Hunyadi Mátyás Hatalomra kerülése 1547-ben polgárháború dúlt, melynek keretein belül két tábor volt megtalálható: király és Cillei Ulrik, illetve Hunyadi László és Mátyás. Hunyadi Lászlót kivégezték; Mátyást a király fogságba ejtette és magával vitte Prágába, majd Bécsbe. V. László király Prágában halt meg 1457-ben fehérvérűség miatt. Utóda nem volt. 1458 januárjában országgyűlést tartottak Pesten. A királyjelölt ekkor Mátyás lett és távollétében választották meg királynak. Ebben Szilágyi Mihálynak nagy szerepe volt. Hunyadi mátyás külpolitikája röviden. Februárban Mátyás hazajött és 1490-ig (haláláig) uralkodott. Élete 1443-ban született Kolozsváron. Lovagi neveltetést kapott, írni, olvasni tudott, négy nyelven beszélt (magyar, latin, német, cseh). Tanítója Vitéz János, váradi püspök volt, aki a királyi udvarban szolgált apródként. Mátyás első felesége Podjebrád Katalin volt. Cseh származása miatt létrejött egy cseh-magyar szövetség. Katalin meghalt és Mátyás elvette Beatrixot, aki Nápolyból származott. Egyik nejétől sem született törvényes utóda, csak egy törvénytelen gyermeke volt: Corvin János.
svg: //upload. org/wi kipedia/commons/f/f 8/M%C 3% A 1 ty%C 3%A 1 s_kir%C 3%A 1 ly _h%C 3%B 3 d%C 3%ADt%C 3% A 1 sai. png A trónutódlás • Törvényes utód nem született egyik feleségétől sem • Törvénytelen fia, Corvin János • Mátyás halála után nem választották meg királynak A fiatal Corvin János: //upload. org/wikipedia/commons/7/7 d/Baldassare_Estense_004. jpg A reneszánsz udvar • Reneszánsz → Beatrixszal való házassága révén – az antik műveltség újjászületése – itáliai mesterek, építészek, költők, zenészek érkeztek • Visegrádi és budai királyi palota kiépítése • Európai hírű könyvtára volt – latin és görög nyelvű könyvek: Corvinák (2500 db) Mátyás portréja egy Corvina miniatúráján: //upload. A középkor története (476--1492) | Sulinet Tudásbázis. org/wikipedia/commons/d/d 7/Matthias_Corvinus_from_a_Corvina_Codex. jpg A Budai vár Mátyás korában: //upload. org/wikipedia/commons/8/8 b/M%C 3%A 1 ty%C 3%A 1 s_budai_v%C 3%A 1 ra. jpg
Ezzel az volt a célja, hogy ha az első védelmi vonal nem veri vissza a támadást, legyen még egy. Ennek fenntartását fedezte az udvar, a védelmet az adott terület vezetője látta el. 1476-ban visszaszerezte Szabács várát; majd 1479-ben Kenyérmezőnél aratott győzelmet. Értelmetlennek és költségesnek tartották a cseh háborút. Az összeesküvők között volt Csezmiczei János (Janus Pannonius) pécsi püspök is. Mátyás leverte az összeesküvést, Vitéz János fogságba került, Janus Pannonius menekülés közben halt meg. Hunyadi Mátyás Reformjai És Külpolitikája Érettségi Tétel | Középszintű Történelem Érettségi Tételek (2017) - G-PortÁL. Osztrák háborúk Mátyás megfékezésére a Habsburg és a Jagelló-ház szövetségre lépett egymással[7]. Mátyás ausztriai háborújával rákényszerítette III. Frigyest, hogy neki ítélje a választófejedelmi címet (1477)[8]. Mátyás el akarta érni folyamatos támadásaival, hogy III. Frigyes elismerje törvénytelen fiát, Corvin Jánost[9] utódjának a trónon. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, és haláláig, 1490-ig itt tartotta székhelyét. Mátyás és a rendek Mátyás tiszteletben tartotta a király és a rendek közötti hatalommegosztás rendszerét.
Harc a trónért Hunyadi János halála után V. László megígértette Hunyadi Lászlóval, hogy átadja neki a királyi várakat és a jövedelmeket. Hunyadi László azonban nem akart lemondani a hatalomról. Nándorfehérvárnál tőrbe csalták Cillei Ulrikot és a királyt. Cilleit meggyilkolták, a fogoly király lemondott hatalmi igényéről. Szabadulása után a király Budára csalta a Hunyadi fiúkat, Lászlót lefejeztette, Mátyást börtönbe vetette. Kitört a polgárháború. V. László Mátyással Bécsbe, majd Prágába menekült, majd hirtelen meghalt. A Szilágyi testvérek a nemesség támogatásával Mátyást akarták a trónra. Kiegyezve a bárókkal, az egyház támogatása mellett az országgyűlés Mátyást a Duna jegén királlyá választotta (1458. január 24. ). Mátyást Prágából Podjebrád György cseh kormányzó váltságdíj ellenében és leányával, Katalinnal kötött házassági szerződés fejében engedte haza. Hunyadi mátyás külpolitikája. Mátyás 1458 februárjában átvehette az ország kormányzását. Mátyás a humanista Vitéz Jánostól nemcsak írni, olvasni, idegen nyelveken beszélni tanult meg, de humanista műveltséget is szerzett.
