Három évvel később, tavaly év végén nyithatott ki újra a látogatók előtt a bajnai kastély, immáron két emeletnyi izgalmas tárlaton keresztül feltárva az épület múltját. A megszépült főépület földszintjén berendezett interaktív kiállításon, archív fényképek, festmények és tervek segítségével ismerhetjük meg az épület múltját: a kastély fénykora mellett feltárulnak előttünk a pusztulás, majd a helyreállítás évtizedei is. Az emeletre érve Sándor Móric gróf (gúnynevén az Ördöglovas) lovas kalandjairól és lánya, Metternich-Sándor Paulina életéről és irigyelt ruhatáráról tudhatunk meg többet, utóbbit divatos megjelenései miatt szerte Európában figyelemmel kísérték a dámák. Szintén az emeleten találjuk a milánói Scala díszlettervezőjének, Alessandro Sanquirico különleges falfestményeit, melyeket az 1970-es években beázás miatt teljes egészében leválasztották a mennyezetről, így a restaurált alkotás 40 után kerülhetett vissza eredeti helyére. Így született újjá az ország egyedülálló klasszicista kastélya - képek - Helló Magyar. A bajnai Sándor-Metternich-kastély 2022. január 18-tól téli nyitvatartás szerint várja a látogatókat, keddtől vasárnapig, reggel 9 és délután 5 között.
Sándor-Metternich-kastély 2525 Bajna, Rákóczi Ferenc utca 1.
Az Őr-hegy és a tetején álló kereszt Bajna meghatározó értékei és szimbólumai. A kereszthez sok, Sándor Móric lovas bravúrjaival kapcsolatos mendemonda fűződik, pedig valójában az ördöglovas lánya, Sándor Paulina hercegnő állíttatta 1856-ban, Metternich Richárd herceggel kötött házassága alkalmából. A 8 méter magas kereszt felirata – "in hoc signo vinces" (e jelben győzni fogsz)- a Sándor család mély vallásosságára utal. A keresztet 1935-ben Paulina lánya, Metternich Klementina hercegnő hozatta helyre. Az egyik történet szerint a gróf cselédséggel teli kocsit indított útnak a hegy tetejéről, a meredek úton azonban a kocsi felborult és sok ember meghalt. Egy másik történet szerint a gróf fogadást kötött, hogy a hegy tetején akkora máglyát rakat, amelynek lángja még Bécsben is látható lesz. A gróf állítólag megnyerte a fogadást. MID Travel Utazási Iroda - Közösségben utazunk! | 1 napos kirándulás Lőkösházára és Tótkomlósra. A túra útvonala az Őr-hegy után ismét a Bajnai Szent Donát Borbarát Egyesület közösségi terére kanyarodik vissza, majd a Sándor Metternich Kastélykertben ér véget.
A táv szintideje 5 óra, szintemelkedése 396 m. A Gróf Sándor Móric Emléktúra "XL", 26 km-es távja a Sándor Metternich Kastélyból indul, a Máriácska ellenőrzőpont után a Sárás romtemplom kóddal ellátott ellenőrző pontját érinti, amely szintén bír helytörténeti jelentőséggel: a középkorban Bajna mai területén több település létezett, egyike volt ezeknek Sárás. Bajnáról délnyugatra helyezkedett el, a szintén a középkorban elpusztult, a pilisi apátság birtokai közé tartozó Nyika mellett. A tatárjárást átvészelve, 1287-ben újra benépesült a falu, majd az 1540 körül bekövetkezett török támadás idején végleg elpusztult. Mára már csak templomának romjai állnak. Decemberben nyit az ICOMOS-díjas bajnai Sándor–Metternich-kastély. Az 1740-1780 közt két kisebb harang került a nagy mellé a bajnai templomban. Az egyik harang a szóbeszéd szerint a sárási templom tornyába függött, de a tatár támadáskor a falusiak egy kútba rejtették el, így maradhatott meg épségben. A Sárás romtemplomot elhagyva a túra útvonala az Ugrató-hídhoz vezet. Az Ugrató-híd Gróf Sándor Móric egyik híres ugrásáról kapta nevét, amelynek helyét márványkövekkel örökítette meg az ámuló utókor: "Két földbe ágyazott márványczölöp jelöli a helyet, hol a gróf sok év előtt merész ugratásainak egyikét vitte végbe, a leírások szerint a következőképp: "Két czölöp 21 lábnyira van egymástól; a tér közötte most sík gyep, az ugratás idején azonban mély medrű s vízzel tölt árok volt mellyen híd vezetett át, a hídon kocsik mentek s a hasonló merényeiről hírneves lovas ezeket megelőzni akarva, a híd mellett három öl és három láb széles árkot ugratott át.
