A kétszintes saroképület vitathatatlanul látványos lett, a virágmotívumoknak, a hullámos falsíkoknak és a másutt gyűrt falfelületeknek köszönhetően. A homlokzati felszín vízszintes és függőleges irányban képlékeny szobrászati eszközökkel lett kialakítva. A szintenként egymást váltó zárt illetve nyitott erkélyek is egy teljesen újszerű képet mutatnak. A különleges motívumok kialakításán a Winkler és Társai pesti épületszobrászok dolgoztak, ezek szép épületdíszek az építtető vízügyi tevékenységére utalva vízinövények formájában pompáznak. A szintén művészi kivitelezésű kovácsoltvas munkákat Magyar Ede rajzai alapján egy szegedi díszkovács Fekete Pál készítette. Az épület első felújítása 1960-ban volt, amikor is a már erősen leromlott állapotú homlokzat egyszerűsítését rendelték el. Meddig pusztul még a Tisza-palota?. Ebben az időben lettek eltávolítva egyes kovácsoltvas virágok és lámpaoszlopok. 1974-ben végezeték az épület második felújítását, melynek eredményeként elbontották a megmaradt kandallóhoz hasonlító liliomos vaskályhákat.
Mégsem zsúfolt és túldíszített. Alighanem azért, mert nagy tagolások osztják a fölületetet, és a két saroktorony lekerekített építészeti tagozatainak együttese csendesíti a formák és díszek tobzódását. Az épület belül is őrzi századfordulós hangulatát, a lakások egy részében maradtak fönn eredeti részletek. Belépve az épületbe, finoman ívelt rácsozatokkal díszített kapukat, ajtókat, remekbe készült kovácsoltvas lépcsőkorlátokat, kilincseket, virágtartókat, és élénk színekben ragyogó csempedíszeket, üvegablakokat találunk. Szeged tisza palota budapest. Irodalom Nagy Zoltán, A szecessziós építészet Szegeden, Szeged története 3/1, Szeged, 1991. Csongrád megye építészeti emlékei, Szeged, 2000, O. Csegezi Mónika szócikke Bakonyi Tibor, A századforduló építészete Szegeden, Műemlékvédelem, 1980. 3. sz. Bagyinszki Zoltán – Gerle János, Alföldi szecesszió, /Art Nouveau in the Alföld Debrecen, 2008.
Az intézmény ebben az évben kezdte meg működését a Szegedi Szabadtéri Játékok intézményi keretei között. Az igazgatóság olyan multifunkcionális, főleg vizuális művészeteket, de a kapcsolódó társművészeteket is interaktívan bemutató intézményt álmodott meg, amely programkínálatával szervesen illeszkedik a város, és főként a szegedi fesztiválnyár eseményei közé. Fontos szempont volt az is, hogy a palota saját önálló rendezvényeivel is aktívan részt vegyen a szegedi kulturális életben. A REÖK alapító igazgatója Dr. Herczeg Tamás, vezető kurátora Dr. Nátyi Róbert Archiválva 2020. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine -ben. Szeged tisza palota 2. 2012. október 20 -án a palota építtetője és tulajdonosának a leszármazottjai koszorúzást és megemlékezést tartottak Horgos-Kamaráson a családi síroknál, valamint Szegeden. Ekkor Reök Etele ( 1886 – 1964) fia, nemes Reök Attila ( 1913 – 2012), százados, valamint fia, dr. Reök György, pszichológus, és unokája, Reök Miklós és számos rokona képviselte a családot. [4] Források [ szerkesztés] Csongrád megye építészeti emlékei.
