Láthatjuk tehát, hogy a gamifikált alkalmazásoknak köszönhetően a diákok motiváltabbá válhatnak a tanulásra a mai felgyorsult világban, az interaktivitásuk mértéke nőhet, emellett pedig nem csupán az egyéni tanulást segítik, hanem fontosak az osztályközösség építésében is. Felhasznált irodalom: Balogh, A. (2017). Digitális játékok az oktatásban. Anyanyelv pedagógia X. évfolyam, 2017/1. 53-63. Rigóczki, Cs. (2016), Gamifikáció (játékosítás) és pedagógia. Új Pedagógiai Szemle. 2016/3-4. Gamifikáció az oktatásban – avagy hogyan motiváljuk tanulásra az Alfa és a Z generációt? | Kölöknet. 69-75. Fromann, R., Damsa, A. (2016). A gamifikáció (játékosítás) motivációs eszköztára az oktatásban. 76-81. Kovácsné, P. K., Játékosítás (gamification) az oktatásban. ELTE IK.
Ezt nagyjából úgy lehetne körülírni, hogy a gamifikáció a játék elemeinek, játékos elemek használatát jelenti nem játékos környezetben, hogy ezeket érdekesebbé és figyelemfelkeltőbbé tegyük. A játékosítás egyik fő mozgatóeleme, hogy egyes feladatok elvégzése után különféle jutalmakat kaphatunk, akár az ötletadó vidójátékokban. Mindez az élet valamennyi területén megjelenhet: többek között a munka világában, a HR-ben, kereskedelemben, a marketingben és az oktatásban. Mi is az a „gamifikáció”? — EMŐKE Marketing. Gondoljunk csak például a nagy áruházak kuponfüzeteire és kezdvezményesen megvásárolható termékeire: ha elég kitartóan gyűjtjük a vásárlások után kapott pontokat, akkor magasabb kategóriákba kerülhetünk át, ennek következményében pedig kedvezményesebben juthatunk újabb termékekhez, vagy valamilyen ajándékkal jutalmazzák hűségünket. Bizonyos elképzelések szerint éppen a gamification lehet az, ami boldoggá és hatékonnyá teheti a társadalmak életét: Gamification – épülőben a homo ludens társadalma? teszi fel kérdést Fromann egy másik tanulmányának címében.
Ennek legnagyobb pedagógiai-módszertani előnye, hogy a tanulók hibázhatnak, ugyanakkor a rendszer felépítésének köszönhetően ezt javítani, korrigálni tudják. Osztályzatok helyett ugyanis pontokat kapnak, amiket csak később váltanak át érdemjegyre, közben pedig saját érdeklődési köreiknek és tempójuknak megfelelően sajátíthatják el a tudást, ahogy erről Joós Andrea élménybiológia-tanár is beszél TED-előadásában gyakorlatias példák bemutatásával. Joós Andrea pedagógus és tudománykommunikációs szakember bemutatja, hogyan motiválja gamifikációs pontrendszerrel a különféle érdeklődésű tanulókat Mit hoz a jövő? Bűvösvölgy Médiaértés Oktató Központ- Kell-e játékosítani az oktatást?. Persze az értékelésen túl számos mást is gamifikálhatunk az oktatásban, például ha egy tananyagot, legyen az az exponenciális egyenlet megoldása, internetbiztonság vagy a '48-as forradalom, társasjáték formájában dolgozzuk fel. Dolgozat helyett a gyerekek megtervezik a táblát, újrahasznosított anyagokból vagy 3D-s nyomtatóval gondoskodnak a játékhoz szükséges bábukról, kérdéskártyákat és megoldókulcsókat gyártanak, fantázianeven agyalnak, szabályokat alkotnak, majd közösen tesztelik is az elkészített produktumot.
in: Hülber László (szerk): A digitális oktatási kultúra módszertana. Eger: Eszterházy Károly Egyetem. Nádori Gergely (2012) Gamification – tananyag PIL Akadémia 2012 Pacsi Diána: Játékból nyereség - Hogyan profitálhatsz a játékosított megoldásokból? Rab Árpád: A gamifikáció lehetőségei a nem üzleti célú felhasználások területén, különös tekintettel a közép-és felsőoktatásra Új trendek az oktatásban: játékosítás (gamifikáció) az iskolában. Digitális nemzedék konferencia: Ajánlott irodalom Burke, B. (2014): Gamify: How Gamification Motivates People to Do Extraordinary Things. Bibliomotion, Brookline. Damsa Andrei – Fromann Richard (2016): Gamification and gameful approaches in education, business, and it, INFORMATIKA, Vol. XVIII. No. 1. pp 28-33. Deterding, S., Dixon, D., Khaled, R. és Nacke, L. E. (2011): From Game Design Elements to Gamefulness: Defining 'Gamification'. ACM Press, Tampere. Fromann Richárd (2014): Gamification – betekintés a netgeneráció-kompatibilis, játékos motivációk világába.
