Tehát a magánélethez való jog korábban nem az Alkotmányban külön nevesített jog volt, hanem az emberi méltósághoz való jogból levezetett alapjogként kezelték. Ez az állapot az Alaptörvény hatálybalépésével megváltozott. Szabó Máté Dániel álláspontja szerint a magánszféra szempontjából az önrendelkezési jognak is komoly jelentősége van. A privacy lényegében az "egyén joga ahhoz, hogy magáról döntsön. " A magyar jogirodalomban, az alkotmánybírósági gyakorlatban, a jogrendszer más területein is ismert jogról van szó, az önrendelkezés szabadságáról, arról, hogy mindenki maga dönti el, hogy mi lesz a saját sorsa, mit tesz magával, a testével, és a rá vonatkozó ismeretekkel. A Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk. ) a személyiség polgári jogi védelmét szabályozza. E szerint "a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. " A Ptk. a jóhírnév védelmét is szabályozza, illetve a képmáshoz való jogot. Kezdőoldal. Az adatvédelem területén is külön szabályozás érvényesül.
A személyhez fűződő jogok védik ezt az emberi méltóságot, és szankcionálják azt, aki nem adja meg a minimális tiszteletet, elismerést a másik embernek, amely emberi mivoltánál fogva megilleti. Emberi méltósághoz való jog 2. Tartalma [ szerkesztés] Olyan minimális elismertséghez való jogról van szó, mely biztosítja, hogy emberi mivoltát senki ne vonhassa kétségbe, a tiszteletet megkövetelhesse. A magyar Alkotmánybíróság 64/1991-es határozata szerint: "Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany marad és nem válik eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől…" Az emberi méltósághoz való jog egyfajta "anyajog", a bíróságok, hatóságok minden esetben hivatkozhatnak rá az egyén védelmében, ha nincs olyan nevesített alapjog, mely az emberi méltóságot kifejezné. Az emberi méltósághoz való jog több részterületből áll, melyek egyenként korlátozhatóak, megfelelő garanciákkal, törvényi szabályokkal körbebástyázva.
Komoly előrelépést jelentett az adatvédelemhez való jognak az Alkotmány alapjogi katalógusában való megjelenése, valamint a külön törvényi szabályozás. Az 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, jelentős védelmet biztosított a jogosulatlan adatfelhasználással szemben. Ma már új adatvédelmi törvényünk van, amiről részletesebben a későbbiekben szólok. A korábbi alkotmányunk több, a magánszférához kapcsolódó védett jogtárgyat nevesített: a magánlakás sérthetetlenségéhez, a magántitok védelméhez, illetve az adatvédelemhez való jog mellett, a jóhírnév védelméhez való jogot is. Az Alaptörvény 2012. január 1. napján történő hatálybalépése eredményeként a magánélethez való jog konkrétan nevesítve lett. Az Alaptörvény VI. cikke kimondja, hogy "Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Az emberi méltósághoz való jog. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi. " Az Alaptörvény kimondja, hogy a jog érvényesülését független hatóság ellenőrzi, amit sarkalatos törvény nevez meg. Ez a független hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság. A szabályozás mindenképpen újításnak tekinthető az Alkotmány rendelkezéseivel szemben. A független hatóság létrehozásáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. Az emberi méltóság védelme – Wikipédia. évi CXII. törvény rendelkezik. Ez a sarkalatos törvény váltotta fel a korábbi adatvédelmi törvényünket. A jóhírnévhez való jog, a magántitok sérthetetlensége, vagyis a magánszféra védelmének különböző aspektusai a nemzetközi dokumentumokban is szerepelnek. a) Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 12. cikke, amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot szabályozza, kimondja, hogy: "Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jóhírnevében megsérteni.
Kínzó, kegyetlen, embertelen, megalázó vagy büntető jellegű korlátozó intézkedéseket semmilyen körülmény között nem szabad alkalmazni! Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását a beteg kezelőorvosa rendeli el. A kezelőorvos az alkalmazást megelőzően (amennyiben ez nem lehetséges, az alkalmazás megkezdését követően a lehető legrövidebb időn belül) rögzíti az egészségügyi dokumentációban a korlátozó eljárásokat, illetve meg kell jelölnie azok indítékát és alkalmazásuk időtartamát is. Állandó orvosi felügyelet hiányában - kivételesen indokolt esetben - ideiglenesen szakápoló is elrendelheti a korlátozást. A korlátozásról a kezelőorvost haladéktalanul értesíteni kell, akinek azt tizenhat órán belül írásban jóvá kell hagynia. Ennek hiányában a korlátozást meg kell szüntetni. Emberi méltósághoz való jog 6. Korlátozó módszerek és eljárások alkalmazása esetén a beteg állapotát és testi szükségleteit rendszeresen - a szakmai szabályoknak megfelelően - ellenőrizni kell. A beteg egészségügyi dokumentációjában az ellenőrzés tényét és eredményét fel kell tüntetni.
Hangsúlyozta, hogy Konrád Ferenc mindig kiváló sportoló és tanuló volt, aki hajnalban kelt, hogy letudja a kötelező úszópenzumot, majd következett az egyetem, ahol ugyancsak helyt állt. "Nagyon szeretném, ha a jövő úszó-vízilabdázó generációja, akik itt tanulnak, ugyanúgy használják majd a nevét, mint a Csaszit például. Mondják majd azt, megyünk a Konrádba. " Az ünnepség végén leleplezték Dorogi Ferenc szobrászművész alkotását, amely az uszoda előterében állít emléket a 178-szoros válogatott vízilabdázónak, aki a BVSC-ben kezdte pályafutását, majd az orvosi egyetem együttesében szerepelt. XVI. kerület | Aligátor Úszóiskola - Szentmihályi Konrád Ferenc Uszoda. Sportpályafutása mellett 1971-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen fogorvosi oklevelet szerzett. Később az intézmény adjunktusa lett.
A névadó ünnepségen a résztvevők egy emléktáblát is lelepleztek, melyet aztán megkoszorúztak. Dr. Konrád Ferenc a második BVSC-s legenda, akiről uszodát neveztek el. 2012-ben ugyanis a Szőnyi úti fedett létesítménynek a száz évvel korábban született vízilabdaedző, Laky Károly lett a névadója.
Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.