Idén májusban pedig a korábbiakhoz képest további 30 százalékkal megszaporodott a foglalások száma, és a felfokozott érdeklődés vélhetően a nyári hónapok során végig kitart majd. Mindez persze joggal veti fel a kérdést, hogy vajon mennyire biztonságosak ezek az utak. Pripjaty városa, háttérben az atomerőmű az acéllal fedett 4-es blokkal. Fotó: iStock Mikor veszélyes a radioaktív sugárzás? Milyen utóhatásai voltak, vannak a hirosimai atombomba-támadásnak? Részletek itt. Egyfelől érdemes leszögezni, hogy a sugárzás magas dózisban valóban szövetkárosodást, akut megbetegedést, illetve a rákkockázat emelkedését vonja magával. Másfelől viszont árnyalja a képet, hogy az emberek a Föld minden egyes pontján és minden egyes nap érintkeznek radioaktív sugárzással. Csernobil sugárzás ma.de. Ez a természetes háttérsugárzás több forrásból tevődik össze, beleértve például a bolygó által kibocsátott sugárzást, az élő organizmusok által generált sugárzást vagy éppen a Napból és a többi csillagból érkező kozmikus sugárzást. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján található információk szerint Magyarországon évente átlagosan 2, 4 millisievert (mSv) sugárzás éri a lakosságot a természetes környezetből, ami még bőven a biztonságosnak vélt szinten belül marad.
Európa-szerte keletkezett tanulmányok mutatták ki a csernobili balesetnek tulajdonítható születés előtti sugárfertőzés lehetséges hozzájárulását a spontán vetélésekhez, az alacsony születési súly kialakulásához, a gyermekhalandóság növekedéséhez. Okozhat-e bármit a mostani maghasadás? A kutatóknak egyelőre fogalmuk sincs, hogy milyen okok állhatnak a sugárzás mértékének növekedése mögött. Neil Hyatt, a brit Sheffieldi Egyetem oktatója, aki a nukleáris hulladék ártalmatlanítását tanulmányozza, úgy nyilatkozott, hogy az eset emlékeztető számunkra, hogy a csernobili sugárzás kezelése nem egy megoldott, csak stabilizált probléma. Hyatt szerint a helyzet "aggodalomra ad okot, de nem riasztó". Egyelőre a betonkupola megfelelő védelmet nyújt és nem kell attól tartani, hogy a 35 évvel ezelőtti atomkatasztrófa megismétlődik. Csernobil: Hatása még mindig érezhető. Ám ha a neutrontermelés mértéke tovább növekszik, akkor a kutatóknak be kell avatkozniuk. newscientist
Ez a szél- és esőviszonyoktól függne. A csernobili sugárzás elérte Észak- és Közép-Európa nagy részét, sőt, egészen Írországig jutott – és még évekig kimutatható volt. Bár a csernobili, a Three Mile Island-i és a Fukushima Daiichi nukleáris balesetek után fontos tanulságokat vontak le, az újabb atomerőművek építési tervei és a régebbiek újratervezései nem feltétlenül a totális háborút tartották szem előtt. "Csernobil és a többi korábbi katasztrófa vagy baleset volt, vagy természeti katasztrófák következménye. Csernobil sugárzás ma chance. A háborút az ember csinálta" – mondta Shapiro. Shapiro megjegyezte, hogy nem csak a reaktor magját érő közvetlen találat miatt aggódik. "Ha valami olyan talajnak ütközik, amely már radioaktív, az komoly problémát jelenthet. Egy rakéta, amely a 'Vörös Erdőben' landol, borzalmasan veszélyes lenne" – mondta. Shapiro a csernobili erőművet körülvevő 10 négyzetkilométeres (4 négyzetmérföldes) területre utalt az úgynevezett "tiltott zónában". A fenyőerdők annyi sugárzást szívtak magukba, hogy vöröses színűvé váltak.