3. Azonnali jutalmazó-büntető rendszer A jutalmazó-büntető rendszer lényege, hogy egyrészről minden apró sikert megjutalmazzon – másrészről következményeket állítson fel a nem-teljesítés esetére. Fontos, hogy ezek a visszacsatolások azonnaliak legyenek, tehát rögtön abban a pillanatban történjenek, amikor maga a cselekvés is. Az is lényeges, hogy a jutalmak és a következmények arányosak legyenek a küldetés volumenével, tehát egy nehezen megszerzett sikerért nagy jutalmat szerezzen a játékos. De pontosan hogyan alkalmazható ez a gamification rendszer az oktatásban?
Ezek után megismerjük a játéktervezés lépéseit, a játék mechanika és dinamika összefüggéseit, a társasjátékok tipologizálását és a szabályalkotás folyamatát. 2. ) A műhelymunka első felében a résztvevőknek bemutatjuk a modern társasjátékok 15 leggyakrabban használt játékmechanikáját. Mind a 15 mechanikára viszünk világhírű és valóban megragadó társasjátékot, amelynek nem csak a szabályait és működését mutatjuk be, de mindegyiket ki is próbáljuk, hogy a központi játékmechanizmusokat lássuk működés közben is. A játékok motorját jelentő játékmechanikákat részletesen elmagyarázzuk, és példákat is adunk arra, hogyan lehet azt tantárgyakhoz, iskolai feladatokhoz kapcsolni. 3. ) Az általunk biztosított eszközök (társasjáték alkatrészek) felhasználásával több csoportban társasjátékot készítünk egy közösen kiválasztott tantárgyhoz vagy projekthez. Azonosítjuk a játék által fejlesztendő készségeket, kialakítjuk a játékosok motivációs hálóját, megtervezzük a játékot és összeállítjuk hozzá a játékszabályt is.
Heacox, Diane (2006): Differenciálás a tanításban, tanulásban. Kézikönyv a 3-12. évfolyam számára. Szabad Iskoláért Alapítvány. Budapest. Kőpatakiné Mészáros Mária: Az egyéni tanulási útvonalak kiépítése Prievara Tibor (2012): 21. századi tanár – 2. rész (Víziók és elvek 1. ) Váczi Dorottya (2016): "Játékkal jobb tanítani" – A gamification elmélete és gyakorlata kezdőknek. Online továbbképzés.
"Hiába való minden okoskodás, picturát megtanulni nem lehet csak egy mestertől, s ez a mester a Természet. Ez a mi örökös mintánk. (Természet = külvilág)" Szinyei Merse Pál festő, a magyar plein air festészet megteremtője 170 éve született. "Íme, Szinyei Mersével is mi történt. A választóknak több eszük volt, mint a Gondviselésnek; a múlt cikluson otthon marasztották, és íme, unalmában festett egy csomó képet, melyekkel a kor legnagyobb tájképfestői közé emelkedett. Plein air festészet tv. " (Mikszáth Kálmán) Szinyei Merse Pál festő 1845. július 4-én született Szinyeújfalun (ma: Chminianska Nová Ves, Szlovákia). Középnemesi családból származott, apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja volt. Középiskolai tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, ez utóbbi városban kezdte festészeti tanulmányait Mezey Lajosnál. 1864-ben beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, ahol főként mitologikus, allegorikus műveket készített, sokat foglalkozott a Faust-témával is. Az Akasztott elszállítása című képpel 1867 októberében felvételt nyert Karl Piloty, a kiváló pedagógus és történelmi festő osztályába.
A Főkötős c. későbbi portréja az emberi személyiség mély ismeretéről tanúskodik. A könnyed eleganciával megfestett arcképről egy, a saját egyénisége különlegességére ráébredt, szenvedélyes természetű hölgy tekint le a nézőkre. 1882-ben családjával Bécsbe költözött, és a császárvárosban kiállította A pacsirta c. festményét, mely egy hátulról látható, a mező zöld gyepén fekvő női aktot ábrázol a "szépidő-felhőkkel" tarkított kék ég alatt. A kritikusok azonban erről a művéről is lesújtóan nyilatkoztak, többek között "brutálisaknak" titulálták a kép zöld színeit. Erre Szinyei gyeptéglákat hozatott a kiállító-terembe és helyeztetett a festmény alá, hogy jelezze: valósághű színekkel ábrázolta a mezőt. Plein air festészet 2017. A kritika ezt követően némileg enyhült, ám továbbra is elítélően nyilatkoztak a művészről, aki újabb csalódása után ismét visszatért Jernyére, ahol még megfestette Hóolvadás c. tájképét, de az igazságtalan kritikák hatására egy évtizedre felhagyott a művészettel. Az elismerés hiánya a házasságát is tönkretette, a csalódott Szinyei egymást váltó indulatkitöréseit és apátiába süllyedéseit elviselni képtelen Probstner Zsófia elvált férjétől.