A háromemeletes Református Palota szokatlan megjelenésével hívja fel magára a figyelmet. Az épület egy ötszögű telken épült, ahol az épületszárnyak egy terecskét zárnak körben. Az udvara nyitott, így belépve megcsodálhatjuk a gyönyörű homlokzatát. A szecessziós karakter jellegzetes jegyeit a stukkódíszeken, és a két mozaikképen fedezhetjük fel. Az egyik a Szántás-vetés, a másik az Aratás misztériumát idézi meg. A díszek sokasága ellenére a palota egészére a puritán jelleg uralkodik. 1953-ig a szegedi református egyház parókiája működött benne. Ma már a Debreceni Református Hittudományi Egyetem hittanári tanszékének ad helyet. Reök-palota – Wikipédia. A földszinten üzletek kaptak helyet, az emeleteken pedig bérlakások vannak. Az épület kívülről tekinthető meg!
Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6 Takács János Szeged Bakonyi Tibor Művészet 1975. december 24-25. Bakonyi Tibor 1980. 80., 87., 134., 135., 155. Tipity János 1980. 80., 87., Iván Mónika 1989. Herczeg Tamás A REÖK első évtizede 2007-2017 Jegyzetek [ szerkesztés] Külső hivatkozások [ szerkesztés] REÖK Képek a nyitás napján A magyar Gaudi
2006/7-ben teljes felújítást végeztek, az udvart lefedték és 2007 augusztusától a Regionális Összművészeti Központ (REÖK) kezdte meg benne működését. 2008/9-ben földszintjén étterem és kávézó létesült, mely jelenleg nem üzemel. Az épület ismertetése, értékelemzése A Reök-palota Magyar Ede főműve, a floreális szecesszió különleges megnyilvánulása. Az egyedülálló építészeti érték, a hasonló stílusú épületek között európai összehasonlításban is remekmű. Tervezője kifinomult ízléssel álmodta architektonikus formákba az építtető, Reök Iván vízépítő mérnök hivatását megjelenítő vízi- és növényvilágot. Reök-palota | Századfordulós ékkövek - tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában. Az egész homlokzat szobrászati eszközökkel készült, így olyan, mint egy hatalmas dombormű. Semmi nyoma a szokásos módon alakított építészeti tagozatoknak, itt teljesen új, minden tekintetben hazai előzmények nélküli, belga és francia irányzatokkal rokon építészeti alkotás született. A vízi világ ihlette liliomok, akantusz levelek, virágok szinte összenőttek az épület szerkezetével. Az épület békés, csendes tópart nyugalmát és változatosságát árasztja.
Unokája Furkó Kálmán (1997) Európa-bajnok evezős. Díjai, elismerései [ szerkesztés] Magyar Népköztársasági Sportérdemérem bronz fokozat (1983) [5] Aranykoszorús I. osztályú ejtőernyőstiszt (1997) [6] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Testnevelési és Sportdíj (1998) [7] Ezüst Pelikán Díj (1998) [8] Kővári Tamás-díj (1999) [9] Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, katonai tagozat (2007) [10] Pro Mililtium Artibus (a hadtudományért) (2011) [11] Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Príma Díj (2013) [12] Csik Ferenc-díj (2015) [13] Haza Samu-életműdíj (2016) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. május 11. ) ↑ Elhunyt Furkó Kálmán nyugállományú ezredes ↑ Elhunyt Furkó Kálmán, a kőszikla, aki megtanította a magyar katonákat a közelharcra ↑ Személyi rész. Magyar Közlöny, 52. sz. (1983. nov. 20. ) 360. o. ↑ Kitüntetések október 23-a alkalmából. Népszabadság, LV. évf. 248. (1997. Meghalt Furkó Kálmán, a magyar szamuráj | 24.hu. okt. 24. ) 6. o. ↑ A megye kitüntetettjei. Új Néplap, IX. 183. (1998. aug. 6. ) 7. o.