Belátta, hogy nyugati támogatás híján az ország ereje kevés a törökkel szemben. Mátyás a déli végvári vonalat karban tartotta, sőt fejlesztette. A várak szerepe kettős volt: egyrészt kivédték a portyákat, illetve maguk indítottak délre betöréseket; másrészt a nagyobb támadásokat felfogták, amíg a felmentő sereg megérkezett az ország belsejéből. A török 1479-ben nagy erőkkel tört Erdélyre, és foglyok ezreivel akart távozni. Báthori István Kenyérmezőnél megállította őket. Válaszul a következő évben magyar csapatok Szerbiát és Boszniát dúlták fel. Nyugati tervei miatt Mátyás nem akart háborút, így 1483-ban öt évre békét kötött a törökkel, amit egészen 1520-ig a magyar királyok ismételten megújítottak. Ez persze nem jelentett igazi békét, csak a nagyobb hadjáratok szüneteltetését, a Délvidék tovább pusztult. Lázadás – összeesküvés A török elleni harc elhanyagolása, a nyugati háború, a magas adók még korábbi legbelsőbb híveivel is szembe állították a királyt. 1471-ben Vitéz János és Jannus Pannonius összeesküvést szerveztek.
A néma forradalom a példa rá, hogy a jó történetek itt járnak köztünk, és még akkor is megéri elmesélni őket, ha az messze van a hibátlantól. A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer), 2018, 111 perc. Értékelés: 6/10
Leírás színes, német film | Történelmi | 111 perc | német nyelven, magyar felirattal Rendezte: Lars Kraume | Író: Dietrich Garstka | Lars Kraume | Főszereplők: Jonas Dassler | Judith Engel | Michael del Coco | Sina Ebell | Szereplők: Ronald Zehrfeld | Gyártási idő: 2018 | Mozibemutató: 2018-10-11 Gyártó: Studio Canal | A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, illetve a 15. Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt. Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről.
Szépen, meredeken emelkedik a tét, ahogy egyre magasabb szintről érkeznek kivizsgálni a "botrányt". És a gyomrunkban érezzük az egyre feljebb kúszó szorítást, amikor a tanulókkal együtt szembesülünk azzal, hogyan játssza ki őket egymás ellen a hideg és mérhetetlenül cinikus hatalmi gépezet. Nincs menekvés. Illetve – akkor még – van, egy módon: Nyugatra. A berlini fal megépítése előtt még megoldható életveszély nélkül a lelépés, csak éppen azzal a tudattal, hogy az otthon maradó szeretteiket sokáig nem látják újra. Hogy ebből akár soha viszont nem látás is lehet, azt már a mi, mai nézői ismeretünk teszi hozzá mindehhez. Mégis együtt lélegzünk fel picit. Ahogy a végén a főszereplő, a Theót alakító Leonard Scheier meglazítja nyakán a sálat, és hátradőlve a szorongásból kifutó kis mosolyt ereszt el, az akár ikonikus filmpillanattá is válhat. Nagyszerű arc! A néma forradalom nem tökéletes film: az osztály konfliktusai néha kissé papírízű mondatokkal járnak, és akad nem túl erősen kidolgozott szál is a sztoriban.
Kraume alkotása tökéletesen ideális lenne gimnáziumi vetítéseken, hogy párbeszédet generáljon a tanár és a diákok között. Nemcsak azért, mert a múlt ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy jelenünket megértsük, hanem mert a film egyetemes gondolatokat is megfogalmaz a barátságokat szétszakító, az állampolgárokat megalkuvásra vagy árulásra kényszerítő politikáról.
), és a kerületi iskolafelügyelő megszemélyesítője, Jördis Triebel (legutóbb a Dark ban és a Babilon Berlin ben is láthattuk), és ők hitelesek is. De igazából nem lehet panasz a főszerepet játszó fiatalokra sem, különösen a Theót játszó Leonard Scheicher emlékezetes (ő egy kicsit még a Megáll az idő Köves Dinijére is emlékeztet), Kurt ( Tom Gramenz) kevésbé kidolgozott figura, de ez a forgatókönyv hibája is. Nem vall szégyent a nálunk eddig csak a Fák jú, Tanár úr! filmekben látott Lena Klenke sem, mint ahogy a hithű kommunista diákot, Eriket játszó Jonas Dassler rel is egész biztosan fogunk még más filmekben találkozni. Nekünk, magyaroknak pedig ha kötelező nem is, de mindenképpen érdekes látni, milyen volt az, amikor tényleg rólunk beszélt a világ, ráadásul pozitív kontextusban. Amikor pedig a vonalas iskolaigazgató szájából elhangzik az általa tényleg komolyan felvetett "Na és a magyaroknak mégis milyen hasznuk volt ebből az egészből? " kérdés, akkor egy emberként nevetett fel a moziterem.
Garstka könyvében a saját történetét írta meg, és a forgatókönyvírásban is részt vett: a filmről azt mondta, jól adja vissza a történteket, majd nem sokkal a film tavaszi, németországi bemutatója után, 79 éves korában meghalt. A film kedvéért Kraume megváltoztatta a helyszínt, ugyanis Garstka a Storkow nevű kisvárosban nőtt fel, azonban a város mára annyira megváltozott, hogy nehezen lehetne eladni hatvan évvel ezelőtti helyszínként, ezért a lengyel határ közelében levő Eisenhüttenstadtra esett a választás, amelyben egyrészt megmaradtak a korabeli épületek, másrészt az ötvenes években Stalinstadtnak hívták, és ezért szimbolikus jelentősége is volt a kommunizmus szempontjából. Ezt ugyan a film nem magyarázza el különösebben, de ebből a Krauméval készült interjúból kiderül, a városnak ez a kivételezett helyzete is indokolja többek között, hogy miért veszi ennyire komolyan az NDK pártvezetése néhány gimnazista politizálását. A két főszereplő, a pártkáder apukával rendelkező Kurt és egy vasmunkás fia, Theo a Nyugat-Berlinben hallott hírekkel megfertőzik osztálytársaikat, akik ennek hatására együtt meghallgatják az amerikai rádió híreit a magyar forradalomról.