Értékelés: 8 szavazatból A Négyszögletű Kerek Erdő lakói furcsa lények. Néha azt sem tudjuk eldönteni, emberek vagy állatok. Esetleg növények. Ők sem laktak mindig az erdőben. Valaha mindnyájan máshol éltek egy másik életet, ahol talán nem érezték jól magukat. Ki ezért, ki azért. És ha valaki boldogtalan, magányos és szomorú, akkor szeretne máshol lenni, ahol nem lesz magányos és szomorú. Olyan helyen, ahol megértik, szeretik őt és ahova nem látogat el olyan gyakran ez a Szomorúság. Ilyen hely a Négyszögletű Kerek Erdő. Így került ide valamennyi erdőlakó, akikkel mindig történik valami. Itt lakik például Bruckner Szigfrid, a kiérdemesült cirkuszi oroszlán, akinek kilyukad a szemfoga. De nem egyedül megy orvoshoz, mert Szörnyeteg Lajos, a legjobb szívű behemót agyveleje is beletörött a gondolkozásba. Vagy itt van a hebrencs Vacskamati, aki elfelejti megöntözni a virágját, aminek pedig annyira örült, amikor megkapta a születésnapján. És ki más nyerhetné a költőversenyt, mint a... na, de ezt már tényleg nem árulhatjuk el!
A Négyszögletű Kerek Erdő Szerző Lázár Ervin Eredeti cím A Négyszögletű Kerek Erdő Ország Magyarország Nyelv magyar Téma csak- szeretet Műfaj mese regény Kiadás Magyar kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó, Osiris Kiadó Magyar kiadás dátuma 1985, 1994, 1995 (+2., jav. kiad. ), 1996, 1997, 1998, 2006, [1] 2011. Illusztrátor Réber László Média típusa könyv Oldalak száma 166 ISBN 963 379 256 8 (1997) Külső hivatkozások A könyv a MEK-ben A Négyszögletű Kerek Erdő Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író 1985 -ben megjelent gyermekregénye. Az illusztrációkat Réber László készítette. A kötet, vagyis Dömdödöm és társainak története 1986-ban elnyerte az Év Könyve jutalmat. A Négyszögletű Kerek Erdő olyan önálló mesék füzére, melyet a szereplők személye tesz egységessé, a könyvnek nincs összefüggő története, bár néhány ponton találkozunk korábbi kalandokra történő utalásokkal, mégis a történetek önállóan is egy-egy kerek egész mesét adnak. A meséről [ szerkesztés] A Négyszögletű Kerek Erdőben játszódó kalandok kulcsfigurája Dömdödöm.
Először rendőrök – Gepárd Géza, Medve Medárd –, majd a "fejes", Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon képében. Zordonbordon be akarja tiltani a vidámságot, bukfencezést, de az erdőlakók jókedve felülkerekedik rajta ( Bikfi-bukfenc-bukferenc). Következő kísérlete, hogy a rejtélyes "pomogácsok" érkezésével riogatva fossza ki őket, majdnem sikerrel jár: egymás ellen fordulnak, Dömdödömöt mint belső ellenséget ki is kötözik egy fához, mígnem megváltóként hazaérkezik Mikkamakka, s ráébreszti őket: a Zordonbordon által követelt kincsek ők maguk, sajátos tulajdonságaikkal, nincs hát más dolguk a "pomogácsok" fenyegetése ellen, mint megőrizni önmagukat – ki is kergetik Zordonbordont az erdőből. A felnőtt olvasó ráismerhet a kétosztatú világ "eredetijére": Zordonbordon és társai a szocialista (és bármilyen más) elnyomó hatalom képviselői, akikkel szemben a zárt térbe visszahúzódók mint afféle erdei menekültek (belső emigránsok) próbálják megőrizni méltóságukat, függetlenségüket, önmagukat. A Négyszögletű Kerek Erdő az összetartozás, az egymásra utaltság, a kitartás – végeredményben a feltétel nélküli szeretet meséje (nem véletlen, hogy a szereplők korántsem tökéletesek, mindenkinek akad jellemhibája, fogyatékossága).