A Tisza Evezős Egylet újdonsült korosztályos kontinensbajnokának, Furkó Kálmánnak a neve még azoknak is ismerősen csenghet, akik nem jártasak a vízisportok világában. A szolnoki fiú a messze földön híres karatemester nagyapja miatt akár a küzdősportok szerelmesévé is válhatott volna, de az ő szívét az evezés rabolta el, és fekete öv nélkül is mesterien teljesít – teljesítménye előtt a katonás, szigorú "öreg" is fejet hajt. Tíz éve nem látott siker, (bronz)éremszerzés a sarasotai U23-as világbajnokságon, majd ennek arannyá fényezése a görögországi kontinensviadalon. Kevés elfoglaltabb evezőst találunk az elmúlt hetekben ifjabb Furkó Kálmánnál. A 22 éves szolnoki srác tudatosan készült a sorozatterhelésre, mentális erejét pedig volt kitől örökölnie: nagypapája 8 danos kiokusinkarate-mester, egykoron honvéd alezredes. – A világbajnokságon nem, az Eb-n viszont megelőztétek az olasz–német kettőst. Hogyan emlékszel vissza a kontinensbajnoki fináléra? Elhunyt Furkó Kálmán ezredes. – Szerintem fejben már a verseny előtt eldöntöttük, hogy mi leszünk a végső győztesek.
Mióta 1977. október 24-én megtartotta az első hivatalos kyokushin-edzést Szolnokon, egyetlen nap sem múlt el úgy az életében, hogy ne foglalkozott volna karatéval, Békéscsabán is elment egy edzőterembe Gabnaival közösen. A mester a Testnevelési Főiskolán (TF) ismerkedett meg a kyokushin karatéval, és innentől nem volt visszaút. Az új mozgáskultúra, a Távol-Kelet mítosza, az újdonság varázsa, a titokzatosság megfogta és örökre rabul ejtette. Mikor elkezdte tanulni a kyokushint, még könyv sem igen volt Magyarországon erről. – A kyokushin karate alapítójának Sósai Masutatsu Oyama 10 danos mester számít, a reális küzdelmet ő vezette be, az volt a felfogása, hogy a küzdelmek élesben menjenek, az ellenfelet harcképtelenné kell tenni – emelte ki a mester, aki ma is oktatja a fiatalokat. – A karate ezen ágát kiválóan tudtuk hasznosítani a seregben a közelharc- és önvédelmi kiképzéseken. Kálmán temetése és ezek a szarok : nyarfahate. Furkó Kálmán elmondta, a terrorelhárító szolgálatok, a megyei főkapitányságokon felálló beavatkozó állományok kiképzését is segítette, Gabnai Csaba pedig a Békés megyei Körös Kommandó parancsnoka is volt.
Rovat Rovatok – 0 db találat
"Tűzbe mentek utána az emberek, nem azért, mert tartottak tőle, hanem mert olyan volt a kisugárzása, hogy szerettél volna megfelelni neki, elfogadtad, tisztelted, megláttad benne a fanatizmust. " Így aztán elfogadták tőle azt is, ha egy vasárnapi borostás állért kiosztott egy gyomrost a konditeremben, ha egy piszkos bakancsért az egész század bakancsát kellett kisuvickolni, vagy a laktanyából az első emeletről kiugorva kilógó katonával tízszer ismételtette meg az ugrást. De ki is állt az embereiért. Schautek Gyula azt elevenítette fel, hogy amikor valamilyen büntetés miatt csak egy hónap után engedték haza, és délután kettőtől kimehetett volna, de a századírnok úgy tett, mintha elkeveredett volna a katonakönyve, és késleltette a kilépést, Furkó bement, odacsapott az asztalra, és "Egyből meglett a könyv, a pecsét és 14. 10-kor már a kapunál voltam". Más volt sorkatonák pedig arról beszéltek, hogy egy-egy bemutató után – rendszeresen tartottak rendezvényeken, más alakulatoknál közelharc-bemutatókat, sőt az 1980-as évek második felének emblematikus tévésorozata, az Angyalbőrben forgatására is őt és embereit hívták az akciójelenetekbe statisztálni – hazafele megálltak egy kocsmánál, és mindenki ihatott egy sört – persze vigyázzállásban.