Ugyanabban az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s attól kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. Azért, hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás közelében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak. A gödöllői földszintes állomásépületet 1867. április 2-án adták át rendeltetésének; később többször átépítették. Kezdettől gondot okozott a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. A "váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt. Gödöllő – Királyi Váróterem | Bagyinszki Zoltán fotográfus. " Ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek. Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Fővárosi polgárok szívesen nyaraltak Gödöllőn, ők elsősorban vonattal utaztak, sőt, az állomás környékén vásároltak vagy béreltek házat, ott alakult ki egy új nyaralónegyed.
A GÖDÖLLŐI KIRÁLYI VÁRÓ, 1882 A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete. Hogy a király Bécsből közvetlenül Gödöllőre mehessen vasúton, Kőbánya állomás körzetében két vasúti vonal között egy összeköttetést alakítottak ki, amelyet máig királyvágánynak hívnak. 1867. április 2-án adták át a gödöllői földszintes állomásépületet, amelyet később többször átépítettek. Kezdettől problémát jelentett a királyi fenségek várakozása a vasútállomáson. a "váróteremnek használt szobácska kicsi, fülledt levegőjű és piszkos volt". Gödöllő királyi var http. ezért 1868-ban fából egy tiroli stílusú, ideiglenes udvari pavilont építettek. Az 1870-es évektől egyre élénkebb lett a vasúti forgalom, a királyi család gödöllői tartózkodása divatos, felkapott nyaralóhellyé tette a települést. Szükségessé vált a vasútállomás épületének fejlesztése.
Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben. A Pest-Gödöllő közötti 34, 4 km távolságot 49 perc alatt tette meg a vonat az 1875-ből fennmaradt udvari menetrend szerint. A két világháború között Horthy Miklós kormányzó használta a Királyi Várót. A második világháború végén a kivonuló német csapatok felrobbantották a vasútállomás épületét, amely teljesen elpusztult. A Királyi Váró pincéjében tárolt szenet is felgyújtották, melynek következtében kiégett az épület teteje, csak a puszta falak maradtak meg. Gödöllő királyi varois. 1945 után lapos tetőt építettek a Királyi Váróra, és ez lett a jegykiadásra és várakozásra szolgáló állomásépület immár a köznép számára. 1958-ban nyilvánították műemlékké. 2011-ben a Norvég Alap támogatásával Gödöllő Város Önkormányzata felújította a Királyi Várót, múzeumi kiállítóhelyet, kávézót és turisztikai centrumot alakított ki benne. Forrás:
Az épület története 1867-ig nyúlik vissza, amikor a gödöllői Grassalkovich-kastély I. Ferenc József birtokába került. Szükségessé vált egy olyan épület felépítése a vasútállomáson, amely megfelelő környezet a királyi család és udvartartása számára. Ekkor készült el az első váró, amely egy faszerkezetű pavilonépület volt és mindössze egy helyiségből állt, ezért csak átmeneti megoldást jelentett. Az Északi vasút az 1880-as évek elején építette meg a második várót, amely világviszonylatban is egyedülállónak számított. Királyi Váró korabeli képeslapon A Királyi Várótermet 1882-ben építették az egykori állomásépület mellé, egy fából készült ideiglenes királyi fogadóépület helyére. Az ismeretlen tervező neoreneszánsz stílusban álmodta meg az egyszintes, kupolájával együtt mégis kétszintesnek tűnő Királyi Várót. Gödöllő királyi váró. Az épület visszafogott eleganciájával lehetővé tette a kastélyukba rendszerint vonaton érkező uralkodócsaládnak és kíséretének rangjukhoz illő fogadását. A királyi váró az I. világháború után az államforma-váltáskor tulajdonost és nevet cserélt, kormányzói váróként nevesítették ezekben az időkben.