A Négyszögletű Kerek Erdő -Mikkamakka- ( 1982) (cut) - YouTube
A Négyszögletű Kerek Erdő – mesejáték Megint egy olyan darab, amiért a fővárosiaknak érdemes kijönniük Budaörsre. Ismét bebizonyosodott, hogy a Latinovits Színházban igényes munka zajlik és a társulat nagyszerű színészekből áll. Bár a már-már klasszikus "A Négyszögletű kerek erdő" hálás alkotás, mert jó arányban van meg benne a szórakoztatás és az erkölcsi tartalom, s nem nehéz belőle érdekes előadást csinálni, azonban új színt hozni a korábbiakhoz képest csak a színházcsináló kiválóságok tudnak. "A Négyszögletű Kerek Erdő lakói fura lények, félig állatok, félig emberek és teljesen kelekótyák. Amúgy egyikük sem itt, az erdőben született, úgy menekültek ide a sok ostoba, kicsinyes, bosszantó apróság elől, ami az életüket élhetetlenné tette a városban – és amiben azért volt részük, mert olyan kis furák. A városban az ilyesmit nem kedvelik, ott azt szeretik, ha mindenki szép elvágólagos, úgy könnyebb kezelni őket. Az erdőlakók tehát ide menekültek, és most itt próbálnak egy új világot kiépíteni maguk körül. "
Az egyes epizódok mindnyájuk számára megadják a lehetőséget, hogy magukra találjanak, hogy átéljék az összetartozás, a közösség élményét. Ha kell, némi varázslattal: Maminti, a kicsi zöld tündér menti ki Dömdödömöt a kivágott fa alól ( Maminti, a kicsi zöld tündér). Többnyire azonban közös erőfeszítések árán, "ötleteléssel": a falánk Szörnyeteg Lajost az álmosságtól evéssel, bukfencezéssel, hashajtóval próbálják megmenteni, mígnem Mikkamakka előáll a megoldással: "feküdj le, és aludj" ( Szörnyeteg Lajos jaj de álmos). A versenyfutás Ló Szerafinnal csak akkor hozza meg a várt eredményt, amikor, egyéb ló híján, önmagával versenyez: "Győzd le önmagad! " ( Ló Szerafin legyőzi önmagát) Ha versenyeznek, akkor konszenzussal döntik el, ki a győztes; a versíróversenyt nem is nyerheti más, mint Dömdödöm, akinek a verse – "Dömdödöm, dömdödöm, / dömdö-dömdö dömdödöm" – mi mást is jelenthetne, mint hogy mindenkit szeret ( Dömdö-dömdö-dömdödöm). Az összefogás akkor válik még fontosabbá, amikor az erdőn kívüli világ próbálja rájuk kényszeríteni a "kinti" szabályokat.
Ennek a humortalan, korlátolt gondolkodású világnak lesz emblematikus figurája Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon, aki vak minden olyan fantasztikus dologra (nevetés, játék), ami az életet élhetőbbé, sokszínűbbé tehetné. A közös nevetés egyébiránt az egyik legfontosabb szomorúságűző szer, aki képes kacagni, hahotázni, az már megtette az első lépést afelé, hogy legyőzhesse mélabúját: "A nevetés ránk is ránk ragadt, a réten már nevetve futottunk. " A közös nevetés és a közös játék közösséget teremt, melynek megélése elképzelhetetlen a közösségen kívül rekedt, diktatórikus hajlamú Zordonbordon számára. A külvilág kizárásával létrejövő közösség tagjai először önmagukkal, majd egymással kerülnek konfliktusba. Az egyes epizódok pergő párbeszédeiből megismerhetjük az erdőlakók csökönyös természetét, kalandjaik azonban a kisszerű vitákon túlmutatva a másik elfogadásának tanulásáról szólnak, arról, milyen nehéz feladniuk úgy önmagukat, hogy valami értékesebb részévé válhassanak, ennek az elfogadásnak lesz az alapja a szeretet.