Leginkább egy utópisztikus világ mélyére, ahogy ő fogalmaz, és ezt most már nem mint a grafikus és motion designer btworks, hanem mint ONAKOM teszi. És hiába kiabál odakint a korán jött nyár, ez a zenei kontent még így is kiválóan tud működni, és most teszünk is egy kísérletet ennek megokolására. "Az Obscure EP egy új területre lépés első lenyomata. Kísérletezések, óvatos, de néha meggondolatlan léptek egy ismeretlen környezetben, mely mintha mégis kicsit ismerős lenne. Az elmúlt másfél év tanulási folyamatát, útkereséseit összegző kislemez ez" – írta nekünk Tamás, és tényleg agyas anyaggal számoljunk: az Arrival című nyitány olyan, mint egy, az emberi civilizáció által még nem tönkrevágott, vadismeretlen tájegységre való érkezés, ami instant tiszteletet parancsol magának, így a dimenzióturistának eszébe sem jut belerondítani a képbe, inkább beleveti magát a sosem tapasztalt szenzorális inputok áradatába. Pozitív töltetű szavak teljes film. Úgysem tehet mást. Aktív odahatás helyett sodródás. Ez a magát védelmező, multirétegű univerzum aztán mindezt fokozatosan meg is hálálja (még ha a koromsötét zenei képletekről általában nem is ilyen pozitív töltetű szavak jutnak az ember eszébe, mint a hála).
Ezzel lehetőség nyílt mérlegre tenni a várhatóan különböző véleményű csoportok által leggyakrabban említett fogalmakat (diskurzusokat). A kutatás adatait 2020. november első napjaiban vettük fel közösségi média alapú adatfelvétel segítségével. A 626 válaszadó túlnyomó része 30 év feletti volt, és – szemben az IDEA Intézet kvantitatív adatfelvételeivel, mely reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében – a felmérés a lakosságára nézve nem reprezentatív statisztikai mintát eredményezett. Jelen esetben ugyanis kvalitatív eredményekről beszélhetünk, amikor egy-egy csoport asszociációiról számolunk be. Pozitív töltetű szavak gyujtemenye. Ami itt van, az maga a káosz Először válaszadók által küldött szavak említéseit összegezzük – az azonos jelentésű, de különbözőképpen írt kifejezések számait összeadva. Az eredményben a szavak betűmérete arányos az említések gyakoriságával. Az öt leggyakoribb szót más színnel emeltük ki. Talán nem meglepő módon egyáltalán nem találunk pozitív töltetű szót, ami a valamivel több mint 600 válaszból elért volna egy-két említésnél többet.
Egyre szomorúbb látni és hallani azt is, ahogy a hétköznapokban szólunk egymáshoz. Kiveszik a tisztelet, a megfontoltság a kommunikációból. Már nem kérünk, hanem utasítunk. Felelősségre vonunk és lekezelően kritizálunk. Az írott társalgásban sincs ez másképp. Pozitív töltetű szavak szotara. Sőt! Csak végig kell olvasni a cikkekhez, vagy különböző fórumokhoz kapcsolódó kommenteket. Mindegyikben dúl a háború, mintha az lenne a tét, hogy ki tudja jobban pocskondiázni és megsérteni még jobban a másikat. Persze mindezt arctalanul, ismeretlenül, meghúzódva a virtuális világ álarca mögött. Sokan mondják, minek ezzel foglalkozni, de ember legyen a talpán, akiről könnyedén lepereg minden egyes durva beszólás, negatív minősítés, elmarasztaló vélemény. Sokkal fájdalmasabb lehet az, ha olyan emberektől kell elviselnünk sértő, húsba vágó bántalmakat, akik a legközelebb állnak hozzánk. Persze mindig könnyebb azt bántani, aki kéznél van, ha éppen frusztráltak vagyunk és kivetíthetjük rá keserűségünket. Tudjuk, hogy ezzel súlyos sebeket ejtünk a másik lelkén, de mégis gyakran fordulunk tehetetlenségünkben ehhez a szörnyű fegyverhez.
Ezenkívül az is szembeötlő, hogy mely szavakat párosították leginkább a kutatásban résztvevők: ha valaki több szóra is asszociált a kormányváltás kapcsán, akkor abban az elszámoltatás gyakran szerepelt. Mint az alábbi képen látjuk, az elszámoltatás még olyan, jelentéstartalmilag egymástól távol álló kifejezésekkel is szerepelt, mint az egészségügyi reform, az oktatási reform vagy a nyugdíjak rendezése. Ez alapján nem véletlen, hogy az ellenzéki szavazótábor első számú gondolata a kormányváltásról az elszámoltatás. Az összes megkérdezett válaszait az alábbi szövegbuborékban foglaltuk össze: Az IDEA Intézet és 5-WORDS közös kutatása május 27-e és június 8-a között készült. Elszámoltatás? Káosz? Ez jut eszébe a magyaroknak a kormányváltás szóról. A kutatás során azzal fordultak a megkérdezettekhez, hogy válaszoljanak meg egy asszociációs kérdést, ami jelen esetben az volt, hogy milyen várakozásokkal tekint egy 2022-es kormányváltást követő időszakra – maximum öt szóval. A többszavas kérdezés annak az esélyét nyújtja, hogy a válaszadók alaposabban végiggondolják véleményüket, mintha csak egyetlen kifejezéssel élhetnének.