A perontetők és oszlopaik az idők során megsemmisültek, teljes újjáépítésük vált szükségessé, korhű anyagok alkalmazásával (öntöttvas oszlopok, belső vákuumos vízelvezető rendszerrel). Építéskor a vágány felőli traktusban a hercegi váró, a királyi és királynői szalon helyezkedtek el. A hercegi várót a kocsifelhajtóval egy előcsarnok kötötte össze. Ezen tereket helyreállítottuk. A felújítás előkészítése és menete A felújítás előkészítése a tervezési munkákkal kezdődött. Az építési engedélyezési tervek a művészettörténeti kutatási, statikai és kőrestaurátori szakvélemények elkészülte után 2008 augusztusában, a kiviteli tervek 2010 februárjában készültek el. Gödöllői Királyi Váró. A felújítás az épület kiürítésével kezdődött, a MÁV jegypénztár ideiglenes konténerbe való kiköltöztetésével. Az üres épületet ezután (2011. január 3. ) vették birtokukba a szakmunkások. Elbontották a lábazatokat, a tetőszerkezeteket, a közbenső osztófödémeket, a vasbeton álmennyezetet, a belső és külső acélszerkezetű nyílászárókat, az összes belső válaszfalat, belső vakolatokat, padlószerkezeteket, gépészeti és elektromos hálózatokat.
Pár évvel később, létre is hozták a királyi vágánynak nevezett vasútvonalat Kőbányán, melynek segítségével lehetővé vált az átszállás nélküli utazás. Az állomásépület mellett szükség volt egy olyan épületre is, ahol a királyi pár a számukra megfelelő körülmények között várakozhatott, míg érkezés után cselédjeik kipakolták a Bécsből hozott csomagokat. Királyi Váró - Gödöllő - YouTube. Az Ybl Miklós tervezte Királyi váró ezzel a céllal épült meg, és belső tereiben ugyanazt a kényelmet biztosította, amelyet a királyi pár otthon is megszokott. A második világháború ezt az épületet sem kímélte: a menekülő németek felrobbantották, felújítására csak 2011-ben került sor, ekkorra az épület visszanyerte eredeti pompáját. Az épületben található kiállítóterem jól szemlélteti, hogy milyen fényűzésben volt része a királyi párnak, az impozáns enteriőrnek köszönhetően az épület pedig gyakran szolgál esküvők és irodalmi estek helyszínéül. Fotó: György Mária Gödöllői Erdészeti Arborétum A város központjától autóval pár percre található arborétumot 1902-ben alapították, elsősorban azzal a céllal, hogy fenyőket honosítsanak.
Az üvegtetők jótékony hatása az állomástér több helyén is előkerül: az 1. vágány peronjának teteje egy üvegsliccel csatlakozik az épülethez, ezáltal természetes fénnyel árasztja el a peront és a főépület arra nyíló szolgálati- és utasforgalmi helyiségeit. Ezáltal az egész konstrukció ipari jellege is megszelídülhet. 7/11 A legnagyobb forgalmat lebonyolító középső peron is hasonló üvegezett felsliccelést kapott, a bevilágító sáv alá kerültek a padok. Noha épp Hajnal Zsolt és munkatársai dolgoztak ki egy jól alkalmazható, vasúton szállítható moduláris perontető rendszert, amit számos felújított állomáson sikeresen alkalmaznak az elmúlt bő másfél évtizedben, a jelen tervezési koncepcióba azonban nem illett ez a modell, itt egyedi megoldást alkalmaztak. Szintén szerencsésen egyedi feliratot kapott az állomás mind a vágányok, mind a város felé, sikerült elkerülni a vasút által használt megszokott sablont. A hátulról megvilágított állomásnév finom vezetésű, karakteres betűtípusa jól illeszkedik az épület funkcionalista vonalaihoz, a függőleges perforációkhoz, ugyanakkor a peronokon már megfelelően megjelennek a MÁV arculati elemei, táblái, piktogramjai.