Budapesttől alig 50 kilométerre északnyugatra találjuk Bajna párezres települését, melynek hosszú évtizedek óta elhanyagolt klasszicista kastélya immáron újra régi fényében ragyog. Fotó: NÖF – Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. Korai feljegyzések szerint a Bajna szívében álló Sándor-Metternich-kastély helyén már a 15. század végén nemesi udvarház magasodott, amely a 17. század végén került a Sándor család birtokába. Esztergom vármegye alispánja, Sándor Menyhért építtetett vadászkastélyt a birtokra, amelyet hamarosan fia, Sándor Móric örökölt meg. Móric fejébe vette, hogy kibővíti és valamelyest átépíti az épületet, amire a kor egyik híres építészét kérte fel: a ma is álló klasszicista stílusú kastélyt Hild József tervezte. A későbbi évszázadok során a történelem megtépázta az elegáns, fehér épületet, így 2016-ra Bajna fő látványosságából omladozó kísértetház lett. Ennek a destruktív folyamatnak 2018-ban akadt vége, amikor elkezdődött a hazai viszonylatban is ritkaságnak számító műemléki épület korhű restaurálása.
A Gróf Sándor Móric Emléktúra "L", 14 km-es távja a Sándor Metternich Kastélyból indulva érinti a Máriácska ellenőrzőpontot, ahol a kód leírása után az útvonal a Bajnai Szent Donát Borbarát Egyesület ellenőrző állomásához vezet. Ezt követően a túrázók a Kő kereszt állomáspontot érintve az Öreg-lyuk ellenőrzőponthoz érkeznek. Az Öreg-lyuk helytörténeti vonatkozása a következő: az Őr-hegy aljában lévő barlang többször menedéket nyújtott a falusiaknak, sőt 1956 novemberében a Budapestről érkezett menekültek is itt rejtőzködtek. A török időkben minden bajnai itt keresett védelmet a támadások elől, és hogy nagyobb biztonságban legyenek, a barlang bejáratát eltorlaszolták. Az egyik asszony azonban gyermekével kimerészkedett, és mosni indult a patakhoz. A törökök észrevették és követték őket, így kutatva fel a bajnaiak búvóhelyét, majd a benn lévőket irtózatos halálra ítélve, a barlangot felgyújtották. A túra útvonala ezután a bajnai Őr-hegy kóddal ellátott ellenőrző pontjához vezeti a túrázót.
m v sz Ipari növények-trt (A teljesség igénye nélkül…) Árpa ( Hordeum vulgare, Syn: Árpa) A legkülönbözőbb éghajlati adottságú területeken is termesztik. Két fő változata az őszi és a tavaszi árpa. Az őszi árpát főleg takarmányozási céllal termesztik, míg a tavaszi árpának az emberi táplálkozásban van vitathatatlan jelentősége, a sörgyártás egyik alapanyaga. Burgonya ( Solanum tuberosum, Syn: Burgonya) Az Amflora egy genetikailag módosított keményítőburgonya fajta, amely a BASF Plant Science tulajdonában van. (hivatalos név EH92-527-1, EU-szintű BPS-25271-9) Az Amflora burgonyákban a keményítő amilopektint és amilózt is tartalmaz. Az amilopektin fontos ipari nyersanyagforrás, de felhasználás előtt az amilóztól külön kell választani. Zab vetési ideje sa. Az Amflorában RNS-interferencia segítségével működésképtelenné tették az amilózt termelő gént, így az elválasztási folyamat szükségtelenné válik, amivel energia, víz és nyersanyag spórolható meg. Termelésbe az Amflora csak az EU jóváhagyása után kerül, mert e világ burgonyakeményítő termelésének 80%-a innen származik.
A burgonyakeményítő legfontosabb termelő és feldolgozó országai: Németország, Hollandia, Franciaország Dánia, Lengyelország és Svédország. Az Amflora nem mérgező, de a nagy keményítőtartalma miatt olyan "lisztesen fővő", hogy konyhatechnikailag nem használható. Búza ( Triticum aestivum, Syn: Búza) Könnyen alkalmazkodik a különböző ökológiai feltételekhez. Az északi félgömb mérsékelt éghajlati övében termesztik, elsősorban kenyérnövényként. Az éghajlati adottságoktól függően termesztenek őszi, illetve tavaszi búzát. Egyre jelentősebbek a durum búzák, melyek lehetnek tavaszi, illetve járó típusúak. Rozs ( Secale cereale, Syn: Rozs) A hűvösebb, csapadékosabb éghajlatot kedveli, gyengébb minőségű talajban is megterem, valamint a hideget, és a hosszabb telet is jobban bírja, mint a búza. Zab vetési ideje. Termésátlaga, Termésminősége elmarad a búzától, ennek oka egyrészt a poliploidizáció hiánya. Tritikálé ( Triticum × Triticosecale, Syn: Tritikálé) A búza és a rozs keresztezéséből kialakított állandósult hibrid, nevét is e két növény tudományos nevének összevonásából kapta.