2021. január 15. 2021. január 17. 2021. január 22. 2021. január 24. 2021. január 29. 2021. január 31. 2021. február 5. 2021. február 7. 2021. február 12. 2021. február 14. 2021. február 19. 2021. február 21. 2021. február 26. 2021. február 28. 2021. március 5. 2021. március 7. 2021. március 10. szerda 20:00 – 21:00 2021. március 12. Eiffel Műhelyház – Hevesi Sándor háziszínpad
Csak lassan változott a helyzet, amin segített az, hogy a kortárs francia zeneszerzők műveinek a népszerűsítésére 1871-ben létrehozott Société Nationale de Musique első hangversenyének műsorára tűzte Lalo csellószonátáját. Kezdték meg- és elismerni, a Divertissement 1872-es bemutatója is ezt igazolta. Főleg zenekari darabokat írt, amikre felfigyelt a közönség és a kritika is. Először Symphonie Espagnole (Spanyol szimfónia) című hegedűversenye aratott sikert 1874-ben, majd a Gordonkaverseny (1877) és a Rhapsodie norvégienne (1879) következett. Folytatódik az Opera közvetítéssorozata - nézze és hallgassa az Origón élőben!. 1880-ban megkapta a Francia Becsületrendet. Lalo műveire – valószínűleg spanyol származása okán – jellemző a spanyolos íz, ritmus és dallamvezetés, ami akkoriban kezdett divatos lenni Párizsban. E sikerek ellenére ismét opera témákkal kezdett foglalkozni, és sokévi munka után készült el Le roi d'Ys (Ys királya) című operájával, amit 1888. május 7-én mutattak be az Opéra Comique-ban. Remek hangszerelés, drámai és – tagadhatatlanul – "wagneriánus". A történet egy bretagne-i mondán alapul, szövegét Édouard Blau írta.
SzZ: Az évad kapcsán is jobban kedvet kaptunk a francia művekhez. Gounod Rómeó és Júliá ja eleve nagy kedvencem már csak a történet miatt is. Az a fiatal, szerelemes lángolás érződik ki belőle, amiről korábban A varázsfuvola apropóján is beszéltünk. Nagyon könnyű átélnem ezt az áriát, mert annyira én vagyok, és az ária annyira az én heves, színes, robbanékony érzelmi világomat adja vissza mind zenében, mind dallamvilágában, hogy igazából alig várom, hogy kiállhassak és átadhassam a hallgatóságnak, amit érzek. Emellett hat évvel ezelőtt volt szerencsém a Szegedi Nemzeti Színházban a Hoffmann meséi ből Olympia szerepét elénekelni, az ő áriáját is felelevenítettem erre az alkalomra. Mozarttól is mindketten válogattak egy-egy művet, itt milyen szempontok alapján döntöttek? Királya lalo opera songs. BG: A Szerelmi bájital után 2019-ben A kairói lúd volt a második operaházi produkcióm, és ezt szintén Toronykőy Attila rendezte, akivel nagyon szeretünk dolgozni. Calandrino szerepét is élvezettel alakítottam, mert ő egy olyan figura, aki az egész történeten keresztül úgy szövi a szálakat, hogy a fiatal szerelmesek végül egymásra találhassanak, a két öreg pedig hoppon maradjon.
Órákat adott, ebből tartotta fenn magát és fizette saját zeneszerzés tanulmányait, amit Habenecknél vett. Néhány év múlva már egy vonósnégyes tagja volt, és továbbra is óraadásból élt. Együttese Beethovent, Haydnt és Mozartot játszott, amivel fel akarták élénkíteni a komolyzene iránti érdeklődést. Királya lalo opera house. [1] Kamarazenei darabokat és dalokat írt (két korai szimfóniája megsemmisült), de a neve még jó darabig teljesen ismeretlen maradt. Ez elkeserítette, és az 1880-as években emiatt viszonylag kevés darabot szerzett. 1865-ben feleségül vette Julie Besnier de Maligny brit kontraalt énekesnőt, aki az opera irányába akarta fordítani érdeklődését. Fiesque című operáját [2] (1866) elfogadta ugyan a párizsi és a brüsszeli opera, de nem adták elő (túl progresszívnak és "wagneriánusnak" tartották). Csak lassan változott a helyzet, amin segített az, hogy a kortárs francia zeneszerzők műveinek a népszerűsítésére 1871-ben létrehozott Société Nationale de Musique [3] első hangversenyének műsorára tűzte Lalo csellószonátáját.
Hegedűs D. Géza hatalmas gyermek, gyermekivé őrül, de mondhatnánk úgyis, hogy az emberi normalitásig, az emberségig őrül meg. Királya lalo opera actor. Nézzük, nézzük, és irigykedünk a koldus, darócruháig visszavedlő, Cordelia lányát karjai között sirató őrületére. Irigykedünk, mert ha lassan, csendes elidőzéssel körbenézünk, akkor nem csupán a hatalmaskodóktól, királyoktól, önhitt miniszterelnököktől, vagy épp annak az ülepét nyelvvel kényeztetni akarók csordájától érezhetjük abszurd világban magunkat, hanem attól is, hogy mi magunk is királyokká, hatalommániásokká, ülepet nyalókká váltunk a magunk csendes, alig észrevehető létezéseiben, ha akartuk, ha nem. Katona Péter Dániel Bohóca a körbenézés felénk és Lear felé való "kibeszélőjeként" nemcsak a szereplőket, hanem minket is idézőjelek közé tesz pimaszul őszinte, a lényeget el nem vétő kajánságával, jelezvén lakonikusan, hogy hol is élünk, mozgunk, létezünk. Bohócsága világos, egyenesen bevezető előszobája az önmagára ismerő őrületnek – ő a bölcs, ahogy királya, Lear szólítja, aki igazi nélkülözhetetlenje ennek valódi koldusságot jelentő vég nélküli hatalmi arroganciának.