A szilva az egyik legmenőbb őszi gyümölcsünk, a rácsos szilvás pite pedig az egyik legízletesebb süti, amit belőle készíthetünk. Érdemes kihasználni, ha nem mirelit gyümölcsből kell dolgoznunk: szeptemberben például a szilva is megterem, így a szilvás pite elkészítése remek választás. Nem mellesleg számtalan módon süthetjük: lehet hagyományosan, de rácsos változatban talán még mutatósabb. A szilva nem véletlen az ősz egyik legkedveltebb gyümölcse: egyrészt nagyon sok C-vitamin van benne, másrészt jelentős mennyiségű rost, szorbit és szatén, amelyek különösen jót tesznek az emésztésünknek. Rácsos szilvás pit bike. És ha ez még nem volna elég, rengeteg káliumot, kalciumot, magnéziumot és vasat tartalmaz, ezért a vérszegényeknek is igen ajánlott a gyümölcs rendszeres fogyasztása. Forrás: Femina Hozzávalók 50 dkg liszt 20 dkg vaj 10 dkg kristálycukor 3-4 evőkanál tejföl 1 tojás 1 csomag sütőpor 1 csipet só 1 kg magozott szilva 2 evőkanál zsemlemorzsa őrölt fahéj kristálycukor Egy tojást, a szobahőmérsékletű vajat, a cukrot és a csipet sót keverd össze.
Független vagyok. Igyekszem kreatívan, tartalmi és stílusbeli következetességgel élni az alkotói szabadságommal.
Tojással lekenjük, és kb. 40-45 perc alatt megsütjük. A formában kihűtjük, tortaszerűen szeleteljük és tálaljuk.
A szilvát kimagozzuk és négy felé vágjuk. Kirakjuk vele a tésztát, majd óvatosan a tetejére simítjuk a diós habot. A maradék tésztát kinyújtjuk, pizzavágóval fél centis csíkokra vágjuk, majd a sütemény tetejét berácsozzuk vele. Végül lekenjük egy egész felvert tojással, és 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. 30-35 perc a sütési idő.
Add hozzá a sütőporral elegyített lisztet és a tejfölt, majd dolgozd össze a tésztát. Nem kell hosszasan gyúrni, néhány perc alatt össze tudod állítani. Majd fél órán át pihentesd a hűtőben. Azt követően készíts a tésztából két cipót, és lisztezett deszkán nyújtsd ki. Ha hagyományos formát választasz, akkor mindkét lap ugyanakkora legyen. Ha rácsozni akarod, akkor háromnegyed-egynegyed arányban oszd ketté. Kivajazott tepsibe rakd le az egyik lapot. A kimagozott, megmosott szilvát egyenletesen oszd el a tésztán, cukrozd meg, szórd meg a fahéjjal, a zsemlemorzsával, majd mehet rá a másik lap – rácsos pite esetében a kisebbik, csíkokra vágott. Limara péksége: Szilvás-dióhabos rácsos pite. Kend meg a tészta tetejét a tojással, hogy szebb színe legyen, és előmelegített sütőben 30 percig 180 fokon süsd. Ha kész, vedd ki a sütőből, tálaláskor porcukrot szórj a tetejére. Forrás:Femina Ha tetszett a cikk, további hírekért, érdekességekért kövess minket a Facebookon!
Elkészítés: A mazsolát forró vízzel leöblítjük, a rumba áztatjuk. A szilvát hosszában kimagozzuk. A töltelékhez a mákhoz adjuk a porcukrot, a vaníliás cukrot, a fahéjat, a szegfűszeget, a citromhéjat, a tejföl t, végül a mazsolát a rummal, összekeverjük. A tésztához a tejföl t meglangyosítjuk, elkeverjük az aprított élesztővel és a tojás sal. A lisztben elmorzsoljuk a vaj at, a többi hozzávalóval és a tejföl lel a tésztát összegyúrjuk, két cipót formálunk belőle. A sütőt 180 fokra előmelegítjük. Az egyik cipót kikent, 30 cm-es kerek formába kb. Rácsos szilvás pite recept | Gasztrostúdió.hu. 35 cm korongra nyújtjuk, a nyújtófa segítségével a formába emeljük, peremét megigazgatjuk, a felesleges tésztát levágjuk. Megkenjük szilvalekvárral, a máktölteléket elterítjük rajta, sűrűn kirakjuk a felezett szilvával, meghintjük az 5 dkg cukor és fahéj keverékével. A cipó másik felét két felé vesszük, egyik felével berácsozzuk a süti tetejét, a másik felét vékonyra sodorjuk, részletekben lazán zsinórszerűen összecsavarjuk és a forma pereméhez nyomkodjuk.