Jellemző rájuk a hivatalos Magyarországgal szembeforduló szociális elkötelezettség, rokonszenv a nehéz körülmények között élő társadalmi rétegek iránt, stilisztikailag pedig a ~ mellett a fauvizmus és részben a kubizmus nemzetközi irányzatának hatása. A "kéjutazás a Zagyván", vízen csónakázó gyerekek, merész lépés az interieur világítástól a ~ felé. Plein air, azaz szabadtéri festészet - Kreatív Hobbik Csoport. Finom valóságtanulmány a "leánynéző" is, noha elrendezésében kissé mesterkélt. Még az elbeszélés uralkodik a képen. Legközelebbi képén az "oláh temetés"-en ettől is szabadul. A művek sora 1924-től kezdődően 1965-ig bezárólag, kisebb-nagyobb stiláris csoportosításokban a bensőséges és romantikus realizmus tól az impresszionista, fauve-os szín és ecsetkezelés en, a posztnagybányai ~ törekvéseken, az őstehetségek és a naiv művészek iránti figyelmen,... Larsson mindent megtanul a ~ festésmódból, de hazatérve szakít a tónus festészettel, a szürkés-barnás árnyalatokkal, palettája kivilágosodik, meleg színeket használ. A nagybányai szakaszban a ~ sajátos magyar válfaját teremtette meg.
Fotók: Hartyányi Norbert/Kultú
Kinevezték az Országos Mintarajziskola és Rajztanárképző (későbbi nevén: Képzőművészeti Főiskola) igazgatójává, s új tisztségében támogatta a modern irányzatokat és a fiatal festők tehetségének a kibontakozását. 1910-ben a Berlini Nemzetközi Kiállításon újabb aranyérmet nyert, akárcsak az ugyanebben az esztendőben megrendezett Budapesti Téli Tárlaton (az utóbbi helyen Parkban c. tájképével). A következő évben, a Római Nemzetközi Művészeti Kiállításon különteremben állították ki az immár elismert festő műveit, s elnyerte a tárlat nagydíját. Hazájában kitüntették a Szent István Rend kiskeresztjével, Budapesten, a Szépművészeti Múzeumban pedig Szinyei-termet alakítottak ki. A plein-air festészet nagy öregje élete utolsó, sikerekben gazdag huszonhat éve után, 1920-ban hunyt el jernyei birtokán. Plein air festészet festival. Elérve azt, amiről mindig is álmodott: kortársai méltó elismerését. (Források: Britannica Hungarica, Wikipédia) Lajos Mihály
Franciaországban először Stendhal regényeiben, elsősorban a Vörös és feketé ben jelent meg a realizmus célkitűzése, bár Stendhal magát romantikusnak hitte, tudta. Az 1840-es évektől működött Balzac is, aki nagyszabású regényciklusban, az Emberi színjáték ban akart minél nagyobb képet festeni korának társadalmáról. A francia realizmus elsősorban a karrierizmust próbálta leleplezni. A cári Oroszországban az ukrán származású Gogol teremtett iskolát. Dosztojevszkij később azt vallotta: "Mindnyájan Gogol köpönyegéből bújtunk elő. " A legjelentősebb orosz írók: Nyikolaj Vasziljevics Gogol Lev Nyikolajevics Tolsztoj Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Anton Pavlovics Csehov Az orosz irodalom, mint "minden realizmus szülőföldjének" jelentősége vitathatatlan: Az orosz társadalom cári önkényuralom alatt nyögött abban az időben, és az emberek nem állhattak ellent az uralkodónak. Az egyedüli ellenállási pont a "passzív ellenállásban" bontakozott ki. PLEIN-AIRIST - ANGOL-MAGYAR SZÓTÁR. Kialakult a már Puskin Anyeginjéből is ismert "felesleges ember" típusa.
Útra kelni, és különböző helyeket lefesteni, olyan, mintha egyedi fényképeket készítenénk egy vakáció vagy egzotikus utazás során. Remek szórakozás, de ne feledjük, hogy legerősebben a saját gyökereinkhez kötődünk. Nem kell világszép helyekre utazni ahhoz, hogy gyönyörű festményeket készíthess, csak nézz körül a közvetlen környezetedben, és hallgass a szívedre. A legszebben azt tudod megörökíteni, ami a legközelebb áll hozzád. Harrach Orsolya: Gellérthegy, akvarell Jó szórakozást, élvezetes alkotást kívánok mindenkinek! Plein air online tájképfestő tanfolyam - Kinva Art Akadémia Online Festő és Rajztanfolyamok. Orsi (blogger) Harrach Orsolya bemutatkozását a "Bemutatkozás" menüpontban találod: