízben rendezett is. Az 1950-es években főleg táncdalénekesként ismerték, slágereket és a politikusok követelte mozgalmi dalokat egyaránt énekelt. A televízió megjelenésével gyakran lépett fel kuplékkal, kabarészámokkal a képernyőn, ami tovább növelte népszerűségét: "a Kazal" generációk számára vált fogalommá.
Később Miskolcon jutott segédszínészi álláshoz. Később már táncos bonviván szerepeket is kapott és eljátszhatta Ádám szerepét is Az ember tragédiájában, ám miután szóváltást követően összeverekedett az ügyelővel, elbocsátották. Küszködve jutott újra álláshoz Csongrádon, ahol komolyan vették és két év alatt rengeteg szerepet játszott el. 1936-tól egy sikeres beugró szerep eljátszása után (Bársony Rózsival és Latabár Kálmánnal) Budapesten lett szabadúszó. Állandó szerződést a siker ellenére sem kapott, ezért mellékállásokból kellett fenntartania magát. Így nyakkendőket készített, dzsesszdobos volt, parkett-táncos és bárénekes. Egy énekes szereplése láttán fedezték fel és az 1930-as évek végén már ismert slágerénekes lett. Fellépései megszaporodtak a színpadon is. 1938-ban a Tonalit Gramophon Rt. hivatásos gramofon-énekese lett. Az 1940-es évek elején Nagykőrösre költözött, zenés-műsoros esteket adott vidéken és a fővárosban is. 1943 elején a fővárosi Komédia színpadon játszott, majd a Royal Varieté következett.